Bűntett és vétség
| Büntetőjog általános rész 1. A büntetőjog sorozat része |
|---|
 |
| A bűncselekmény és az elkövető |
|
Bűncselekmény · Bűntett és vétség · Halmazat · Szándékosság és gondatlanság · Kísérlet · Előkészület · Elkövető |
| Büntethetőséget kizáró okok |
|
Gyermekkor · Kóros elmeállapot · Kényszer és fenyegetés · Tévedés · Jogos védelem · Végszükség · Magánindítvány hiánya |
| Büntethetőséget megszüntető okok |
|
Az elkövető halála · Elévülés · Kegyelem · Tevékeny megbánás |
| Büntetések és mellékbüntetések |
|
Szabadságvesztés · Közérdekű munka · Pénzbüntetés · Közügyektől eltiltás · Foglalkozástól eltiltás · Járművezetéstől eltiltás · Kitiltás · Kiutasítás |
| Intézkedések |
|
Megrovás · Próbára bocsátás · Kényszergyógykezelés · Elkobzás · Vagyonelkobzás · Pártfogó felügyelet · A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések |
Bűntett és vétség, a bűncselekmények súly szerinti kettős bontása. Ezekhez a fogalmakhoz tartozik lazán a szabálysértés, mely azonban nem minősül bűncselekménynek.
A felosztás története [szerkesztés]
A bűncselekmények súly szerinti kategorizálását az 1810. évi napóleoni büntető törvénykönyv vezette be (bűntett, vétség, kihágás). Magyarországon a súly szerinti tagolást a Csemegi-kódex honosította meg. Az 1878. évi Btk. a „bűntett” és a „vétség” kettős kategóriáját vezette be, majd ehhez társult az 1879. évi Kihágási büntető törvénykönyv.
Ez a hármas felosztás 1950-ig létezett. Az 1950. évi Btá. (1950. évi II. törvény) a vétségi kategóriát megszüntette és a bűncselekményeket bűntett és kihágás szerint különböztette meg. Az 1955. évi 17. tvr. a kihágás intézményét is megszüntette és helyette a közigazgatási jogi jogsértések intézményét: a szabálysértések kategóriáját vezette be. A magyar büntetőjogban így 1955-ben a bűntett és a bűncselekmény fogalma azonosult. Az 1971. évi 28. sz. tvr. alkotta meg újra a vétségek kategóriáját. Az 1978. évi Btk. ugyancsak a bűncselekmények két súly szerinti kategóriáját különbözteti meg: a bűntettet és a vétséget. Az 1971. évi 28. sz. tvr. az egy évet meghaladó büntetési tétellel fenyegetett szándékos és a három évet meghaladó büntetési tétellel fenyegetett gondatlan bűncselekményeket tekintette bűntettnek, míg a többi (szándékos és gondatlan) bűncselekményt vétségnek.
A hatályos magyar szabályozás [szerkesztés]
Büntetési tételre tekintet nélkül minden gondatlanságból elkövetett bűncselekmény vétség.
A szándékos bűncselekmények a törvényi büntetési tételtől függően minősülnek bűntettek vagy vétségek.
- Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelynek törvényi büntetési tétele a kétévi szabadságvesztést meghaladja.
- Vétség az a bűncselekmény, amelynek törvényi büntetési tétele maximum két év.
Btk 11. §
(1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség.
(2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.
A kettős felosztásnak anyagi jogi, és eljárásjogi vetülete is van.
A A büntetőeljárásról szóló törvény külön szabályozza a „vétségi eljárást”. A Btk. az alábbi szempontok szerint tesz különbséget:
- A bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést fegyházban (Btk. 42.§) vagy börtönben(Btk. 43.§) kell végrehajtani, a vétség miatt kiszabottat pedig fogházban (Btk. 44.§).
- A bűntett miatt szabadságvesztésre ítélt a büntetés négyötödének (fegyház esetén), vagy háromnegyedének (börtön esetén) kitöltése után; a vétség miatt szabadságvesztésre ítélt pedig a büntetés kétharmadának kitöltése után bocsátható feltételes szabadlábra.
- A gondatlan vétség miatt elítélt a szabadságvesztés kitöltésével automatikusan mentesül, míg a szándékos vétség vagy bűntett miatt elítélt csak várakozási idő eltelte után rehabilitálódik.
