Balassa–Samuelson-hatás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Balassa–Samuelson-hatás elmélete (Balassa Béla és Paul Samuelson után) felteszi, hogy a munkaerő a szegényebb országokban kevésbé termelékeny, mint a gazdag országokban a külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk szektorában, de a nemzetközi termelékenységi különbségek a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő szektorban elhanyagolhatók.[1]
Ha a külforgalomba kerülő javak árai nagyjából azonosak minden országban, akkor viszont a szegény országok külforgalomba kerülő ágazataiban az alacsonyabb termelékenység a külföldieknél alacsonyabb béreket jelent, alacsonyabb termelési költségeket a külforgalomba nem kerülő áruknál, és ennél fogva a külforgalomba nem kerülő áruk alacsonyabb árait. A gazdag országok a külkereskedelmi forgalomba kerülő szektor magasabb termelékenységével a külforgalomba nem kerülő áruk magasabb árára és magasabb árszínvonalra lesznek hajlamosak.
Másrészről a felzárkózó országokban a termelékenység javulása eltérő sebességgel megy végbe a gazdaság egyes ágazataiban. A külkereskedelmi forgalomba kerülő termékeknél a termelékenység javulása nagyobb, ami nagyobb nominális bérnövekedést tesz lehetővé. A béremelkedés azonban átgyűrűzik azokba az ágazatokba is, ahol a termelékenység nem növekedett. Az emiatti indokolatlan béremelkedésnek – az árszínvonal növekedésén keresztül – végső soron inflációs hatása lesz.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Németh, Gréta, Bagi Laura, Bíró Bence, Bodnár Petra, Horváth László Csaba, Kurunczi Regina, Mile Benedek, Nagy Andrea Krisztina,Novák Zsuzsanna, Simity Zora, Simon Vivien, Türei Sándor.szerk.: Novák Zsuzsanna: Németh Gréta: Balassa Béla, Magyar származású közgazdászok itthon és külföldön a II. vh. után – Válogatás a 2019-2020. évi elmélettörténeti versenyhez kapcsolódó tanulmányokból, Szakmai lektor: Horváth László Csaba, 9, Kiadja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Pénzügyek tanszék (2021). ISBN 978-963-421-850-0