Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonal
Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 143,3 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az egykori Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonal egy normál nyomtávú, 143,3 km hosszú vasútvonal volt, amely a Bácskát szelte át.
Története[szerkesztés]
A helyiérdekű vasútvonal építését az 1894. XXII. törvénycikk alapján[1] a Baja–Zombor–Újvidék HÉV társaság kezdte meg. A vonal a MÁV szárnyvonalának végállomásától, Bajától indult, Regőcén, Zomboron, Hódságon és Szépligeten (gyakran használt nevén Gajdobra) keresztül a szintén MÁV építésű Újvidék állomásig, a Budapest–Zimony-vasútvonalig tartott. A 143,3 km hosszú vasútvonalat 1895. szeptember 14-én adták át a forgalomnak.[2] A társaság később egyesült a Hegyesfeketehegy–Palánkai HÉV társasággal, Déldunavidéki HÉV néven.
A síkvidéki jellegű vasútvonal építése viszonylag kevés földmunkával járt, jelentősebb műtárgya, egy vasszerkezetű híd, a Ferenc-csatornán épült. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a pályára 10 tonna tengelyterhelést és 40 km/h sebességet engedélyeztek.
Napjainkban[szerkesztés]
A trianoni békeszerződés a vasútvonalat Gara és Regőce között kettévágta. A Magyarországon maradt 19 km hosszú vonalszakaszon 1971. november 30-án szűnt meg a forgalom.
Zombor és Regőce között a személyforgalom 1978-ban, a teherforgalom 1995-ben szűnt meg.
Az egykori vasútvonal Hódság és Újvidék közötti szakasza a Szerb Államvasutak 21-es számú vasútvonalának része.[3] Hódság–Zombor, valamint Zombor és Regőce között nincs forgalom a vonalon.[4]
Források[szerkesztés]
- ↑ 1894. XXII. törvénycikk. [2011. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 100. és 258. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ www.zeleznicesrbije.com. [2010. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
- ↑ Map of Serbia and Montenegro
További információk[szerkesztés]
- A vasútvonal egykori állomásai és megállóhelyei
