Baki

Baki (azeri nyelven Bakı, illetve korábban Baku) Azerbajdzsán fővárosa és egyben legnagyobb városa. Népessége 1 240 800 fő (agglomerációval 2 074 300 fő). Fontos kulturális, közlekedési és kereskedelmi központ.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Közigazgatás
4 Népesség
5 Gazdaság
6 Oktatás
7 Közlekedés
8 Látnivalók
9 Szórakozás
10 Híres emberek
11 Testérvárosok
12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

A főváros az Apsheron félsziget déli részén fekszik, a Kaszpi-tenger nyugati partján, 28 méter tengerszint alatti magasságban. Az időjárása nyáron meleg és nedves, míg télen hűvös és csapadékos, amikor viharos sarki eredetű szelek fújnak (például az északról fújó Khazri). Bár a hó ritka errefelé, a partvonal hőmérséklete mégis lesüllyed fagypont alá. Az átlaghőmérséklet 14,2 °C, az átlag csapadékmennyiség 150mm/év.

Hónap	Jan	Feb	Mar	Ápr	Máj	Jún	Júl	Aug	Sep	Oct	Nov	Dec	Évi
Átlag hőmérséklet (°C)	3	3	6	11	17	22	25	25	21	16	11	6	13
Átlag csapadékm. (cm)	3.6	2.0	2.0	2.0	1.3	0.8	0.3	0.8	2.0	3.3	3.0	3.3	23.9
Forrás: Weatherbase

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] A város nevének eredete

A legelterjedtebb nézet szerint Baki nevének jelentését a város régebbi perzsa neveiből származtatják. Az egyik teória szerint a Bad-kube azt jelenti, hogy a "város, ahol a szelek fújnak". A másik nézet szerint a Bagkun névből ered, melynek jelentése az "Isten hegye". Az arab források által feltüntetett névváltozatok (Baku, Bakukh, Bakuya, Bakuye) mind a perzsa névből származnak.

Egy harmadik vélemény szerint az elnevezés visszanyúlik a zarahusztrikus időkbe, és a Baga szóból ered, mely napot vagy istent jelent.

[szerkesztés] Ős- és ókori történelem

Baku és környéke már a bronzkortól kezdve lakott hely. Az i. e. 6.században Ateshi-Baguan tiszteletére emltek templomot. A rómaiak soha nem hódították meg a várost és környékét, annak ellenére, hogy Pompeius Magnus és Néró is vezetett hadjáratot a Kaukázusban. A szovjet időszak alatt sokáig úgy hitték, hogy a Sabunchi kerület helyén található Ramana település nev a Romana-ból ered, ezért rómaiak alapították.

Bertalan apostol idején Baku neve Alban, de sokan úgy vélik, hogy a Kaukázusi Albánia államalakulat fennállása során Albanopolisznak hívták. Valószínűsíthető, hogy ekkor egy keresztény templom is volt a mai Szűztorony helyén. Szintén ebben az időben terjedt el Zarahusztra vallása is.

[szerkesztés] A sirváni sahoktól az orosz uralomig

Baki akkor vált fontossá, amikor Shemakha városát lerombolta egy földrengés, és I. Sirván Sah Ahistan fővárossá tette a 12. században. Marco Polo megemlítette, hogy Baki olajat exportált a Közel-Keletre, de kereskedett még az Arany Hordával és a Moszkvai Hercegséggel is.

1501-ben I.Ismail, a Safavid dinasztia uralkodója ostrom alá vette Bakit. A lakók elszántan védekeztek, ezért Ismail egy idő után az erődöt aláaknázta. Az erőd fölrobbant és a lakosság nagy részét kiirtották. 1538-ban végleg véget vetettek a sirváni sahok uralmának, és 1604-ben az erődrendszert lerombolták.

A 17. század folyamán több uatzó, és követ is járt a városban, például a török Evlia Cselebi, a német Adam Olearius és a svéd Engelbert Kaempfer. 1660-ban a kozákok pusztíották a város környékét.

1722-ben megdőlt a Safavid dinasztia, ami óriási káoszt okozott, és Bakit török és orosz csapatok meghódították. 1723.január 26-án az orszok hosszú ostrom után meghódították a várost, és két regiment katonát hagytak helyőrségként Baryatyanski herceg vezetésével. Ám az 1730-as évekre Nadir Shah legyőzte az oroszokat, és a Ganja közelében 1735.március 10-én kötött megállapodás értelmében az orszok kivonultak.

1747-ben Nadir Shah halála után létrejött a Baki Kánátus, mely később a jóval erősebb Quba Kánátus hatása alá került.

A cári Oroszország ezután ismét a kaukázusi régó meghódítását tervezte. 1796 tavaszán II. Katalin parancsára Valerian Zubov tábornok 6000 katonával elfoglalták Bakit. Júniusban az orosz flotta is bevonult a Baki-öbölbe és csapatokat is állomásozattak. Ám ezután I. Pál 1797-ben kivonta a katonákat a városból.

Utóda, I. Sándor cár az Orosz-Perzsa háború alatt megbízta Pavel Tsitsianov tábornokot a város meghódításával, de őt lelőtték. A vezér nélkül maradt sereg egy év múlva tudja csak elfoglalni a várost, ami a Gulisztáni Egyezmény eredményeként 1813-tól az Orosz Birodalom része lesz.

[szerkesztés] 1813-1920

1840.július 10-én az orosz parlament elfogadta, hogy Baku uyezd az Orosz Birodalom egyik közigazgatási egysége lesz. 1859-ben ,miután Shemakha városát lerombolta egy földrengés, ide helyezték át a kormányzóság (guberniya) székhelyét.

A város igazán gyors fejlődését az olaj kitermelésének köszönhette. 1823-ban megnyílt az első petróleumgyár, míg 1846-ba itt fúrták az első olajkutat a világon. 1861-ben lebontották a várost körülvevő falakat. 1868-ban megépült a távíró vezeték Tiflisz-be, míg 1879-ben Krasznovodoszk-ba. 1882-ben Ludvig Nobel külföldi olajmukásokat hozatott be, akik a Villa Petrolea nevű negyedben telepedtek le. 1883-ba a Rotschild család is beszállt az olajkitermelésbe. Szintén ebben az évben látogatást tett Bakiban III.Sándor orosz cár. 1890-re a világ kőolajtermelésének fele, Oroszországénak a 95%-a innek került ki. 1894-ben megnyílt az első könyvtár, illetve egy víztisztító is. 1907-ben megérkezett a városba az első személygépkocsi.

Az I. világháború előestéjére a kitermelt olaj mennyisége 7 millió tonna volt évente. Ez fontos célponttá tette az elkövetkező harci eseményekben.

Németország, mivel nem bízott Törökország olajtartalékaiban, ezért megbízta Kress von Kressenstein tábornokot, hogy foglalja el Bakit. Erre válaszul a britek odaküldték Dunsterville tábornokot, akinek sikerült kivernie a városból és környékéről az ott lévő németekkel szövetséges török csapatokat, és így 1918-ban létrejött a független Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság.

[szerkesztés] A szovjet uralom

[szerkesztés] A függetlenség elnyerése után

[szerkesztés] Közigazgatás

Bakit 11 kerületre osztották fel, ezenkívül van 48 kisebb közigazgatási egység is, melyeknek jó része az öbölben fekvő kis szigeteket foglalja magába.

A 11 kerület:

Azizbayov
Binagadi
Garadagh
Narimanov
Nasimi
Nizami
Sabail
Sabunchu
Khatai
Surakhany
Yasamal

[szerkesztés] Népesség

A város lakosságának nagy részét az azeriek alkotják (90%). A népesség növekedése a 19.század közepén indult meg. Az akkor még 7000 lakosú település 1860-ra már 13,000, 1897-re 112,000, 1913-re már 215,000 lakossal rendelkezett. ezután a város növekedését a két világháború szakította meg egy időre, de napjainkban Bakinak több mint 2,000,000 lakosa van.

Év	Örmény	Azeri	Grúz	Iráni	Zsidó	Orosz	Összes
1897	19,060	40,148	971	9,426	2,341	37,399	111,904
1903	26,151	44,257	N/A	11,132	N/A	56,955	155,876
1913	41,680	45,962	4,073	25,096	9,690	76,288	214,672

[szerkesztés] Gazdaság

A gazdaság fő terméke a kőolaj. Már a 8. századtól kezdve ismerik jelenlétét, és a 15. századra már több kézzel ásott olajkút is működött. Az így nyert oljaból akkor lámpákat működtettek. A nagymértékű bányászat 1872-ben indult meg. Szakképzett munkások érkeztek mindenhonnan a városba. A 20. század elejére több mint 3000 olajkút működött, és Baki adta a világ olajtermelésének a felét. Ebben az időben jelentős volt még az olajipari eszközök gyártása is. A II. világháború idején a sztálingrádi csatának az volt a fő célja, hogy ki tarthatja kezében a hatalmas baki olajmezőket. A 20. század végére a parti olajforrások elkezdtek kimerülni, emiatt a kitermelés visszaesett.

Jelenleg az olajipar ismét újjáéledőben van. Az állami olajvállalat, a SOCAR vezetésével kezdődött meg Azeri-Chirag-Gunashli olajmező és a Shah Deniz földgázmező feltárása és kitermelése.

A gazdaság újjáéledését mutatja a 2001-ben megnyitott Baki Értéktőzsde, továbbá a turisztikai beruházások, az új hotelek építése (Hyatt Park, Hyatt Regency, Park Inn, Excelsior)

[szerkesztés] Oktatás

Azerbajdzsán oktatási központjaként számos egyetem található Bakiban. A kommunizmus bukása után több magánegyetem is alakult. Szintén a főváros a központja az 1945-ben alapított Azerbajdzsáni Tudományos Akadémiának.

Állami egyetemek

Azerbajdzsáni Orvosi Egyetem (1930)
Azerbajdzsáni Közgazdaságtudományi Egyetem (1930)
Azerbajdzsáni Olajipari Akadémia
Azerbajdzsáni Műszaki Egyetem
Azerbajdzsáni Nyelvészeti Egyetem
Baki Szláv Egyetem
Baki Állami Egyetem

Magánegyetemek

Azerbajdzsáni Nemzetközi Egyetem (1997)
Khazar Egyetem (1991)
Odlar Yurdu Egyetem (1995)
Qafqaz Egyetem (1992)
Nyugati Egyetem (1991)

[szerkesztés] Közlekedés

A Nizami metróállomás

A város tömegközlekedését a metró és a buszok látják el. Régen voltak villamosvonalak is, de ezeket megszüntették. A metró két vonalból áll, a piros és a zöld színnel jelöltből. A buszok az útvonalukon belül bárhol megállnak, ha leintik őket, vagy ha valaki szól, hogy álljon meg. Ezenkívül még van két taxitársaság is a városban. A sárga színű kocsik a Star, míg a fehér színűek a Azerq taxis vállalatok járművei.

A város repülőtere a Heydar Aliyev nemzetközi repülőtér. Ezenkívül rendszeres kompjáratok kötik össze Bakit Turkmenbashival, illetve Bandar Anzalival és Bandar Nowsharral.

[szerkesztés] Látnivalók

Baki belvárosának nagy részét az UNESCO Baku fallal körülkerített része a Şirvanşah térrel és a Szűz-toronnyal meghatározás alatt a Világörökség részévé nyilvánította 2000-ben. A sirváni sahok palotáján és a Szűz-tornyon kívül, két karavánszeráj, fürdők, és a Djuma mecset is itt található, mely egykor a Szőnyeg és Szépművészeti Múzeumnak adott otthont, mely most már az egykori Lenin Múzeum épületében található.

A főváros másik nevezetessége az egykori Kirov park, ma a "Mártírok vonala", a karabahi háború és a "Fekete Január" áldozatainak emlékére.

Ezenkívül a városban még található több múzeum, és szép, 19. századi épület, főleg a belvárosban és az olajkorszak idején épült városrészben.

Az óváros

Tudományos Akadémia(Ismailiyye)

Szűz-torony

Kapu az Óvárosban

[szerkesztés] Szórakozás

Bakinak élénk kulturális élete van. A városban több színház, mozik, koncerttermek, operaház, diszkók és kocsmák találhatók.

A színházak repertoárjában egyaránt megtalálhatóak a nemzeti és nemzetközi művek. Az Azerbajdzsáni Állami Operaház és Balettintézet a legjelentősebb színház, illetve operaház. A Nemzeti Filharmónia szintén népszerű, köszönhetően kitűnő akusztikájának. A legjelentősebb mozi az Azerbajdzsán Mozi, a Heydar Aliyev Palota pedig Baki legnagyobb előadóteme.

A diszkók egészen kora reggelig, míg a kocsmák hajnalig tartanak nyitva. A legnépszerűbb diszkók a "Club 1033", "X-site", "Capitol Night Club", "Hyatt Disco", "Zagulba Disco Club" és a "Le Mirage". A pub-ok közül ismert a "Rig bar" és a "Phoenix Bar".

Az egyik legjelentősebb rendezvény a minden évben megrendezett Baki Nemzetközi Jazzfesztivál, ahová több híres zenész is érkezik az USA-ból, Németországból, Oroszországból, Grúziából, stb.

A város legjelentősebb strandjai a Shikhovo és az "Ezeregy éjszaka".

[szerkesztés] Híres emberek

Garry Kasparov, Elmar Magerramov és Teimour Radjabov sakk nagymesterek, akik mindhárman Bakiból származnak.
Mstislav Rostropovich Bakiban született 1927.március 27-én és korának egyik legismertebb csellistája volt.
Richard Sorge kém. 1895-ben született Bakiban és német újságírónak álcázva szerzett információkat Németországból, Kínából és Japánból a szovjet titkosszolgálat számára.
Kerim Kerimov, a szovjet űrprogram irányítója 25 éven át. 1917.november 4-én született Bakiban.

[szerkesztés] Testérvárosok

Város	Ország
Dzsidda	Szaúd-Arábia
Baszra	Irak
Bordeaux	Franciaország
Dakar	Szenegál
Houston	Texas, USA
Isztambul	Törökország
Izmir	Törökország
Mainz	Németország
Nápoly	Olaszország
Szarajevó	Bosznia-Hercegovina
Honolulu	Hawaii, USA
Amman	Jordánia
Konya	Törökország
Tabriz	Irán
Vũng Tàu	Kína