Bakui metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Baki metró szócikkből átirányítva)
Bakui metró
Azadlyg Prospekti station.jpg
A hálózat térképe
Baku metro plan.png
Adatok
Átadás 1967. november 6.
Hálózat hossza 34,7 km
Vonalak száma 2
Állomások száma 21
Nyomtáv 1 520 mm
Napi forgalom 0,4 millió
Üzemeltető
Üzemeltető Bakı Metropoliteni
A Bakui metró weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakui metró témájú médiaállományokat.

A bakui metró (Bakı Metropoliteni) Baku, Azerbajdzsán fővárosának metróhálózata.

Általános információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bakui metró tipikus, szovjet építési módszerrel készült metróvonal, mely a központból sugarasan indul kifelé. 2 vonalból áll, melyeket piros és zöld színekkel jelölnek. Az állomások egy része a bonyolult terep miatt mélyen van, míg a többi nagyon közel a földhöz, és egy föld feletti állomás is van. Az állomásokat más szovjet metróvonalakhoz hasonlóan díszesre építették.

A két vonal közötti átszállás jelenleg csak a Május 28. (28 May) és a Cəfər Cabbarlı állomások között lehetséges, de később a Həzi Aslanov és a Neftçilər állomások között is lehetséges lesz majd.

A vonatok 6:00 és hajnali 1:00 között járnak. A szolgáltatás mágneses kártyával vehető igénybe.

2003-ban a bakui metró naponta 0,4 millió utast szállított 228 metrókocsin.

Név Megnyitás éve Hossz Állomások száma
1 İçərişəhər – Həzi Aslanov vonal 1967 20,1 km 13
2 Dərnəgül – Xətai vonal 1976 14,6 km 10
3 Memar Əcəmi – Avtovağzal vonal 2013 1,1 km 2
Összes: 35,8 km 25

Állomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

İçərişəhər – Həzi Aslanov vonal

  • İçərişəhər
  • Sahil
  • 28 May (Május 28.)
  • Gənclik
  • Nəriman Nərimanov
  • Ulduz
  • Koroğlu
  • Qara Qarayev
  • Xalqlar Dostluğu
  • Neftçilər
  • Əhmədli
  • Həzi Aslanov

Dərnəgül – Xətai vonal

  • Dərnəgül
  • Azadlıq
  • Nəsimi
  • Memar Əcəmi
  • 20 yanvar (Január 20.)
  • İnşaatçılar
  • Elmlər Akademiyası
  • Nizami
  • Cəfər Cabbarlı
  • Xətai

Memar Əcəmi – Avtovağzal vonal

  • Memar Əcəmi
  • Avtovağzal

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baku az 1930-as évekre a Kaukázusontúl egyik legfontosabb nagyvárosává és ipari központjává vált. Ezért 1932-ben Moszkva és Leningrád példáján felbuzdulva elhatározták, hogy az azeri fővárosban is földalatti vasutat építenek.

A tervek megvalósítását 1941-ben megakasztotta a második világháború. 1947-ben a A Miniszterek Tanácsának döntése alapján azonban megkezdték az alagutak, aknák és állomások építését.

A İçərişəhər - N. Nərimanov (akkori Bakı Soveti-vonal) első, 9,92 km-es szakasza 1967. november 6-án nyílt meg, melyet 1968-ban követett egy 2,2 km-es szakasz a Május 28. és a Xətai állomások között. 1970-ben az Ulduz, 1972-ben a Məşədi Əzizbəyov (ma Koroğlu) és Qara Qarayev, 1976-ban a Nizami, 1979-ben pedig az Elektrozavod (ma Bakmil) állomásokat helyezték forgalomba.

1986-ban kezdődött a 2. szakasz építése, melynek során elkészült a Elmlər Akademiyası, İnşaatçılar, 20 yanvar (Január 20.) és a Memar Əcəmi állomás. A gyorsan növekvő Əhmədli-lakótelep miatt elhatározták a Neftçilər – Həzi Aslanov-szakasz megépítését. 1989-ben elkészült a Xalqlar Dostluğu és az Əhmədli állomás.

1994. július 4-én egy terrorista bombát robbantott a metróban. 13 ember meghalt és 42 megsebesült. Az azeri hatóságok az örményeket gyanúsították. Később a terroristát elkapták és életfogytiglani börtönre ítélték.

1995. október 28-án az Ulduz állomás közelében kitört tűzben 289-en meghaltak és 300-an megsebesültek. A hatóságok ekkor is terrorista támadásra gyanakodtak, de ezt nem tudták igazolni.

A Szovjetunió felbomlása után a metróépítés megakadt, köztük a Həzi Aslanov építése is.

Heydar Aliyev hatalomra kerülése után azonban újraindultak a munkálatok. 1993-ban a Cəfər Cabbarlı állomás elkészültével lehetségessé vált az átszállás a két metróállomás között. Az azeri kormányzatnak sikerült 4,1 millió eurós támogatást szereznie az Európai Uniótól, mellyel 2002-ben sikerült befejezni a Həzi Aslanov állomást.

2006-ban bevezették a beléptetőkártyás rendszert, mely nagy sikert aratott az utazóközönség körében.

A jövőben tervezik az eredeti, 33 állomásból álló 52 km hosszú hálózat befejezését, de felmerült egy harmadik metróvonal építésének terve is.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakui metró témájú médiaállományokat.