Balassa János
Balassa János (Sárszentlőrinc, 1814. május 5. – Pest, 1868. december 9.) sebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, 1839-től műtőorvos lett a bécsi sebészeti klinikán. 1841-től másodorvos, majd helyettes főorvos a bécsi közkórházban. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1843-tól 1868-ig a sebészet nyugalmazott rendes tanára volt a pesti egyetemen. 1848-1849-ben az orvosi kar igazgatójaként és a magyar közoktatásügyi minisztériumban tanácsosként működött. A szabadságharc alatt honvédkórház igazgatója lett, utána fogságot szenvedett, 1851-től foglalhatta el ismét a tanszékét. A szabadságharc után elindította a haladó magyar orvosok szervezkedését. Ő kezdeményezte az Orvosi Hetilap megalapítását. Fő szorgalmazója volt az Országos Közegészségügyi Tanács létesítésének, melynek első elnöke lett.
Munkássága [szerkesztés]
A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. Az éterrel való narkotizálás meghonosítója. Az elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. Úttörő jelentőségű a hasi sérvekről szóló munkája és a gégetükrözés felhasználása gégeműtéteknél. Nagy számban végzett hólyagmetszést és kőmorzsolást. Új megoldásokat alkalmazott plasztikai műtéteiben. Korát megelőzte a tuberkulotikus csont- és ízületi betegségek konzervatív kezelésével és a hűtés alkalmazásával a sebészeti gyógykezelésben.
Emlékezete [szerkesztés]
- Emlékére a Magyar Sebésztársaság 1906-ban Balassa János emlékérem elnevezésű kitüntetést alapított, amely 1943-ig évenként került kiosztásra. A díjat az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Sebész Szakcsoportja újította fel.
- Szekszárdon a Tolna Megyei Kórház Balassa János nevét vette fel.
- A bezárt budapesti Vas utcai kórház is Balassa János nevét viselte.
- Róla nevezték el a Semmelweis Egyetem Tömő utcai kollégiumát.
- A Pécsi Tudományegyetem orvosi karának Jakabhegyi úti kollégiuma is az ő nevét viseli.
Lásd még [szerkesztés]
Művei [szerkesztés]
- Gyakorlati sebészet (Pest, 1844)
- A hassérvekről (Pest, 1853)
- Új műtét módozata az orrképzés körül (Pest, 1863)
- Képző műtétek (Pest, 1867)
- B. J. összegyűjtött kisebb művei (Összeállította Fanny Gyula, Bp., 1875)
Forrás [szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 82–83. o. Online hozzáférés
- Kemenes Pál: Balassa János
- Balassa János sírja a Kerepesi temetőben
