Balassa Bálint (gróf)

Ez a cikk nem Balassi Bálint báróról, a reneszánsz költőről szól.

Balassa Bálint vagy Balassi Bálint (gyarmathi és kékkői gróf), (1626–1684) császári és királyi tanácsos, Hont vármegye főispánja és a korponai őrség főparancsnoka, a 17. századi barokk nemesi költészet alakja.

Élete

Balassa András és Bakos Mária fia volt, 1626-ban született. Mikor apja másodszor is megnősült, Balassa kegyetlen mostohája elől Nagyszombatra menekült, a jezsuita atyákhoz, akik katolikus vallásban nevelték és tudományos oktatásban részesítették. Később Bécsbe ment az egyetemre, ahol bölcsészdoktor lett.

1649-ben apja halálával elfoglalta birtokait. 1651-ben aranysarkantyús vitéz és császári királyi kamarás, 1659-ben királyi tanácsos és seregparancsnok lett. 1664-ben a török ellen harcolt, és szeptember 27-én Hont vármegye főispánjává nevezték ki, december 19-én pedig grófi rangot nyert. 1665. szeptember 13-án kékkői, 1667-ben korponai főkapitány lett. 1677. február 15-én a királyi tábla bírájává nevezték ki. Állásáról 1680 első napjaiban lemondott. 1684. január elején meghalt.

Művei

• Oratio pro S. Ladislao rege Hungariae. 1665 körül jelent meg.
• Kéziratos műve: Tractatus brevis de locumtenentia regali et legali Hungariae, 1672. Szelepcsényi esztergomi érseknek ajánlva. 18. századi másolatban megvan az Országos Széchényi Könyvtárban.
• Költeményei: szerelmi dalok, egy allegorikus játék fiatalkori viszontagságairól, valamint egy erőteljes káromkodó költemény, az Átok.
• Utódja, Balassa Antal báró legújabban fedezte fel három költeményét 1663–69-ből és közölte a Hazánkban (1858.)

Kiadások

• Átok (Toldy Ferenc: Magyar költői régiségek, 1828, hibásan a 16. századi Balassi Bálint költőnek tulajdonítva)
• 3 költemény (A Hazánk című, 1858-as kiadványban, a költő utódja, Balassa Antal báró közlésében.)

Lásd még

• A barokk kor magyar irodalma

Forrás

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés