Balázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Balázs [1] az ismeretlen eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév.[2]

A nevet sokan - helytelenül - a görög Bazileosz névvel azonosították, melynek szó szerinti jelentése: királyi. Ezzel szemben a név valójában az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától. A Blasio (és így a Balázs) név eredete, jelentése máig megfejtetlen maradt.[3] Más források a Blasius jelentését két szóból vezetik le: az előtagban a blandus (nyájas) vagy a belasius, bel (öltözék), az utótagban a syros (kicsi) rejlik.[3]


Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balázs gyakori név volt a 16-17. században, az első tíz legnépszerűbb név között volt. A következő században a kedveltsége csökkent, a 19. században és a 20. század elején csak 1-2 ezrelékben fordul elő. 1967-ben is csak 218-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra népszerű lett, és a 11. leggyakoribb férfinévvé vált.[3] Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években a 3-8. leggyakoribb férfinév.[2][4][5]

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névnapi szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Balázs a legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg a fulladástól egy tömlöcben, ahová őt is vetették. Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík, illetve egyéb torokbajok ellen.[3]

A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végzeték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.[3]

Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás. Ezen a napon az diákok házról házra járnak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába, ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek.[3] Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a gyerekeket.[3]

A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.[3]

A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy távoltartsák a madarakat.[3]

Külföldön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angliában ez a nap a szövés és fonás határnapja. Balázs napjára a szövést be kellett fejezni és a fonást csak másnap lehetett elkezdeni. Ha valaki megszegte ezt a szokást, akkor Szent Balázs megköti a böjti szeleket.[3]

A franciák szerint az ezen a napon uralkodó szélirány lesz egész évben a jellemző.[3]

Idegen nyelvi változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres Balázsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Balázsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetéknévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balázs személynévből és becézéseiből számos magyar vezetéknév alakult ki: Balassa, Balassi, Balcsó, Balczó, Baló, Bazsó, Bacsó, Balcsa, Balics, Balka, Balkai, Balló, Balsa, Balsai, de eredeti formájában is gyakran fordul elő.

Földrajzi névben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szólások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közmondásokban és szólásokban szereplő Balázsok általában rossz tulajdonsággal bírnak:

  • (Hű!) bele (neki) Balázs, lovat ád (az) Isten: akkor mondják, ha egy dolognak mindenképpen mennie kell, de így hívják az elhamarkodottan cselekvő embert és a túlzó derűlátást is csúfolták ezzel a szólással.[3]
  • Beszélj vele, Balázs a neve vagy Adósa Balázsnak: olyankor mondták, ha valaki hiába beszélt valakinek, mert az úgy viselkedett, mintha féleszű lenne.[3]
  • Eltalálta, mint Balázs pap a vecsernyét: olyan ember, aki nem arról beszél, amiről szó van[3]
  • Úgy becsüli, mint Balázs a gatyáját: olyan emberre mondták, valamivel gyalázatosan bánik[3]
  • Jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére: az elkésőre mondták[3]

Közszavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • balázsló: egy zöld szitakötőféle neve
  • balázsol: egy néhány vidéken ismert, nem túl kellemes pajkos játékot jelent, amikor a legények két bot közé teszik egy társuk fejét, majd arculütik vagy megcsavarják az orrát.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c Ladó-Bíró, 35. old.
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Fercsik-Raátz, 67-73. old.
  4. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  5. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)