Babirussza
 |
||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hím és nőstény |
||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Babyrousa babyrussa (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Babirussza témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Babirussza témájú médiaállományokat. |
A babirussza (Babyrousa babyrussa) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjához és a Babyrousinae alcsaládjához tartozó faj.
Nagyon különálló faj a disznófélék családján belül, a többi disznóhoz csak távoli rokonság fűzi. Egymaga alkotja a Babyrousa nemet, sőt alcsaládi szinten is elkülöníthető a többi disznótól.
Korábban az összes babirusszát egyetlen fajba sorolták, melyen belül megkülönböztettek négy alfajt. Mára ezeket többnyire különálló fajként fogadják el. Ezek közül egy mára kihalt.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
A fajt szinte mindenütt eredeti őshazájának nyelvén nevezett nevén ismerik. A „babirussza” szó az indonéz nyelvből ered és a „szarvas” és a „disznó” szavak összevonásából alakult ki. Mindez érthető, hiszen a babirusszák agyarai valóban emlékeztetnek inkább a szarvasok fejdíszére, mint a disznók agyarára.
Elterjedése [szerkesztés]
Celebesz szigetén és a szomszédos Togian-szigeteken endemikus faj. A közelben fekvő Maluku-szigetek kisebb tagjain él. Hogy itt őshonos-e vagy a szigetekre elsőként betelepült emberek hozták-e magukkal, még vitatott.
Nedves erdőkben, nádasokban, tó- és folyópartok környékén fordul elő.
Rendszertani helyzete [szerkesztés]
Jelenleg a következő négy fajt különböztetik meg:
- Babyrousa babyrussa , ez a faj Buru szigetén és a szomszédos Sula-szigeteken őshonos. Mivel nem biztos, hogy őshonosak a szigeten elképzelhető, hogy egy mára már kihalt Sulawesi szigeti faj leszármazottai, melyek az első emberekkel kerületek mai elterjedési területeükre.
- Babyrousa bolabatuensis Celebesz déli részén élt, mára valószínűleg kihalt.
- Babyrousa celebensis, ez a faj él ma egyedül Celebesz szigetén.
- Babyrousa togeanensis ez a faj kizárólag a Togian-szigeteken őshonos.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 88–106 cm, farokhossza 28–32 cm, marmagassága 61–80 cm, testsúlya 100 kg.
Hátán a bőr durva és barnás-szürke vagy puha és fehéresszürkétől sárga színűig terjedő szőrökkel borított; hasa világos színű. Pofája rövid. Lábai feltűnően hosszúak és vékonyak.
Hímeknél a felső szemfogak átszúrják a szájpadlást és groteszk módon a homlok felé hajlanak; az alsó szemfogak erőteljesen görbült, hosszú agyarrá alakulnak. Agyarai a leghosszabbak a disznófélék családján belül, hosszuk olykor a 30 centimétert is elérheti. A nőstények agyarai jóval rövidebbek és semmiben nem különböznek a többi disznóféle agyaraitól.
Életmódja [szerkesztés]
A hím babirussza alsó agyarait a riválisokkal folytatott harcban használja. A felső szemfogak ezzel szemben könnyen letörnek, fegyverként semmit sem érnek, inkább hatalmi jelvények.
A babirussza gyors futó, és alkalmanként messzire kiúszik a tengerre, hogy kis szigeteket érjen el.
Nappal aktív. Nem túrja orrával a talajt, leveleket és gyümölcsöket eszik. A babirusszák kis csoportokban vonulnak, jelenlétüket röfögésükkel jelzik egymásnak. Egy-egy csoport többnyire egyetlen nőstényből és annak utolsó malacaiból áll. A felnőtt kanok többnyire magányosan élnek.
Szaporodása [szerkesztés]
A párzási időszakban a hímek heves harcok árán döntik el, hogy melyiküknek van joga párosodni a nőstényekkel. A harcok során a sérülések viszonylag ritkák, mert a babairusszák agyarai nem igazán alkalmasak sebek ejtésére, inkább csak hatalmi jelvények.
A nőstény babirusszák évente 2 almot vetnek, egy-két malaccal. Vemhességi ideje öt hónapig tart. A fiatal malacok a disznófélék többségével ellentétben nem csíkosak. Csak az első néhány hétben rejtőznek valamilyen biztonságos helyen és születésük után 10 nappal már képesek követni anyjukat akár hosszabb utakra is. A fiatal állatok öt vagy hat hónapos korukban már kifejlettnek számítanak. Fogságban ezidáig 24 évig élt legtovább babirussza.
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
A bennszülöttek vadásznak rájuk mindenütt. Olykor elfognak fiatal állatokat és azokat felnőtt korukig otthon nevelik,de tényleges háziasításról nincs szó e faj esetében.
Vadon élő állományuk 4000 állatból áll. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a „sérülékeny” kategóriába sorolta.
Különös megjelenése és ritka volta miatt a babirussza kedvelt állatkerti állatnak számít. Magyarországon egyedül a Budapesti Állatkertben él egy kisebb család e fajból.
Források [szerkesztés]
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999. ISBN 0-8018-5789-9
- D. E. Wilson & D. M. Reeder: Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, 2005. ISBN 0-8018-8221-4
További információk [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
- További információk és képek
