Balázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a Balázs keresztnévről szól. Hasonló címmel lásd még: Balázs (Szlovákia).

A Balázs a magyar-latin eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév. A nevet sokan - helytelenül - a görög Basileos (Bazileosz) névvel azonosították, melynek szó szerinti jelentése: királyi. Ezzel szemben a név valójában az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától. A Blasio (és így a Balázs) név eredete, jelentése máig megfejtetlen maradt.

Valószinűsíthetően ezen vezetéknévből alakult ki később a Blasius személynév, melyet Szent Balázs örményországi püspök vértanúhalála (c. 316) tett ismertté, illetve elterjedtté a keresztény kultúrkörben. Szent Balázs a legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg a fulladástól egy tömlöcben, ahová őt is vetették. Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án (mely egyben a Balázsok névnapja is) a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík, illetve egyéb torokbajok ellen. Babits Mihály 1937-ben írt Balázsolás című verse erre, az ő gyerekkorában még gyakorolt szertartásra utal. ^[1]

Magyarországon nagyjából a XVI. századtól kezdve vált népszerű keresztnévvé.

A Balázs személynévből és becézéseiből számos magyar vezetéknév alakult ki az idők folyamán, mint például a Balassa, Balassi, Balcsó, Balczó, Baló, Bazsó vagy Bacsó stb., de eredeti, magyaros formájában is gyakran előforduló vezetéknév.