Bakui metró

Bakui metró
A bakui metró térképe
Adatok
Alapítás éve	1967
Hálózat hossza	34,7
Vonalak száma	2
Állomások száma	21
Napi forgalom	0,4 millió
Üzemeltető
Üzemeltető	Bakı Metropoliteni

A bakui metró (Bakı Metropoliteni) Baku, Azerbajdzsán fővárosának metróhálózata.

Általános információk

A bakui metró tipikus, szovjet építési módszerrel készült metróvonal, mely a központból sugarasan indul kifelé. 2 vonalból áll, melyeket piros és zöld színekkel jelölnek. Az állomások egy része a bonyolult terep miatt mélyen van, míg a többi nagyon közel a földhöz, és egy föld feletti állomás is van. Az állomásokat más szovjet metróvonalakhoz hasonlóan díszesre építették.

A két vonal közötti átszállás jelenleg csak a Május 28. és a Jabbarli állomások között lehetséges, de később a Hazi Aslanov és a Xalglar Dostlughu állomások között is lehetséges lesz majd.

A vonatok 6:00 és hajnali 1:00 között járnak. A szolgáltatás mágneses kártyával vehető igénybe, melynek ára jelenleg 2 manat (2006).

2003-ban a bakui metró naponta 0,4 millió utast szállított 228 metrókocsin.

	Név	Megnyitás éve	Hossz	Állomások száma
1	Baki Szoveti-Aszlanov vonal	1967	20,1 km	13
2	Darnagul-Khatai vonal	1976	14,6 km	10
3	Javadkhan-Avtovokzal vonal	2013	1,1 km	2
	Összes:		35,8 km	25

Állomások

Icserisehér-Aszlanov vonal

• Icserisehér
• Szahíl
• Május 28.
• Ganjlík
• Narimánov
• Bakmíl
• Uldúz
• Azizbáyov
• Gará Garáyev
• Neftcsilár
• Xalglár Dostlughú
• Ahmedlí
• Hazí Aszlánov

Darnagul-Khatai vonal

• Darnagul
• Azadlig-Proszpekt
• Naszimi
• Ajami
• Január 20.
• Insaatcsilar
• Elmlar Akademiyaszi
• Nizami
• Jafar Jabbarli
• Khatai

Javadkhan-Avtovokzal vonal

• Javadkhan
• Avtovokzal

Története

Baku az 1930-as évekre a Kaukázusontúl egyik legfontosabb nagyvárosává és ipari központjává vált. Ezért 1932-ben Moszkva és Leningrád példáján felbuzdulva elhatározták, hogy az azeri fővárosban is földalatti vasutat építenek.

A tervek megvalósítását 1941-ben megakasztotta a második világháború. 1947-ben a A Miniszterek Tanácsának döntése alapján azonban megkezdték az alagutak, aknák és állomások építését.

A Bakui Soveti-vonal első, 9,92 km-es szakasza 1967. november 6-án nyílt meg, melyet 1968-ban követett egy 2,2 km-es szakasz a Május 28. és a Khatai állomások között. 1970-ben az Ulduz, 1972-ben az Azizbayov és Garayev, 1976-ban a Nizami, 1979-ben pedig a Bakmil állomásokat helyezték forgalomba.

1986-ban kezdődött a 2. szakasz építése, melynek során elkészült a Elmlər Akademiyası, Inshaatchilar, Január 20. és a Memar Ajemi állomás. A gyorsan növekvő Ahmadli-lakótelep miatt elhatározták a Neftchiler-Hazi Aslanov-szakasz megépítését. 1989-ben elkészült a Halqlar Dostluğu és az Ahmedli állomás.

1994. július 4-én egy terrorista bombát robbantott a metróban. 13 ember meghalt és 42 megsebesült. Az azeri hatóságok az örményeket gyanúsították. Később a terroristát elkapták és életfogytiglani börtönre ítélték.

1995. október 28-án az Ulduz állomás közelében kitört tűzben 289-en meghaltak és 300-an megsebesültek. A hatóságok ekkor is terrorista támadásra gyanakodtak, de ezt nem tudták igazolni.

A Szovjetunió felbomlása után a metróépítés megakadt, köztük a Hazi Aslanov építése is.

Heydar Aliyev hatalomra kerülése után azonban újraindultak a munkálatok. 1993-ban a Jafar Jabbarli állomás elkészültével lehetségessé vált az átszállás a két metróállomás között. Az azeri kormányzatnak sikerült 4,1 millió eurós támogatást szereznie az Európai Uniótól, mellyel 2002-ben sikerült befejezni a Hazi Aslanov állomást.

2006-ban bevezették a beléptetőkártyás rendszert, mely nagy sikert aratott az utazóközönség körében.

A jövőben tervezik az eredeti, 33 állomásból álló 52 km hosszú hálózat befejezését, de felmerült egy harmadik metróvonal építésének terve is.

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap (azeriül) (oroszul) (angolul)
• Urbanrail.net-Baki (angolul)
• A metró építésének története (angolul)
• Információk (oroszul)
• Bakui tömegközlekedés (oroszul)
• A volt Szovjetunió metróhálózatai (oroszul)