Badeni béke (1714)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Badeni béke (1714)
Johann Rudolf Huber Friedenskongress 1714.jpg
A békekongresszus résztvevői
(Johann Rudolf Huber festménye)
Aláírás dátuma 1714. szeptember 7.
Aláírás helye Baden in Aargau Svájc
Aláírók Royal Standard of the King of France.svg Francia Királyság
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg Német-római Birodalom
Nyelvek francia
Nem tévesztendő össze az 1718-as badeni békeszerződéssel, amely a svájci kantonok ún. „villmergeni háborúit” zárta le.

A badeni békeszerződés a spanyol örökösödési háborút lezáró békeszerződések egyike. Franciaország és a Német-római Birodalom képviselői kötötték meg 1714. szeptember 7-én a svájci Baaden in Aargau városban. A szerződés az 1713-as utrechti és az 1714-es rastatti békemegállapodásokra épül. A badeni szerződésben a Német-római Birodalom is elfogadta a korábbi szerződések rendelkezéseit.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol örökösödési háború után 1713 áprilisában és júniusában Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Savoya és Nagy-Britannia Egyesült Királysága megkötötték az utrechti békeszerződést.

VI. Károly császár, Ausztria főhercege még rövid ideig folytatta a háborút Franciaországgal szemben, de szövetségeseinek támogatását elveszítve 1714. március 6-án a rastatti békeszerződésben a Habsburg Birodalom nevében ő is csatlakozott a békemegállapodáshoz. A háború ezzel lezárult, de a teljes körű békemegállapodáshoz még hiányzott a Német-római Birodalom formális beleegyezése.

A badeni régi Városháza (Altes Rathaus)

Ezt pótlandó, a Franciaország és a Birodalom meghatalmazottai már júniustól kezdve tárgyalásokat folytattak Baden in Aargau városban (a mai Aargau kantonban). A spanyol örökösödési háború idején itt volt az osztrák nagykövetek székhelye, Franciaország és Spanyolország küldöttei is gyakran tárgyaltak a városban[1]. Franciaország, valamint 39 német fejedelemség több száz megbízottja tárgyalt heteken keresztül a rastatti szerződés pontjairól. (Csupán a Francia Királyság főtárgyalója 300 kísérőt, köztük egy egész színházi társulatot hozott magával).[2]

A béketárgyalások a Baden in Aargau-i régi városházán (Altes Rathaus) folytak. A békekongresszus fényűző külsőségei egy időre feledtetni tudták a valaha gazdag város nyomasztó gazdasági gondjait.

XIV. Lajos francia király nevében Claude-Louis-Hector de Villars herceg, Franciaország marsallja, VI. Károly császár nevében Savoyai Jenő herceg, tábornagy írta alá a badeni békeszerződést, amely lezárta a spanyol örökösödési háborút. A Badenben összegyűlt birodalmi küldöttek 1714. szeptember 7-én megegyezésre jutottak, elfogadták az utrechti békeszerződéshez kapcsolt rastatti szerződés rendelkezéseit. Ezt a megegyezést a badeni szerződésbe foglalták.

A szerződés tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A badeni szerződés teljes egészében Franciaország és a Német-római Birodalom határvidékének ügyeivel foglalkozik. A két birodalom határvonalán a háború kitörése előtti állapotokat állították vissza egyetlen kivétellel: a Rajna jobb partján fekvő Landau városa Franciaországhoz került.

  • Franciaország kiürítette a Rajna jobb (keleti) partján (Breisgau tartományban) szerzett hódításait, cserébe megtarthatta a pfalzi Landau birodalmi várost.
  • A badeni békeszerződésben VI. Károly német-római császár megtartotta címzetes spanyol királyi címét és fenntartotta igényét a spanyol örökségre is. Ezek a jogcímek azonban csak formális címek voltak, Spanyolországban V. Fülöp király tényleges hatalmának jogszerűségét senki sem vitathatta.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A badeni békeszerződés a spanyol örökösödési háborút lezáró békemegállapodások utolsó lépését jelentette. Megkötésével a háború végleg lezárult, a szerződéseken minden érdekelt állam aláírása szerepelt.

A Habsburg Birodalom nyugati határai tehermentesültek, VI. Károly ismét birodalmának keleti végvidékei felé fordulhatott, ahol 1714-ben megkezdődött a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom háborúja Morea birtoklásáért. 1716-ban a Habsburg Birodalom is belépett ebbe a háborúba Velence oldalán, kitört a Habsburg–török háború (1716–1718), ezt kihasználva V. Fülöp spanyol király 1717-ben csapatokat küldött Szardínia és Szicília visszafoglalására, emiatt 1718-ban kirobbant a négyes szövetség háborúja, amely 1720-ban Spanyolország vereségével végződött.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart, Sauerländer, Aarau 1965., 2. kötet, 48–56. old.
  2. Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart, Sauerländer, Aarau 1965., 2. kötet, 82–96. old.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rolf Stèucheli: Der Friede von Baden (Schweiz) 1714. Ein europäischer Diplomatenkongress und Friedensschluss des Ancien Regime, Historische Schriften der Universität Freiburg Schweiz, Universitätsverlag, 1997. (németül) ISBN 3727811099, ISBN 978-3727811098