Balassagyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. május 28., 00:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Balassagyarmat
A Civitas Fortissima szobor Balassagyarmat főterén
A Civitas Fortissima szobor Balassagyarmat főterén
Balassagyarmat címere
Balassagyarmat címere		 Balassagyarmat zászlaja
Balassagyarmat zászlaja
Becenév: Civitas Fortissima (A legbátrabb város)
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásváros
Alapítás éve1244[1]
PolgármesterCsach Gábor (Fidesz-KDNP)[2]
JegyzőDr. Varga Andrea[3]
Irányítószám2660
Körzethívószám35
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség14 036 fő (2023. jan. 1.)[4]
Népsűrűség654,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,33 km²
Földrajzi nagytájÉszaki-középhegység[5]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[5]
Földrajzi kistájKözépső-Ipoly-völgy[5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 19° 17′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 16″, k. h. 19° 17′ 37″
Balassagyarmat (Nógrád vármegye)
Balassagyarmat
Balassagyarmat
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Balassagyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassagyarmat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balassagyarmat (szlovákul: Balážske Ďarmoty, németül: Jahrmarkt) város, Nógrád megye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

Balassagyarmat kedvező elhelyezkedése miatt a területe már a rézkorban is lakott.[6] A honfoglalás során a későbbi település nevét adó Gyarmat törzs telepedett itt le, első ismert írásos említése 1244-ből származik.[7] A török hódoltság idején várát lerombolták, a város elnéptelenedett. Több sikertelen kísérlet után 1690-ben telepítették újjá a települést. A 18. században fellendült Balassagyarmat ipara és kereskedelme, aminek köszönhetően 1770-ben a városba helyezték a vármegye székhelyét. Az első világháború után a város határában meghúzott demarkációs vonalat 1919-ben átlépte a Csehszlovák Légió, majd január 15-én megszállta Balassagyarmatot. A város lakosai és a környéken állomásozó magyar katonák Károlyi Mihály tiltásának ellenére január 29-én fegyveresen kiűzték a megszálló erőket. A polgárok hősies tettéért a város megkapta a „Civitas Fortissima” (A legbátrabb város) címet, és január 29-e lett a város ünnepnapja. Az 1950-es megyerendezés során Nógrád megye új székhelyéül Balassagyarmat helyett Salgótarjánt jelölték ki, a megyei tanács tényleges áthelyezésére 1952-ben került sor.

A 20. században Balassagyarmathoz csatolták Újkóvár, Patvarc és Ipolyszög falvakat, de Patvarc 1992-ben, Ipolyszög 2006-ban ismét önálló községgé alakult.

A város nevének utótagja a honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal, az előtagját pedig a legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században.

Jelképek

Címer

Bővebben: Balassagyarmat címere

A címer alapja egy csücsköstalpú, álló pajzs, kék mezejében zöld talajon háromormos (tíz téglasorból álló) ezüstbástya áll. A talajt az Ipolyt jelképező hullámos ezüstpólya osztja két részre.

Külső dísze a pajzs felett jobbra fordult, nyitott sisak koronával, amely sisakdísze egy, a koronán álló, fejét jobbra fordító, kiterjesztett szárnyú ezüstsas.

A pajzs alatt elhelyezett aranyszalagon az Országgyűléstől kapott cím, a „CIVITAS FORTISSIMA * BALASSAGYARMAT” található antikva betűkkel.[8][9]

Zászló

Bővebben: Balassagyarmat zászlaja

A zászló alapja egy 2:1 arányú fekvő téglalap, amely ¼ - ½ - ¼ arányban ultramarinkék - fehér - ultramarinkék sávokra fel van osztva. A zászló mértani közepén helyezkedik el a címer oly módon, hogy a sas derekától a felső kék sávba, címerpajzs alsó része pedig a fehér sávban van. A címerpajzs alatt, felfele ívelő arany szalagon Albertus Medium betűtípussal a „CIVITAS FORTISSIMA * BALASSAGYARMAT” felirat olvasható.[8]

Fekvése és földrajza

Balassagyarmat Észak-Magyarországon, Nógrád megye északnyugati részén, a szlovák-magyar államhatár mentén, az Ipoly teraszos völgymedencéjében, a Középső-Ipoly-völgy kistáján, a folyó bal partján fekszik. Az egykoron a városhoz tartozó jobb parti rész ma a Szlovákiában fekvő Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty). Emberföldrajzi–néprajzi vonatkozásban a város a palóc nyelvjárás egyik kitüntetett helyén fekszik, a palóc kultúra számos emlékét őrzi. Földrajzi szempontból Balassagyarmat térsége fiatal, feltöltött süllyedékek láncolatából áll, amelyet délről a Terényi-dombság, délkeletről pedig a Szécsényi-dombság határol. Az elsősorban karbon kristályos palából álló alapkőzetre oligocén kori agyagmárga települt, amelyet a Balassagyarmat környékén uralkodó talajtípus, barnaföld fed. A terület vízrajzát az Ipoly uralja, völgytalpának jelentős állóvize a város mellett 8,5 hektáron elterülő Nyírjesi-tavak.[10] A város nyugati bejáratánál terül el az Égerláp természetvédelmi terület. Keleten a Springa-domb található, ami évtizedekig mezőgazdasági művelésbe vont terület volt, 1992 óta azonban erdősítés folyik rajta. Nevét a helyi legjelentősebb birtokkal rendelkező birtokosról kapta.[11]

Mérsékelten hűvös és száraz éghajlatát jellemző főbb adatokat az alábbi táblázat foglalja össze.

Balassagyarmat éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,04,010,018,023,026,028,027,022,016,09,02,015,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−6,0−6,0−1,03,08,012,014,013,08,04,01,0−1,04,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)313131306278815042313040537
Forrás: http://www.metnet.hu/?m=napi-adatok&sub=5&pid=8332&date=2011
http://www.foreca.com/Hungary/Balassagyarmat


Története

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1923-ig nagyközség
1923–1929 rendezett tanácsú város
1929–1950 megyei város
1950–1954 közvetlenül a járási tanács alá rendelt város
1954–1971 járási jogú város
1971 óta város
Hozzá tartozó települések
1926 óta Újkóvár
1973–1992 Patvarc
1973–2006 Ipolyszög
Területi beosztása
1923-ig Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás
1923–1938 Nógrád és Hont k.e.e. vármegye
1938–1945 Nógrád vármegye
1945–1950 Nógrád-Hont vármegye
1950–1954 Nógrád megye, Balassagyarmati járás
1954 óta Nógrád megye
1994–2014 Nógrád megye, Balassagyarmati kistérség
2013 óta Nógrád megye, Balassagyarmati járás
Megyeszékhely
1923-ig Nógrád vármegye
1923–1938 Nógrád és Hont k.e.e. vármegye
1938–1945 Nógrád vármegye
1945–1950 Nógrád-Hont vármegye
1950–1952 Nógrád megye (átmenetileg, a megyei tanács végrehajtó

bizottságának Salgótarjánba költözéséig)

Egyéb központi szerepköre
1983-ig Balassagyarmati járás székhelye
1984–1990 Balassagyarmati városkörnyék központja
1994–2012 Balassagyarmati kistérség központja
2013 óta Balassagyarmati járás székhelye

Balassagyarmat területének eddig ismert legrégebbi régészeti leletei a középső rézkorból származnak (badeni kultúra). A római korban (1–4. század) a kvádok telepedtek itt meg, s az Ipoly mentén vezető kereskedelmi utat alakítottak ki.[6] A honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal a név utótagja, előtagját pedig legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században. Gyarmat az Ipoly folyó átkelőhelyét védte. Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki. Első ismert írásos említése 1244-ből származik. Mezővárosi jogot 1437-ben kapott.

A török 1552-től 1593-ig tartotta megszállva. A tizenöt éves háború elején, 1593 őszén Gyarmatról a török őrség megszökött és felgyújtotta a várat. A törököket végleg Forgách Ádám érsekújvári főkapitány felmentő serege űzte el a környékről 1648-ban. 1652-től Balassa Ferenc és Imre lettek a vár főkapitányai. 1663-ban vagy talán 1665-ben foglalták el ismét a törökök, akik ez alkalommal fel is robbantották. A település ezzel elveszítette jelentőségét. A hódoltsági harcok során a környék elnéptelenedett. A lakosság visszatelepítése csak a 17. század második felében kezdődött meg. Az ekkor épült várfal maradványa a Bástya utcában látható.

A török kiűzése után kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően gyorsan benépesült: a felső-magyarországi bányavárosokat az Alföld településeivel összekötő kereskedelmi út csomópontján feküdt. Ennek hatására nagyszámú kereskedelemmel foglalkozó csoport, pl. szerbek, zsidók, németek telepedtek meg itt. Emléküket őrzi a ma is meglévő szerb templom, illetve a zsidó temető. Az itteni zsidóságból került ki Rózsavölgyi Márk, a verbunkos zene nagy alakja, a „csárdás atyja”, akinek nevét a helyi művészeti iskola őrzi.

Balassagyarmat a 19. században, Magyarország második katonai felmérése

1683 után Nógrád vármegyének nem volt állandó székhelye, a vármegyegyűlésekre felváltva Szécsényben, Losoncban vagy Gácson került sor.[12] 1790-ben Nógrád vármegye székhelyét a közgyűlés áthelyezte Balassagyarmatra, a megüresedett kaszárnyába, ami egy idő után szűkké vált, ezért a vármegye 1832-ben elrendelte az újjáépítését. Az új, ma is álló vármegyeházát 1835. október 19-én avatták föl. Balassagyarmat jelentős kereskedelmi csomópont volt végig a reformkorban, emiatt lakossága a reformkor végére 7529 főre duzzadt. 1845-ben épült a megyei börtön, mely a legrégibb ma is működő börtön Magyarországon. Petőfi Sándor kétszer is megfordult Balassagyarmaton felvidéki útjai során. Madách Imre vármegyei aljegyző volt 1842 és 1848 között, és itt tanított Komjáthy Jenő.

Az 1848-as forradalom idején a forradalmi közigazgatás szervét, a városi választmányt igen korán, 1848. március 25-én létrehozták. Ezen a napon került sor nemzetőrcsapatok toborzásának megkezdésére is.

A dualizmuskori Balassagyarmat előrehaladt a városiasodásban, de mivel a mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette (1886-tól címként is megszűnt), a rendezett tanácsú városi ranghoz szükséges feltételek biztosítását és a többletadót pedig nem vállalta a település, ezért nagyközséggé alakult, és 1923-ig így működött.

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején alakultak ki a település mai szerkezetének alapjai: a főutcán (ma: Rákóczi fejedelem útja) emelt középületek (megyei és járásbíróság, vármegyeháza stb.) mellett új telepszerű építkezések (Otthontelep, Tisztviselő- és Vasutas-telep) jöttek létre. Ekkor épült a Nógrád vármegyei Mária Valéria közkórház (ma Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet). Balassagyarmat arculatának kialakításában nagy szerepet játszott Wälder Gyula építész, későbbi műegyetemi tanár. A strandot Hajós Alfréd tervezte. A városi képtárat, illetve az Államrendőrségi és Csendőrségi Palota épületét Magos (Munk) Dezső, a város szülötte tervezte.[13]

A dualizmus korának végén Balassagyarmat megyeszékhelyként elsősorban közigazgatási központ, kereskedő- és tisztviselőváros. Mikszáth Kálmán vármegyei hivatalnok volt itt 1871 és 1873 között.

A település az első világháború és az azt követő forradalmak idején fontos szerepet játszott. A 16. gyalogezredbe besorozott balassagyarmati és környékbeli katonák elsősorban az orosz frontra kerültek, különösen a mai Lengyelország területén harcoltak sokan közülük. Nekik állít emléket a 16-os honvéd szobra a Hősök terén.

1919. január 29-én a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára, ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek. Az eseménynek emléktörvény állít emléket, mellyel a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést adományozták a városnak, 2009 novemberében pedig a helyi születésű Matúz Gábor filmet készített róla. A Tanácsköztársaság alatt a vörösök által véghez vitt atrocitások hatására írta meg az akkor Balassagyarmaton élő Tormay Cécile a Bujdosó könyv című művének egyes fejezeteit.

Az új Ipoly-híd

Balassagyarmat a trianoni békeszerződéssel határvárossá vált. Régi Ipoly-hídját fölrobbantották, csonkjai ma is láthatók, azóta új híd épült. A folyó folyásának megváltozása miatt az 1999. évi LXXX. tv-nyel módosítani kellett a határokról szóló szlovák–magyar államközi egyezményt, mivel az államhatár a meder közepén húzódik.[14]

A település rangja 1923-ig nagyközség, 1923–1929 között rendezett tanácsú város, majd 1929–1950 között megyei város volt.

A két világháború között a városban töltötte gyermekkorát Tildy Zoltán, és itt élt egy ideig Szabó Lőrinc a Templom utca 10. szám alatt.[15] 1926-ban idecsatolták a Kóvár Magyarországon maradt határrészéből alakult Újkóvár községet.

1945 februárjában Földosztó bizottság alakult, amely több mint 11000 családnak osztott földet.

1950-ben Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét, bár a megyei tanács Balassagyarmaton alakult meg és átmenetileg itt is működött 1952-ig, amíg az új székhelyen megteremtették a működési feltételeket. A megyeszékhely áthelyezésének szükségességével már a két világháború közötti közigazgatási földrajzi szakirodalom is foglalkozott, több reformjavaslat is tartalmazta, részletes számításokkal is alátámasztva.[16] Az 1950-es megyerendezés során Nógrádtól Pest megyéhez csatolták az egykori Hont vármegye Magyarországon maradt községeinek nagy részét néhány Vác környéki településsel együtt, míg a megye délkeleti, Heves megyével közös határa a Zagyva folyó völgyéből a Mátra hegyeire került, így a megye földrajzi – és még inkább a népességi – súlypontja kelet felé tolódott. Egyes megyei szervek később is a régi helyükön maradtak, a megyei bíróság és ügyészség ma is itt működik. Balassagyarmat - Gyula városával együtt - azon 2 magyarországi város közé tartozik, ahol városi és megyei szintű bíróság is található, noha nem megyeszékhely.[17]

Balassagyarmat rangja 1950 és 1954 között közvetlenül a járási tanács alá rendelt város, majd 1971-ig járási jogú város volt, azóta pedig város. Noha korábbi közigazgatási fontosságát elveszítette, kulturális ereje továbbra is nagy, amit a városban működő, a népességhez képest nagy számú és kapacitású oktatási intézmények biztosítanak.

1973-ban itt történt az egész országot megrázó túszdráma, melynek során két fiatalember, Pintye András és László az egyik leánykollégium (az Angolkisasszonyok egykori intézete) lakóit túszul ejtve megpróbált külföldre jutni (lásd: Balassagyarmati túszdráma).[18]

1973-tól Balassagyarmathoz tartozott Patvarc és Ipolyszög, az előbbi azonban 1992-ben, az utóbbi pedig 2006-ban ismét önálló községgé alakult. A város 1994 óta a Balassagyarmati kistérség központja, tagja az Ipoly Eurorégiónak is.[19]

2009 szeptemberében a helyi képviselő-testület – Sólyom Lászlót a komáromi hídon ért atrocitására válaszul – nemkívánatosnak nyilvánította a városon áthaladó Robert Fico szlovák kormányfőt.[20] A hazai sajtóban botrányt kavart, hogy Fico ezt követően géppisztolyos őrök kíséretében hajtott át a városon.[21] A 2011. január 31-én aláírt szlovák–magyar államközi szerződés értelmében a szlovák–magyar gázvezeték Balassagyarmatnál lépi át az államhatárt.

2012 augusztusában a Jobbik tüntetést szervezett a városban működő idegenszálló ellen.[22] Ugyancsak 2012-től Balassagyarmat a Balassagyarmati járás járásközpontja lett. 2013-ban több sikeres pályázat után Balassagyarmat több mint 1,1 milliárd forintot nyert a város rehabilitációjára, melynek során megújult az Óváros tér és a főtér.[23]

Az 1919-es felkelés százéves évfordulójára az önkormányzat jubileumi emlékévet rendezett, mely 2020. június 4-éig, a trianoni békeszerződés évfordulójáig tartott.[24]

Népesség

Az alábbi táblázatok Balassagyarmat nemzetiségi és vallási eloszlását mutatja 2011-es adatok alapján:

Nemzetiségi eloszlás (2011)[25]
Magyar Roma Szlovák Német Román Ukrán Egyéb Nem válaszolt
83,9% 2,6% 0,4% 0,4% 0,1% 0,1% 0,8% 15,7%
Vallási eloszlás (2011)[25]
Összesen Római katolikus Evangélikus Református Görögkatolikus Izraelita Egyéb Nem tartozik egyházhoz,
felekezethez 		Nem válaszolt
100% 51,6% 6,6% 2,0% 0,1% 0,1% 1,6% 9,0% 29,1%

A balassagyarmati zsidóság

A balassagyarmati zsinagóga egy képeslapon

A zsidók jelenléte mintegy hat évszázadra tekint vissza a városban, közösségük az egyik legjelentősebb volt az országban a 18. század óta. Kezdetben főleg kereskedelemmel foglalkoztak, ennek a város életében kiemelkedő jelentőségével függ össze, hogy a 19. század közepén a népesség közel 40%-a volt izraelita vallású. A kiegyezés utáni emancipációs törvény (1868) hatására a megyeszékhely szerteágazó életének minden területén megjelentek a közösség tagjai.

Több kisebb és korábbi mellett 1868-ban építették fel a nagy zsinagógát, mely az egyik legnagyobb és legdíszesebb ortodox zsinagóga volt az országban, mintegy négyezer hívőt volt képes befogadni.

A második világháború végén a nagy zsinagógában és közvetlen környékén jelölték ki a gettót, ahonnan a város és a környék zsidóságát deportálták. Balassagyarmat akkor mintegy 2000 fős, a lakosság egyhatodát kitevő zsidó közösségéből mindössze 136-an tértek vissza. A visszavonuló németek a zsinagógát felrobbantották, kiégett romjai hosszú évtizedekig álltak még. Ma piactér található a helyén.[26]

Közlekedés

Üdvözlőtábla Balassagyarmaton

Megközelíthetősége

Közúton

Autóval a főváros felől az M2-es autóút, majd a 2-es számú főúton Rétság után a 22-es számú főútra térve Salgótarján irányában tovább haladva, kényelmes tempót választva másfél óra elteltével érhető el a város. Budapesttől való távolsága 80 km, Salgótarjántól és Váctól egyaránt 45 km távolságra fekszik.

Balassagyarmat megközelíthetőségei
Út Útvonal Km Idő
Budapest –
Balassagyarmat 		Budapest – – – – – – Balassagyarmat 86,6 1 óra
15 perc[27]
Budapest – Vác –
Balassagyarmat 		Budapest – – Vác – – – Balassagyarmat 80,7 1 óra
26 perc[28]
Vác –
Balassagyarmat 		Vác – – – Balassagyarmat 47,8 46 perc[29]
Salgótarján –
Balassagyarmat 		Salgótarján – – – Balassagyarmat 48,1 50 perc[30]
Zólyom –
Balassagyarmat 		Zólyom – – – – – Balassagyarmat 74,2 1 óra
16 perc[31]

Vasúton

Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc és a 75-ös számú Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat vonalain közelíthető meg. A vasútállomás az előbbi vonalon Szügy és Őrhalom között, az utóbbi vonalon Ipolyszög után található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál, és az Ipoly mellett vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.

Tömegközlekedés

Bővebben: Balassagyarmat tömegközlekedése

A megyében Balassagyarmat indult meg legelőször, 1932-ben a helyi járat, amit a MAVART közlekedtetett a Nagyliget és a kórház között.[32] 2019. október 1-jétől a város helyi és helyközi tömegközlekedéséért a Volánbusz felel. Balassagyarmatról óránként indul busz Budapestre (Újpest-Városkapu) és Salgótarjánba, kétóránként Vácra. Az autóbuszvonalakon főként Alfa Busz, Credo és Volvo járművek közlekednek.

Kerékpáros közlekedés

Megosztott kerékpárút a város szélén

Balassagyarmaton elég sokan közlekednek kerékpárral, azonban eddig alig történt fejlesztés a városban, ami a kerékpárosokat szolgálná ki. A város egyetlen, körülbelül 150 méteres kerékpárútját 2004-ben építették a város északi határában az elkerülő út építése során.

A város „Zöld csiga” elnevezésű tervében szerepel 4 darab, összesen 10 kilométernyi kerékpárút építése, amelyek behálóznák a várost. Az egyik ilyen a szügyi határig kiépített út folyatása, ami a Szügyi úton haladna a Május 1. utcáig. Innen Gárdonyi Géza utca, Temető utca, Dózsa György út vonalon érné el a Rákóczi fejedelem utat, ahol kettéágazna: egyik ága Mikszáth Kálmán úti körforgalomhoz, másik ága a kórházhoz menne. Másik kerékpárút a Mikszáth Kálmán úti körforgalomtól indulna, és az Ipolyjáró, Ipolypart utcákon keresztül érné el az Ipoly-parti sport- és szabadidőcentrumot, ahonnan a Kóvári út–22-es út csomópontig zöldterületen, majd a Kóvári úton futna tovább. A Kóvári útról az Aglőver Mihály utcára lekanyarodva a Ligeti Lajos utcában érne véget az út. A harmadik kerékpárút az Ipari parktól a vasúti töltés mellett haladva érintené az utóbbi kerékpárutat a Ligeti Lajos utcában, majd Kecskeliget, Benczúr Gyula utca, Aradi utca vonalon a Temető utcában elérné az előbbi kerékpárutat. A negyedik kerékpárút a Határőr utcából kiindulva a meglévő földutak felhasználásával a Nyírjesbe menne.[33][34]

Városrészei

Belterületek

Nyírjesi elágazás
Újkóvári feszület
Nyírjes
Balassagyarmat déli területének, a tavak melletti fenyves, égeres része. Elnevezése a terület nyírfaerdejéből származik.
Újkóvár
Kóvár községet a trianoni békeszerződés az Ipoly folyó mentén kettéválasztotta, a Magyarországon maradt terület 1922-ben Újkóvár néven községgé alakult, majd 1926-ban Balassagyarmathoz csatolták.

Külterületek

Homokiszőlők
A város délnyugati részén elterülő homokdombokra épített szőlőterület, amely máig lakott. Nevét a tótgyarmati szőlőhegyektől való megkülönböztetésként kapta.[35]
Nyírjespuszta
Balassagyarmattól délre, a Nyírjestől keletre eső egykori tanya területe.
OFB-földek
Az első világháború után az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) által Nyírjespuszta és Galbapuszta között kiosztott földterületek összefoglaló neve.[36]
Szobokpuszta
A várostól délnyugatra eső régi település, mely helyén 1156-ban egy Scobuc nevű település állt, amely a 16. században elpusztult. A városi tanács 1947-ben „Szabadpusztá”-vá nevezte volna át, de a minisztérium ezt 1949-ben nem engedélyezte.[37]

Politika

Országgyűlés

Balassagyarmat a Nógrád megyei 2. sz. választókerület központja, a várost és a választókerületet a 2018-as országgyűlési választások óta Balla Mihály (Fidesz–KDNP) képviseli az Országgyűlésben.[38]

Városvezetés

A balassagyarmati városháza

A város polgármestere 2019 óta Csach Gábor (Fidesz–KDNP)

  • Alpolgármester: Huszár Péter[39]
  • Jegyző: Dr. Varga Andrea[3]

A képviselő-testület összetétele

Bővebben: Önkormányzati választások Balassagyarmaton

2019-ben 12 tagú képviselő-testületet választottak Balassagyarmaton, melynek elnöke a város lakói által közvetlenül választott polgármester. Nyolcan az egyéni választókerületekből, hárman pedig kompenzációs listáról kerültek a testületbe. A választás eredményeként a Fidesz-KDNP szövetségnek 6, a SZAB-nak pedig 5 jelöltje került a képviselő-testületbe.

Előző önkormányzat (2014)[40] Jelenlegi önkormányzat (2019)
Párt Képviselő Párt Képviselő
Fidesz–KDNP 8 72,7% Fidesz–KDNP 6 54,6%
MSZP 1 9,1% SZAB 5 45,4%
Jobbik 1 9,1%
DK 1 9,1%
 
 
Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai (2019–)
Csach Gábor polgármester (Fidesz–KDNP)
Fidesz–KDNP
(6 fő, 54,6%) 		SZAB
(5 fő, 45,4%)
  • Huszár Péter
  • Bárányné Dr. Balázs Mária
  • Dr. Szabó Géza
  • Münzberg Gusztáv
  • Reznicsek Ferenc Pálné
  • Frankó Viktória
  • Lombos István Pál
  • Hajnal Sándor Mátyás
  • Győri János
  • Gyenes Szilárd
  • Szedlák Sándor

Polgármesterek

Kapcsolódó lista: Balassagyarmat polgármestereinek listája
Név Önkormányzati ciklusok Jelölő szervezet / Forrás
Dr. Németh György 1990–1994 SZDSZ[41]
Juhász Péter 1994–1998 Fidesz-FKgP-KDNP-MDF[42]
Juhász Péter 1998–2002 Fidesz-FKgP-MDF-MDNP-KDNP-MKDSZ[43]
Lombos István Pál 2002–2006 MSZP-MSZDP[44]
Medvácz Lajos Ferenc 2006–2010 Fidesz-KDNP-MDF[45]
Medvácz Lajos Ferenc 2010–2014 Fidesz-KDNP[46]
Medvácz Lajos Ferenc 2014–2019 Fidesz-KDNP[47]
Csach Gábor 2019– Fidesz-KDNP[2]

Gazdaság

MAHLE kompresszorgyár a város szélén
Tesco hipermarket a határ közelében

Balassagyarmat gazdasága a 19. század végéig, 20. század elejéig nyúlik vissza, amikor több beruházás mellett 1874-ben és 1890-ben egy-egy gőzmalom, 1912-ben egy közvágóhíd épült a város nyugati határában.[7] A század végén a nagy számú magán- és középítkezések fellendítették az építőipart, ezzel sorra létesültek a téglagyárak az Ipoly mentén. Később az első, majd a második világháború miatt nem került sor további fejlesztésekre, amin tovább rontott, hogy 1950-ben a megyeszékhely Salgótarjánba került, és ott is kezdték el a nehézipar nagymértékű fejlesztését, míg Balassagyarmat a háttérbe szorult. A helyzet a 60-as években enyhült, Lombos Márton tanácselnök közbenjárásával a központi döntéshozók kilátásba helyezték Balassagyarmat iparosodott középvárossá fejlesztését. A nyugati ipartelepen sorra épült meg a kábelgyár, fémipari vállalat, bútorgyár, nyomda, illetve a vágóhíd új épülete, valamint 1971-ben nyitotta meg a Budapesti Finomkötöttárugyár az üzemét a vármegyeháza nagytermében.[7] Rendszerváltás után a nagyüzemek közül a fémipari vállalat, a bútorgyár, a vágóhíd és a finomkötöttárugyár bezárt, a kábelgyár karcsúsítva működik továbbra is.

Napjainkban Balassagyarmat legmeghatározóbb vállalatai az erősáramú kábeleket gyártó Prysmian Kábelgyár, az egyedi gyártósorokat gyártó Delta-Tech Mérnöki Iroda, elektromechanikus alkatrészeket gyártó Bremas Hungary[48] és a kompresszorokat gyártó MAHLE Compressors Hungary, amely a megye legnagyobb munkáltatója.[49]

A lakosság igényeit 6 országos: Tesco, SPAR, Lidl, Penny Market, Coop áruház és pár magán bolt szolgálja ki. Korábban a városban található volt Plus áruház és pár CBA üzlet is, de az előző átalakult Spárrá a régebbi áruháztól pár száz méterre, majd kis idővel meg is szűnt. Az utóbbi üzletek tulajdonosa a salgótarjáni székhelyű Palóc Nagykereskedelmi Kft. volt, ami 2017-ben csődbe ment, így eltűntek a CBA boltok Balassagyarmatról.[50]

Turisztikai beruházások a 2010-es években kapott szárnyra. A belvárosban felújításra került a képtár, a szabadtéri színpad, a főteret csökkentett autós forgalmú sétálóutcává alakították és a Civitas Fortissima Kiállítóhely múzeummá bővült. Ezek mellett a város üdülőterületén, a Nyírjesben is történtek, illetve történni fognak turisztikai beruházások. 2012-ben a Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark, majd várhatóan 2017-től erdei kilátót, kerékpáros pihenőt, csónakházat is készítenek, valamint elkezdhetik egy szabad strand kialakítását is.[51]

Oktatás

Óvodák

Balassagyarmaton öt, 2007-ben összevont, önkormányzati tulajdonú óvoda működik.

  • Központi Óvoda
  • Cseperedő Tagóvoda
  • Játékvár Tagóvoda
  • Nyitnikék Tagóvoda
  • Meseerdő Tagóvoda

Iskolák

Kiss Árpád Általános Iskola
Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola

A városban öt általános iskola, hét középiskola, egy művészeti iskola és egy kollégium működik. A három önkormányzati tulajdonú általános iskolát a kiadások csökkentése érdekében 2007-ben összevonták. A város költségvetési hiányának csökkentése érdekében Nógrád megye 2011. július 1-jén két középiskolát és egy kollégiumot átvett az önkormányzattól, 200 millió forint körüli hiányt okozva a megye költségvetésében.[52] A KLIK a tulajdonában lévő három összevont általános iskolát a 2014/15-ös tanévtől újra önállósította. 2016-tól már csak a Madách Kollégium működik a városban, a Szalézi Kollégiumot a fenntartó váci egyházmegye átalakította a Szent Imre Keresztény Általános Iskola épületévé, amiben az iskola alsó tagozatosai kapnak helyet.[53] A Váci Egyházmegye Ordináriusa 2017. szeptember 1-jével módosította az iskola nevét Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumra.[54]

Általános iskolák
  • Kiss Árpád Általános Iskola
  • Dózsa György Általános Iskola
  • Szabó Lőrinc Általános Iskola
  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
  • Mosoly EGYMI
Középiskolák
Művészeti iskolák
  • Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola
Kollégiumok
  • Madách Imre Kollégium

Kultúra

Mikszáth Kálmán Művelődési Központ
Madách Filmszínház

Balassagyarmat nevezetessége a hagyományos palóc kultúra, ezért is kaphatta Mikszáth Kálmántól a „Palócország fővárosa” elnevezést.

Kulturális intézmények

Rendezvények

Irigy Hónaljmirigy koncert a Belvárosi Sörünnepen
Kulturális rendezvények
  • Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok (január)
Január két napján a városban rendezik meg a Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokat. A színházi fesztiválra az ország különböző városaiból érkeznek színjátszó csapatok.
  • Megyei Madách-ünnepség (január)
Balassagyarmaton rendezik meg évente a megyei Madách ünnepséget. Az ünnepséget a főtéri Madách-szobornál és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban tartják, és ekkor adják át a Madách- és Horváth Endre-díjakat, a megye kulturális életében legeredményesebben közreműködőknek.
Minden év januárjában a városiak megünneplik az 1919-es csehkiverés évfordulóját. Emlékére felvonulást tart a Civitas Fortissima Egyesület. Ezen a napon osztják ki a Balassagyarmatért emlékérmet és a díszpolgári címet.
Balassagyarmaton is megünneplik a magyar költészet napját. Az ünnepségen különböző programokat rendeznek a városban.
  • Ujjé a ligetben! (május)
Májusban a Palóc ligetben, a Palóc Színpadon belvárosi majálist rendeznek évente. Az eseményen több zenekar is fel szokott lépni.
  • LigiPop (júniustól augusztusig)
A 2017-ben indított, évente megrendezett koncertsorozaton a rock & roll, indie, surf rock és free jazz műfajok képviselői lépnek fel. Az elnevezés az eseménynek helyet adó Palóc ligetre és Iggy Popra utal.
  • Diákjuniális (június)
Évente a tanév utolsó napján a város középiskolái által választott képviselők egy napra átveszik jelképesen a város irányítását.
  • Múzeumok Éjszakája (június)
A városban is megtartják az évente a Múzeumok Éjszakáját. A programhoz legalább egyszer már csatlakozott a Palóc Múzeum, a városi börtön és a Pannónia Motorkerékpár Múzeum.
  • Belvárosi Sörünnep (július)
Nógrád megye legnagyobb zenés és gasztronómiai fesztiválja, 1997 és 2017 között Sörfesztivál néven.
  • Anna-napi palóc búcsú (július vége)
Minden évben Anna napján tartják az Anna napi palóc búcsút, mely egyben alkalmat szolgáltat a palóc kultúra népszerűsítésére is.
  • Óváros téri utcabál (szeptember)
2013 óta évente rendeznek zenés utcabált és gasztronómiai vásárt az Óváros téren felelevenítve, hogy korábban a város piaca az Óváros téren helyezkedett el.
  • Balassagyarmat Barátai társaság találkozója (szeptember)
1986 óta minden évben Budapesten a BM Duna Palotájában találkozót rendez a Balassagyarmat Barátai társaság a Balassagyarmatról, illetve annak környékéről elszármazóknak.
  • Adventi Vásár (december)
Az adventi időszak alatt Balassagyarmaton is megrendezik az Adventi Vásárt a bíróság és a városháza előtti korzón.
  • JazzOn! (december)
2015 óta az év utolsó napjaiban Balassagyarmaton rendezik meg a JazzOn! elnevezésű dzsesszfesztivált a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban.
  • Koncertek a zenepavilonban (tavasztól őszig)
  • Zenei koncertek a művészeti iskolában
A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény rendszeresen szervez koncerteket az év folyamán. Nemzetközi hírű a több, mint egy évtizede minden nyáron megrendezésre kerülő „Zene határok nélkül” című rendezvény, melyen számos ország fiatal zenésze vesz részt.
Sportrendezvények
  • Cserhát Tour (május)
A Cserhát Tour (korábban Aranycsengő) országúti kerékpárversenyt már 21 éve rendezik meg három távon (10, 37, 80 km) Balassagyarmat és Garáb közötti szakaszon.
  • Palóc Triatlon (július vagy augusztus)
A városhoz tartozó Nyírjesben kerül megrendezésre évente a Palóc Triatlon nevű sportgála.
  • „Bátrak Versenye” (szeptember)
A város több alkalommal felelevenítette a 70-es évek végéig évi rendszerességgel megrendezett motorversenyek hagyományát.
  • Mozdulj Gyarmat (október)
„Mozdulj Gyarmat!" elnevezéssel rendeznek sportnapot a városban. A rendezvény résztvevői kocogva, vagy kerékpárral indulhatnak el a Kenessey Albert Kórháztól a városi sportcsarnokig, ahol szabadtéri és fedett sportprogramok várják az érdeklődőket.
Együttesek
  • Alternatíva (feloszlott)
  • Latte Maffiato
  • Csalogató Együttes
  • Retro Rock Band
  • Kamaraegyüttes
  • Kinopuskin
  • No Future [56]
  • Sugera Bugera Band
  • Ravatal (feloszlott) [57]

Média

Televízió
  • Gyarmati Televízió
  • Ipoly TV
Rádió
Újságok

Látnivalók

Jánossy Képtár épülete a főtéren
Szerbtemplom a Szerb utcában
Nyírjesi horgásztó

A volt vármegyeháza épületében (Civitas Fortissima tér 2.) turista-információs szolgálat működik.

Kapcsolódó lista: Emléktáblák Balassagyarmaton

Templomok

  • Református templom (neogótikus, 1904-ben épült, Ady Endre utca 17-19.)
  • Balassagyarmati evangélikus templom (barokk, 1785–1786 között, tornya 1793–1794 között épült; Kossuth Lajos út 36–38.)
  • Bosco Szent János szalézi rendház és templom (1935; Kossuth Lajos út 41.)
  • Római katolikus Szentháromság-templom (barokk, 1740–1746 között épült; Rákóczi fejedelem útja 20.)
  • Mária a Szentlélek Mátkája templom (1995–1998 között épült; Perczel Mór – Honti utca sarka)

Sport

A 2019-es Tour de Hongrie mezőnyének indulása
Kövi Pál Sportközpont

Balassagyarmaton ez egyik legjelentősebb sportág a labdarúgás, három felnőtt labdarúgó csapat is van a városban. Az egyik az 1902-ben alapított – ezzel az egyik legidősebb labdarúgó csapat az országban, a magasabb osztályokban játszó klubok közül csak a Ferencváros, az Újpest és az MTK előzi meg –, magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztályában, a Keleti csoportban játszó Balassagyarmati VSE, a másik a 2014-ben alapított, megye II-es Balassagyarmati Sport Club,[59] a harmadik pedig a 2016-ban alapított, megyei harmadosztályos Günter LSE.

Másik legnépszerűbb sport a kézilabda, melynek városi képviselője az 1969-ben alapított Balassagyarmati Kábel SE. A Kábel jelenleg az NB I B csoportjában játszik.[60]

Futball és kézilabdán kívül a városi sportegyesületek lehetőséget adnak többek között triatlon, duatlon strandröplabda, atlétika, látványtánc, karate, hegymászás, versenykerékpár és tájfutás űzéséhez.

Híres sportolók

Sportcsapatok

Sportlétesítmények

Műfüves labdarúgópálya

Testvérvárosok

Város Ország Kapcsolat jellege
Dés  Románia Testvérvárosi kapcsolat
Heimenkirch  Németország Testvérvárosi kapcsolat
Ostrołęka  Lengyelország Testvérvárosi kapcsolat
Lamezia Terme  Olaszország Testvérvárosi kapcsolat
Tótgyarmat  Szlovákia Partnertelepülés
Szolyva  Ukrajna Kulturális kapcsolat
Pavia  Olaszország Kulturális kapcsolat

Híres balassagyarmatiak

Bővebben: Híres balassagyarmatiak listája és Balassagyarmat díszpolgárainak listája

Idézetek Balassagyarmatról

„ Balassagyarmat - óh, hogy szeretem!
Legszebb ott volt fiatal életem,
ott nem bántott talán még semmi se
(s ha bántott, rögtön gyógyult a sebe).
 ”
– Szabó Lőrinc: Balassagyarmat (részlet)

„ Ahogyan közeledtem hozzá,
Balról
a vágóhíd a régi,
De jobbról
egy házcsoport elnémít.
Ez Gyarmat?
Alig ismerek rá!
A régit átszövi merészen az új.
Modern épületek
könnyed terek...
Ámulva nézem. 		”
– Jobbágy Károly: Újarcú, szelíd szülőföld (részlet)

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ Első ismert írásos említése
  2. ↑ a b Balassagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  3. ↑ a b Jegyző. Balassagyarmat Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
  4. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ a b Borovszky 1911
  7. ↑ a b c Hausel 2014
  8. ↑ a b Balassagyarmat Város Önkormányzatának 38/1996./XI.28/ számú rendelete a város jelképeiről és azok használatáról (magyar nyelven) (DOC). Balassagyarmat Város Önkormányzata, 1996. szeptember 28. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  9. ↑ Balassagyarmat város (magyar nyelven). Magyar nemzeti és történelmi jelképek. nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  10. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 803–805. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  11. ↑ Kmetty Kálmán. Balassagyarmati utcanevek (magyar nyelven). Balassagyarmat: Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat (1980). ISBN 963031150X  "A város délkeleti részén lévő - egykor szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett, a századforduló óta azonban már szántó, jelenleg beépítés alatt álló - dombos terület. Nevét - a szájhagyomány szerint - egy e helyen jelentős földterülettel rendelkező személyről kapta, akinek háza és lakása volt a domb alján. Springa János (XIX. sz. második fele) szerb származású, földműveléssel és kertészkedéssel foglalkozó balassagyarmati lakos volt. Az elnevezés a századfordulótól napjainkig élő, hivatalosan is használt, népi eredetű név."
  12. ↑ Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 820. o. ISBN 963-9257-09-5  
  13. ↑ Magos (Munk) Dezső. Kertész István Alapítvány. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  14. ↑ 1999. évi LXXX. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló, Pozsonyban, 1997. április 21-én aláírt Szerződés kihirdetéséről  (Magyar nyelven) (Hozzáférés ideje: 2017. június 24.)
  15. ↑ Szabó Lőrinc: Balassagyarmat (magyar nyelven). Tücsökzene. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  16. ↑ Kovrig Béla.szerk.: Kozma Miklós, Fluck András, Mártonffy Károly: Az Országos Társadalombiztosító Intézet területi reformjai., Közigazgatásunk racionalizálásának eredményei (magyar nyelven), 61. o. (1936) 
  17. ↑ Szegő Iván Miklós: Mementó 1950: Kádár titokban kijelöl 19 megyét. HVG, 2010. január 8. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  18. ↑ Finta Kata. Túszdráma Balassagyarmaton (magyar nyelven). Budapest: Napvilág Íróklub (2007. március 22.). ISBN 978-963-87404-5-8. Hozzáférés ideje: 2017. május 3. 
  19. ↑ Eurorégiók (magyar nyelven). Külgazdasági és Külügyminisztérium. [2017. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  20. ↑ Balassagyarmaton nemkívánatos személy Fico. index.hu, 2009. szeptember 9. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  21. ↑ Konopás Noémi: „Régen láttunk gépfegyvereket Balassagyarmaton”. mno.hu, 2009. szeptember 11. [2018. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  22. ↑ Tüntettek Balassagyarmaton: Zagyva tolmácsot hívott a színpadra. hvg.hu, 2012. augusztus 2. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  23. ↑ MTI: Több mint egymilliárdból újul meg Balassagyarmat belvárosa. HVG, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  24. ↑ Sziládi Krisztina: Civitas Fortissima: megkezdődött a jubileumi emlékév. nool.hu, 2018. december 2. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  25. ↑ a b Magyarország helységnévtára (magyar nyelven). KSH, 2011. (Hozzáférés: 2016. december 11.)
  26. ↑ Balassagyarmati Zsidóság Honlapja (magyar nyelven). Kertész István Alapítvány. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  27. ↑ Budapest – Balassagyarmat. Google Térkép
  28. ↑ Budapest – Vác – Balassagyarmat. Google Térkép
  29. ↑ Vác – Balassagyarmat. Google Térkép
  30. ↑ Salgótarján – Balassagyarmat. Google Térkép
  31. ↑ Zólyom – Balassagyarmat. Google Térkép
  32. ↑ Zonda Tamás. Balassagyarmat jeles polgárai, II. javított kiadás (magyar nyelven), Balassagyarmat: Runner Média, 131. o. (2011). ISBN 978-963-08-1917-6 
  33. ↑ Közlekedésfejlesztés (magyar nyelven) (PDF). Balassagyarmat Város Településrendezési Terve pp. 35–40. Balassagyarmat Város Önkormányzata, 2016. [2016. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
  34. ↑ Balassagyarmat Város Településrendezési Tervnek módosítása (magyar nyelven) (PDF). Balassagyarmat Város Önkormányzata, 2016. május. [2017. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
  35. ↑ Kmetty 1980 128. oldal
  36. ↑ Kmetty 1980 158. oldal
  37. ↑ Kmetty 1980 173. oldal
  38. ↑ Tájékoztató adatok Nógrád megye 02.számú egyéni választókerület (Balassagyarmat) eredményéről. Országgyűlési Képviselők Választása, 2018. április 8.. Nemzeti Választási Iroda, 2018. április 14. (Hozzáférés: 2018. április 14.)
  39. ↑ Megalakult az új balassagyarmati önkormányzat. gyarmatihirek.hu, 2019. október 22. [2020. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  40. ↑ Balassagyarmat települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  41. ↑ Balassagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  42. ↑ Balassagyarmat települési önkormányzati választás eredményei, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  43. ↑ Balassagyarmat települési önkormányzati választás eredményei, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  44. ↑ Balassagyarmat települési önkormányzati választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  45. ↑ Balassagyarmat települési önkormányzati választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  46. ↑ Balassagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  47. ↑ Balassagyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  48. ↑ Sziládi Krisztina (2019. szeptember 3.). „Új gyár, 80 munkahely a városi ipari parkban”. Nógrád Megyei Hírek XXX. (204.), 3. o. ISSN 1215-9042.  
  49. ↑ Stubnya Bence; Szarvas: Hol dolgozik a magyar?. Index, 2017. május 7. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
  50. ↑ Elrendelték a CBA bedőlt volt partnerének felszámolását. HVG, 2017. május 5. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
  51. ↑ Szilágyi Norbert (2017. május). „Félmilliárdos fejlesztés a nyírjesben”. Gyarmati Hírek, Balassagyarmat XIV. évfolyam (5. szám), 5. o, Kiadó: Gyarmati Sajtó és Reklám. ISSN 1786-0148. (Hozzáférés: 2017. június 3.)  
  52. ↑ Balassagyarmat nem tud fenntartani három iskolát (magyar nyelven). HVG, 2011. június 24. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
  53. ↑ Átadták a balassagyarmati Szent Imre iskola új épületét (magyar nyelven). nograd24.hu, 2016. szeptember 7. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
  54. ↑ Alapító okirat (pdf). sztimre-bgy.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  55. ↑ mkweb - Nógrád Megyei Szakképzési Centrum Mikszáth Kálmán Technikum és Szakképző Iskola. mkkevig.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  56. ↑ Az Encyclopaedia Metallum bejegyzése
  57. ↑ Az Encyclopaedia Metallum bejegyzése
  58. ↑ Szerb Templom. Programturizmus. (Hozzáférés: 2019. június 12.)
  59. ↑ Az egyesület Facebook-bejegyzése. Facebook. Balassagyarmati Sport Club, 2020. november 22. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
  60. ↑ Balassagyarmati Kábel Sportegyesület (magyar nyelven). Magyar Kézilabda Szövetség. (Hozzáférés: 2017. június 3.)

Források

  • ↑ Hausel 2014: Hausel Sándor, Tóth Tamás, Harth Tamás.szerk.: Tyekvicska Árpád: Civitas Fortissima – Balassagyarmat története írásban és képekben, második, bővített kiadás (magyar nyelven), Balassagyarmat: Pauker (2014). ISBN 978-963-12-0328-8 
  • ↑ Kmetty 1980: Kmetty Kálmán. Balassagyarmati utcanevek (magyar nyelven). Balassagyarmat: Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat (1980). ISBN 963031150X 
  • ↑ Borovszky 1911: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség
  • Könyvajánló (magyar nyelven). Balassagyarmatért Baráti Kör. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  • Bojár Iván: A balassagyarmati börtön építése és az 1845. évi börtönügyi javaslat. (magyarul) Café Bábel, (????) 26. sz. Hozzáférés: 2017. május 3. PDF
  • szerk.: Majdán Béla: A balassagyarmati zsidó közösség emlékezete (magyar nyelven). Balassagyarmat: Balassagyarmati Zsidó Hitközség (2004). ISBN 9632179323 
  • A City in the Countryside: Balassagyarmat (angol nyelven). National Committee for Attending Deportees. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  • szerk.: Balogh Sándor: Balassagyarmat története 896–1962 (magyar nyelven). Balassagyarmat: Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat (1977). Hozzáférés ideje: 2017. május 3. 
  • Majdán Béla. Egy magyarországi kisváros építészeti emlékei (magyar nyelven). Balassagyarmat: Palóc Múzeum (1989). ISBN 9630261073 
  • Hausel Sándor. Balassagyarmat köztéri alkotásai. Balassagyarmat: HÍR-ÁSZ (2006). ISBN 963060728X 

További információk

Commons:Category:Balassagyarmat
A Wikimédia Commons tartalmaz Balassagyarmat témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg Balassagyarmat balassagyarmat címszót a Wikiszótárban!
Wikivoyage
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Balassagyarmat témájú leírást.
SzlovákiaTótgyarmat Szlovákia Zsély
Magyarország Ipolyszög

Észak
Nyugat  Magyarország Balassagyarmat  Kelet
Dél

Magyarország Őrhalom
Magyarország Érsekvadkert Magyarország Szügy Magyarország Patvarc

Sablon:Nógrád megye helységei Sablon:Nógrád megye városai

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balassagyarmat&oldid=23902463”