Balázs Sándor (író, 1883–1982)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Balázs Sándor (író, 1883) szócikkből átirányítva)
Balázs Sándor
Születéskori neve Balázs Sándor
Született 1883. szeptember 17.
Nagygeresd, magyar
Elhunyt 1982. április 25. (98 évesen)
Budapest, magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Beczássy Judit
Foglalkozása tanár, író

Balázs Sándor (Nagygeresd, 1883. szeptember 17.Budapest, 1982. április 25.) magyartanár, színműíró és ifjúsági író. Felesége Beczássy Judit írónő. Leánya H. Balázs Éva történész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első elbeszélése 1897-ben jelent meg a Képes Családi Lapokban. Egyetemi tanulmányait 1906-ban fejezte be a budapesti tudományegyetem latin-magyar szakán. Szentgotthárdon, Székelyudvarhelyen, majd a budapesti Werbőczy Gimnáziumban tanított, ő vizsgáztatta magyar nyelv és irodalomból a magántanulóként érettségiző József Attilát.

Költészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetben történelmi drámáival aratott nagy sikert, így három alkalommal is ő nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia száz arannyal járó pályadíját. Színműveit a Nemzeti Színház is játszotta. Első sikerét A feleségünk című színdarabbal aratta. Műveiben a kisvárosi élet finom megfigyelője volt. A második világháború után főként ifjúsági regényeket írt. Írásait A Hét (folyóirat, 1890), a Nyugat (folyóirat) és az Új Idők adta ki.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A feleségünk (színdarab, 1914)
  • Mátyás után (három egyfelvonásos, 1914)
  • Kisváros (elbeszélések, 1920)
  • Álarcosok (színdarab, 1921)
  • A függöny legördül (elbeszélések, 1921)
  • Öreg tekintetes (színdarab, Nemzeti Színház: 1933; Gárdonyi Géza regényéből alapján)
  • Mindenki lépik egyet (vígjáték, Magyar Színház: 1935; Mikszáth Kálmán novellája nyomán]
  • Bikfic tanár úr (színdarab, 1936)
  • A Bakó-lányok (novella, 1949)
  • Az öregbéres (színdarab, 1953)
  • Darázsfészek (vígjáték, Szabó Pál (író)val, 1954)
  • Élve vagy halva! (novella, 1957)
  • Az idegen pénz (novela, 1958)
  • Érettségi után (színdarab, 1958)
  • Trézsi néni kosztosai (ifjúsági regény, 1960)
  • Nőgyűlölő (színdarab, 1962)
  • Tanári notesz és más történetek (novella, 1963)
  • Reng a föld Itáliában. Spartacus élete és kora (életrajzi regény, 1964)
  • Hannibál a kapuk előtt (életrajzi regény, 1967)
  • A tünemény (tárcák, elbeszélések, 1968)
  • Most nevess, Ibolyka! (humoreszkek, karcolatok, 1971)
  • A győzhetetlen Caesar (regény, 1972)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 105. o. ISBN 963-05-6805-5
  • Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / A színműirodalom c. alfejezet. (Arcanum Kiadó).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]