Baklava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baklava

A baklava egy kiadós, édes süteményféle, számos közel-keleti és balkáni ország konyhájában megtalálható. A baklavát a törökök, arabok, görögök, örmények, bolgárok, szerbek egyaránt saját hagyományos édességeik között tartják számon. Rétestészta alapú édesség, amit dióval vagy pisztáciával töltenek meg és cukorral vagy mézzel ízesítenek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baklava története nincs igazán dokumentálva, ennek ellenére a leginkább hiteles történet szerint a ma ismert baklava fajtáit a Topkapi Palota birodalmi konyháiban sütötték ki. Ismereteink szerint a szultán a ramadán 15 napján tálcányi balkavát kínált a janicsároknak, és azt az ünnepi felvonulást Baklava Alayı-nak nevezték el. (Wasti, 2005).

Vryonis (1971) a Deipnosophistae-ban említett ókori görög gastis, kopte, kopton szavakat azonosítja a baklavával, ami szerint ez a bizánciak kedvence. Perry (1994) ezzel ellentétesen azt állítja, hogy bár a gastris nevű étel tartalmaz diót és mézet, de nincs benne tészta, hanem szezámmag-keverékből áll, hasonlóan a halvához. Perry állítását, miszerint a baklava nem ógörög, hanem török eredetű, alátámasztja továbbá, hogy a rétegelt tésztát a közép-ázsiai török konyha használta. A közép-ázsiai rétegelt tészta és a szinte átlátszó vékonyságú tészta közötti hiányzó fejlődési lépést az azerbajdzsáni Bakı pakhlavası ételnél találjuk meg. Ez az édesség már rétegelt, de még nem nyújtott tésztából készült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baklava témájú médiaállományokat.
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Baklava recept témában.