Badiny Jós Ferenc

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 29., 03:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Badiny Jós Ferenc
SzületettJorcsik Ferenc
1909. június 3.
Gács
Elhunyt2007. március 10.[1] (97 évesen)
Budapest[2]
Foglalkozásatörténész
SírhelyeFarkasréti temető (942/2-1-105)
A Wikimédia Commons tartalmaz Badiny Jós Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Badiny Jós Ferenc (Gács, 1909. június 3.[3] – Budapest, 2007. március 10.) a szaktudományokban el nem fogadott munkásságú autodidakta magyar történetíró, „nyelvész”, „sumerológus” és vallásalapító.[4] A sumer–magyar nyelvrokonság (nyelvazonosság) és Jézus pártus származásának hirdetője. A Jorcsik nevet valamikor 1940 előtt változtatta Jósra, majd anyja családnevét, a Badinyt kezdte használni.

Élete

Gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton végezte. A Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülőkiképzése után kezdte el tiszti pályafutását. A trianoni békeszerződés korlátozásai miatt polgári légiforgalomban dolgozott, továbbra is a Magyar Királyi Honvédség kötelékében. Egy síbaleset következtében rokkant lett. A Magyar Királyi Honvédségből 1940-ben kivált, és Jós Ferenc néven szállodát vezetett és takarmány-nagykereskedéssel foglalkozott. A Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta[forrás?] tanulmányait, de 1944-ben Ausztriába, majd 1946-ban Argentínába menekült. Itt kezdett autodidakta módon sumerológiával foglalkozni.

Az elméleti alapokat a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapta, és mint Anton Deimel iskolájának a követője tanult. Ugyanezen intézettől nyerte képesítését, amely jóváhagyta tanterveit és kidolgozott tananyagát sumerológia tanszék létesítéséről a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban meg is bízta.[forrás?]

Meghívták a Nemzetközi Orientalista Kongresszus 1967-es összejövetelére. Az USA-beli Ann Arborban az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumer és babiloni eredetét vizsgálta „Altaic People's Theocracy” c. munkájában. Ez volt az egyetlen meghívása, előadásának semmilyen nemzetközi visszhangja nem volt, René Labat szerint megalapozatlan téziseket hirdetett.[5] 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson – Argentína képviseletében – vett részt, ahol a párthus nép magyar vonatkozásait vizsgálta „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians” c. előadásában. Néhány külföldön kiadott művének szerzőjeként mint Francisco Jos Badiny szerepel.

Az általa időközben „judaistává” deklarált Vatikánt megtagadta, s megalapította az ettől független Magyar Egyházat, ami egyházközségek helyett „végvárakba” szerveződik. Egyháza folyóiratot is indított, amelynek hasábjain – többek közt – meghirdette az „Amerikai Nagybácsik Mozgalmat" (célja amerikai nagybácsi szerzése minden magyar újszülöttnek), a „Csína-barát Mozgalmat”, és a „Magyar Kultúrforradalom Mozgalmat”. Ez utóbbi céljait a mozgalom programjában ismerteti: „el kell pusztítani Magyarországon minden olyan elméletet, amelyik a magyarság kárát szolgálja. Elsősorban azokat kell tűzre vetni, amelyek hamisak. Ilyen a finnugor rokonság-elmélet is. […] Követnünk kell […] a Magyar Mao Tce Tungnak – Kossuth Lajosnak irányelveit.”[6]

Magyarországon elsőként 1996-ban adta ki könyveit az Orient Press Könyvkiadó. [2] Sok kiadót felkeresett, de egyik sem vállalta fel könyveinek kiadását, - csak évekkel később.

Felesége halála után végleg visszaköltözött Magyarországra.[forrás?] A felsőoktatási intézménynek nem minősülő miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen megalapította 1997-ben az Ókori-, közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek tanszékvezető egyetemi tanára volt.[7] 2007. március 10-én, 97 évesen hunyt el, sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.

Megítélése

Elméletével többé-kevésbé egyetértenek Pap Gábor (aki díszdoktorrá avatásakor mondott laudációt), Pesti József páter, Dudás Rudolf, Bíró József, Kristóff Zoltán,[8] Marton Veronika, Tomory Zsuzsa.[9][10][11] Ők elsősorban Badiny azon igen népszerű, ugyanakkor a tudomány által tagadott, megalapozatlannak tartott feltevésének helyességét hangsúlyozzák, mely szerint a magyar nép mint a „tudás népe”, a sumérok rokona.

A tudományos és vallásos közösség túlnyomó többsége viszont – például Komoróczy Géza,[12][13] Rédei Károly,[14] Pusztay János,[15] Erdélyi István,[16] Nemeshegyi Péter[17] – nyelvészeti, történészi módszereit és következtetéseit, teológiai elméleteit elutasítja, dilettantizmusnak ítéli. Szerintük Badiny fordításai helytelenek, következtetései tudománytalanok és légből kapottak. A katolikus egyház szemszögéből Jelenits István teológus kritizálta élesen Badiny teológiai nézeteit.[18]

Farkasinszky Tibor és Záhonyi András (a Sumer-akkád-magyar szó- és jeltár fordítója, szerkesztője: www.osfogalmak.hu) sumer olvasatait (kivéve a az angolból fordított értelmezéseket) illette kritikával.

Pomázi névadó szerén 1999-ben -- Szörényi Levente támogatásával -- sok rajongójának adott ősi magyar nevet.

Külföldi megítélése is negatív. Ennek egyik példája René Labat, aki az 1973-as, XXIX. orientalista kongresszus után, 1974. február 14-én egy levélben írta le kételyeit Badiny érvelése tudományos megalapozottsága tekintetében.[19] A sumerológia kezdeti időszakáról Érdy Miklós átfogó munkájából (A sumír, ural-altaji, magyar rokonság kutatásának története. Gilgamesh, N. Y., 1974) értesülhetünk..

Könyvei

  • Etnographical Map of Turanians, Uralo-Altaians, 1966
  • Signos Cuneiformes, 1966
  • A megtalált magyar őstörténelem, Ausztrália, 1967
  • A sumir-magyar nyelvazonosság bizonyító adatai, Buenos Aires, 1968
  • Magyar-hit és a hitben való megerősítés könyve, (1974)
  • Badiny Jós Ferenc: Mah-Gar a magyar...! Nyílt levél Komoróczy Gézához. Válasz "Sumer és magyar ...?" c. könyvére; szerzői, Buenos Aires, 1976
  • Magyar Hit követésében indulás a magyar vallásban … az „új ezredévre” (ahogy én látom), (Buenos Aires, 1977)
  • Az Ister-Gami oroszlánok titka, (Buenos Aires, 1979)
  • A kettős honfoglalás, (Buenos Aires, 1979)
  • Nyelvtudomány és őstörténet, (Buenos Aires, 1982)
  • A Magyar Szent Korona arányrendszerének és mitológiájának közel-keleti kozmológikus vonatkozásai, (Buenos Aires, 1986)
  • Az istenes honfoglalók. Árpád kagán, (Torontó, 1986)
  • The Godly Conquerors, (Canberra, 1987)
  • Termékeny bizonyságaink [h. n. USA], 1988
  • Alap­elvek a magyar őstörténet kutatásában, (Buenos Aires, 1989)
  • Betlehemi herceg. A pártus Jézus, (Buenos Aires, 1996)
  • Kaldeától Ister-gamig. I. - A Sumír őstörténet (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1997)
  • Kaldeától Ister-gamig. II. - A Sumír-Magyar nyelvazonosság bizonyítékai (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1997)
  • Káldeától Ister-gamig III. – A sumir-magyar hitvilág (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1997)
  • Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1996)
  • A magyar nemzet történetének kis tükre. I. (Buenos Aires, 1984) (Orient Press könyvkiadó Budapest, 1996)
  • Magyar Biblia (Buenos Aires, 1985.) (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1998)
  • Ballada – az Istentől nyert világosság, tudás és kötelesség könyve
  • Jézus király – A pártus herceg, Budapest, (Ősi Örökségünk Alapítvány, 1998)
  • Indiánok Nógrádban; Ősi Örökségünk Alapítvány, Budapest, 1999
  • A sorsdöntő államalapítás, Budapest (Ősi Örökségünk Alapítvány, 2000)
  • Az utolsó nógrádi indián; Magyar Ház, 2004 (Magyar Ház könyvek)
  • A Táltos Isten; Magyar Ház, Budapest, 2004 (Magyar Ház könyvek)
  • A magyarság eredete és a Boldogasszony; Magyar Ház, Budapest, 2004 (Magyar Ház könyvek)
  • A káld-pártus hagyomány és a magyarok Jézus-vallása; Magyar Ház, Budapest, 2005 (Magyar Ház könyvek)
  • Jézus magyar eredete; Angyali Menedék, Budapest, 2014
  • A magyarság igaz őstörténelme; Angyali Menedék, Budapest, 2015
  • Ősmagyar hagyományaink; Angyali Menedék, Budapest, 2016
  • Trianon és a harmadik világháború; Angyali Menedék, Budapest, 2017
  • MAGYAR BIBLIA Pesti Páter és Badiny-Jós Ferenc kutatásai szerint

Jegyzetek

  1. ↑ Badiny temetése (Jobbik.net). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
  2. ↑ http://upload.emecclesia.hu/doc_86220142.pdf
  3. ↑ Emléktábla avatás
  4. ↑ Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Bp., 2003 ISBN 963-506-515-9, 103. o.
  5. ↑ Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet, 1976/1. 16–17. oldal
  6. ↑ Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981 ISBN 963-17-4219-9
  7. ↑ Árpád-tól Árpád-ig (életrajz). [2007. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 29.)
  8. ↑ [1]
  9. ↑ Badiny Jós Ferenc, a magyar tudományos gondolat megújítója
  10. ↑ Juhász László nekrológja[halott link]
  11. ↑ [halott link]
  12. ↑ Komoróczy Géza: Sumer és magyar?, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1976. ISBN 963-270-294-8, 61–62. old.
  13. ↑ Varga István: Mítosz a tökéletes nyelvről: története és lerombolása (pdf). (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  14. ↑ Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963-506-515-9, 103. o.
  15. ↑ Pusztay János: Az "ugor-török háború" után. 1977. Budapest: Magvető
  16. ↑ Erdélyi István: Sumér rokonság? 1989. Budapest: Akadémiai Kiadó
  17. ↑ Nemeshegyi Péter SJ Pártus herceg volt-e Jézus Krisztus? in: Távlatok 2007/3.
  18. ↑ Jelenits István: Az is, hogy Jézus pártus hercegnek született? (1.). (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  19. ↑ NyK. 78.1. 16–17. old. közli: Komoróczy Géza

További információk

  • Hosszabb (pro-Badiny) életrajz (Hunhír.hu)
  • Új Ember [3] [4] Jelenits István könyvkritikája Badiny Jós Ferenc Jézus király – a pártus herceg című könyvéhez, Új Ember 2000. augusztus 20–27., szeptember 3., 10.
  • Badiny Jós Ferenc, 1909. június 3–2007. március 10. Emlékkönyv; szerk. Bognár József; Magyarok Háza, Bp., 2009 (Magyar Ház könyvek)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Badiny_Jós_Ferenc&oldid=23723812”