Balázs (Szlovákia)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Balázs | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Pod Panským Dielom |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Polgármester | Jozef Chaban |
| Népesség | |
| Népesség | 192 (2005) |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 380 m |
| Terület | 14,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Balázs
|
|
|
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
|
Balázs (szlovákul Baláže) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. 2001-ben 190 lakosából 188 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Besztercebányától 14 km-re északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
1529-ben említik először, de már a bronzkorban is éltek itt emberek. A település 1496-ban keletkezett, amikor a terület birtokosa Thurzó János a Lupcsica-patak mellé a környéken kitermelt réz feldolgozására olvasztót építtetett. Lakói kohászok, szénégetők, favágók voltak.
Vályi András szerint "BALÁS. Szent Balás. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Potkonitzának szomszédságában. Határja sovány. " [1]
Fényes Elek szerint "Balás, tót falu, Zolyóm vgyében, Urvölgyéhez 1/2 óra, hegyek közt. 127 kath. lak., kik többnyire favágók és szénégetők. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze." [2]
1910-ben 282, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. A II. világháború alatt a szlovák ellenállási mozgalom egyik központja volt. 1945. március 20-án a németek a falut felégették. Újjáépítése a háború utáni Csehszlovákia egyik első lépése volt, melyben számos külföldi fiatal is részt vett.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
| A Besztercebányai járás települései
|
|
|---|---|
| Besztercebánya (Banská Bystrica) · Alsóhermánd (Dolný Harmanec) · Alsómicsinye (Dolná Mičiná) · Balázs (Baláže) · Borosznó (Brusno) · Bukóc (Pohronský Bukovec) · Cserény (Čerín) · Dóval (Donovaly) · Dubravica (Dúbravica) · Erdőbádony (Badín) · Farkaspetőfalva (Vlkanová) · Felsőmicsinye (Horná Mičiná) · Felsőperesény (Horná Pršany) · Garamszeg (Hronsek) · Göncölfalva (Kynceľová) · Hermánd (Harmanec) · Hédel (Hiadeľ) · Horhát (Hrochoť) · Királyka (Králiky) · Kordéháza (Kordíky) · Libetbánya (Ľubietová) · Lucatő (Lučatín) · Malakóperesény (Malachov) · Martalja (Motyčky) · Mezőköz (Medzibrod) · Mosód (Moštenica) · Oróc (Oravce) · Óhegy (Staré Hory) · Padkóc (Podkonice) · Pónik (Poniky) · Póráz (Povrazník) · Perhát (Priechod) · Récske (Riečka) · Sebő (Strelníky) · Szebedénybecsó (Sebedín-Bečov) · Szelcse (Selce) · Tajó (Tajov) · Török (Turecká) · Úrvölgy (Špania Dolina) · Zólyomlipcse (Slovenská Ľupča) · Zólyommócsa (Môlča) · Zólyomnémeti (Nemce) |
|
)