Badacsonyi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Badacsonyi Sándor
SzületettBadacsonyi Sándor
1949. július 1.
Budapest
Elhunyt2016. január 21.
Budapest
MűvészneveBadacsonyi Sándor
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestő, grafikus.
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola (–1974)
SablonWikidataSegítség

Badacsonyi Sándor (Budapest, 1949. július 1.Budapest, 2016. január 21.[1]) magyar festő, grafikus.

Jó pár évig versenyeztem, s elég jól szerepeltem a Tipográfia első osztályú csapatában, amikor még Barcza Gedeon nagymester volt az első táblás és a vezető edző. Megismertem egyet-mást a sakk és a sakkozók lényegéből, és akaratlanul is párhuzamba állítottam a szakmámmal. Megtanultam, hogy a táblán megtett lépés következményei ugyanúgy visszavonhatatlanok, mint ahogy kitörölhetetlen a rézlemezbe metszett vonal. Az állványon kifeszített vásznon az előzetesen megkomponált vázlat egyszer csak hasonlóképpen kezdi diktálni a folytatást, mint ahogyan a 64 mezőn keletkező állás függetleníti magát a bebiflázott megnyitási változatoktól.
– Szilágyi Péter cikke (Európa Hírmagazin 1991/2 Október)

Életpályája[szerkesztés]

1949-ben született Budapesten. 1967-ben érettségizett a Képző - és Iparművészeti Gimnáziumban. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1974-ben sokszorosító grafikai szakon diplomázott. Mestereinek tekintette Vezér József, Bernáth Aurél, Ék Sándor, Raszler Károly, és Rozanits Tibor képzőművészeket. Sokféle műfajban alkotott: olaj, aquarell és tempera festményei, pasztell és vegyes technikával készült képei világszerte több galériában kerültek bemutatásra. Otthon volt a rézkarc, a rézmetszet, a mezzotinto és az aquatinta technikájában is. Elgondolkodtató művei mitológiai, bibliai, zenei, irodalmi és történelmi utalások széles skáláját vonultatta fel a reneszánsz és a barokk mesterek technikai felkészültségével. Kritikusai általában a szürrealista, illetve a „romantikus szürrealista” jelzővel illették. Külön említésre érdemesek sakk-tárgyú képei. Valaha maga a művész is aktív sakkjátékos volt, csapatban kétszeres országos bajnok, egyszeres Budapest bajnok, négy ezüst és egy bronzérem tulajdonosa.

Kiállításai[szerkesztés]

Munkáit számos csoportos kiállításon láthatta a közönség, többek között Budapest, Balatonfüred, Miskolc, Szeged, Tihany, Tiszafüred, Zalaegerszeg, Berlin, Bécs, Graz, Frankfurt, Oslo, Stockholm, Offenburg, Antwerpen, Mouscron, New Orleans, Chicago, San Fransisco, Torino, London, Sydney kiállítótermeiben.

Egyéni kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

Könyvillusztrációi[szerkesztés]

Műveiből[szerkesztés]

    • Veronika kendője; technika: rézkarc, akvatinta, méretek: 27 x 21,5 cm [1]
    • Csendélet torzóval; (1976) technika: színes rézkarc, méretek: 30 x 24,5 cm [2]
    • Száműzöttek; technika: rézkarc, méretek: 21 x 19,5 cm [3]
    • Magány;(1979) technika: színes rézkarc, méretek: 28 x 21 cm [4]
    • Shakespeare: A vihar, (1981) technika: rézkarc, méretek: 30 x 27,5 cm [5]

Díjai, elismerései (válogatás)[szerkesztés]

  • 1975 Nívó-díj
  • 1976 Stúdió-díj
  • 1981 Nívó-díj
  • 1983 Nívó-díj
  • 1984 Ezüstgerely Pályázat különdíj
  • 1988 Ezüstgerely Pályázat különdíj

Irodalom[szerkesztés]

  • Szemethy Imre: Bemutatjuk Badacsonyi Sándor grafikáit, Élet és Irodalom, 1975
  • Tóth Elemér: Badacsonyi Sándor grafikái. Salgótarján Nógrádi Sándor Múzeum 1986. január - március. Művészet,1986. Napló 57 - 58 oldal.

Reprodukált művek: A leselkedő 1978 /rézkarc/ Inkvizítorok 1986 /ecsetrajz/

  • Lóska Lajos: Katalógus előszó. Badacsonyi Sándor grafikusművész kiállítása. Salgótarján Nógrádi Sándor Múzeum 1986 január - március. Megjelent a kiállítás katalógusában 1988
  • Hollóssi É.: Grafik von Badacsonyi Sándor, Budapester Rundschau, 1988
  • Józsa Ágnes: Badacsonyi Sándor. A könyvtáros galériája. Könyvtáros, 1989 744. oldal
  • Szilágyi P.: Huszárrokon tűecsettel, Európa, 1991.
  • Megay László: Kissé romantikus változat. Badacsonyi Sándor rajzairól. Kortárs XXXII. évfolyam 1988. novemberi szám. 140 - 141 o. ( A belső borítón és a 142 - 146. oldalon Badacsonyi Sándor grafikáival. Reprodukált művek: A leselkedő 1978 /rézkarc/; A hódító 1975 /rézkarc/; Inkvizítorok 1987 /rézkarc/)

Források[szerkesztés]

  1. Elhunyt Badacsonyi Sándor. Origo, 2016. február 1. [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 28.)
  2. [ISBN|963-0252-791 https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Utazas_sakkorszagba.jpg Archiválva 2018. május 15-i dátummal a Wayback Machine-ben]
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés
  • Badacsonyi Sándor Grafikusművész kiállítása a Vigadó Galériában. 1987. december 11 - 1988. január 10. A Vigadó Galéria 76. számú katalógusa. ISSN 0230-113X 118. A kiállítást rendezte: D. Fehér Zsuzsa. A katalógust tervezte: Constantin László. Címlapon Holdfény szonáta. rézkarc. Belívben: Kertben (ecsetrajz) Idomár (ecsetrajz pasztell) Múltba tekintő (ecsetrajz) Lédák Hattyúra várnak (ecsetrajz) Szadista Léda (ecsetrajz) Pusztulás (ecsetrajz) V. László (ecsetrajz, pasztell) Egy csavargó emlékei (ecsetrajz), Haragosok (rézkarc), Várakozás (rézkarc), Dante és Vergilius ( rézkarc, rézmetszet) Szírén szatír, sakkozó (rézkarc, aquatinta), Inkvizítorok (rézkarc), Poe illusztráció (rézkarc), Leselkedők (rézkarc).
  • 1991 Magyar - holland Képzőművészeti kiállítás. Tihany 1991. május 17 - 1991. július 21. /kiállító művészek: Badacsonyi Sándor, Csáji Attila, Decsi Ilona, Kéri Imre, Orosz János, Somogyi Győző Szentgyörgyi József. A kiállítást megnyitotta Fekete György. A kapcsolódó katalógus a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságának kiadása. Az előszót írta: Dr. Praznovszky Mihály. A katalógust tervezte: Kulcsár Ágnes.
  • 2019 Gulliver a kertben - Badacsonyi Sándor képi világa - emlékkiállítás (Vigadó Galéria - angol és magyar nyelvű 24 oldalas katalógussal és műtárgyjegyzékkel. Kiadó: Magyar Művészeti Akadémia ISBN 978-615-5869-31-0 . Felelős szerkesztő: Dr. Fekete István. A kiállítás időtartama: Pesti Vigadó V. emeleti kiállító tér 2019. február 8.- 2019. április 21. Az előszót írta: Révész Emese. A katalógust tervezte és a műtárgyfotókat készítette: Alapfy László. Fordító: Török László; megjelent 500 példányban