Tiszavasvári
| Tiszavasvári | |||
 |
|||
| Légifelvétel a katolikus műemléktemplomról | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás 2013-tól | Tiszavasvári | ||
| Kistérség 2012-ig | Tiszavasvári | ||
| Jogállás | város járásszékhely |
||
| Polgármester | dr. Fülöp Erik (Jobbik)[1] | ||
| Irányítószám | 4440 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 551 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 101,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 126,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszavasvári
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tiszavasvári
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 57′ 4,03″, k. h. 21° 22′ 8,11″ | |||
| Tiszavasvári weboldala | |||
Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári kistérség központja. Mai nevét 1952-ben kapta Vasvári Pálra emlékezve, de tulajdonképpen 1950-ben jött létre Bűdszentmihály és Tiszabűd egyesítésével. A két település már korábban, 1941 és 1946 között is egyesítve volt Bűdszentmihály néven. [3]
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A Keleti-főcsatorna bal partján található. Nyíregyházától, a megye székhelyétől 27,8 km-re fekszik, ahonnan a 36-os főúton közelíthető meg. Közelében található a tájvédelmi területté nyilvánított Fehér-szik.
Vonattal elérhető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
A város helyén két település állt egykor, Tiszabűd (korábban Bűd) és Bűdszentmihály (korábban Szentmihály). A Bűd elnevezés török eredetű, honfoglaláskori.
Bűd a tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a XVI. század végén ismét lakatlan jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görög katolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítik be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is jöttek ide.
Szentmihály 1440 táján született: Báthori András Bűd határában önálló települést hozott létre és bűdi jobbágyokkal népesítette be. 1550 körül jeles település volt, közel félezer ember élt itt. A XVII. század első harmadában az új birtokos – Lónyay család – hajdúkat telepített ide, akik a bíráskodás terén kiváltságokat kaptak.
A XVII. század második felében lakatlan, majd 1700 körül ismét hajdúk élnek itt, akik szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást 1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok.
A két szomszédos község (ekkor már Bűdszentmihály és Tiszabűd) közigazgatási egyesítése nem volt zökkenőmentes. Először 1941-ben egyesültek Bűdszentmihály néven, de a tiszabűdiek nem akarták elfogadni önállóságuk elvesztését. 1946-ban sikerült is visszanyerni községi önállóságukat, de 1950-ben újra Bűdszentmihály néven hozták egybe a két községet.
Tiszabűd legalább a község nevében akarta jelezni egykori önállóságát. Ennek eredménye lett végül az új elnevezés 1952-től: Tiszavasvári, Vasvári Pálról és a Tiszáról. Tiszavasvári 1986. január 1-je óta város.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]
A 2010-es választás eredménye[5][szerkesztés]
| Polgármester-jelölt | Párt | Kapott szavazat | Elért eredmény (%) |
|---|---|---|---|
| dr. Fülöp Erik | Jobbik | 2 692 | 53,29% |
| Rozgonyi Attila | Független | 1 927 | 38,14% |
| Koltai Tamás | MSZP | 247 | 4,89% |
| Papp Miklós | Civil Mozgalom | 186 | 3,68% |
- A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
| Lista | Képviselők száma | Képviselők megoszlása | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Jobbik | 6 | |||||||
| Fidesz-KDNP | 2 | |||||||
| Független | 2 | |||||||
| TVNE | 1 | |||||||
Gazdaság[szerkesztés]
- A városban működött az Alkaloida Vegyészeti Gyár, amely a privatizáció óta ICN Pharma néven működött 2006 őszéig. Ekkor újra visszavette régi nevét és Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. néven működik. Jelenlegi tulajdonosa Sun Pharma Industries Ltd.
- Téglagyártás (Wienerberger)
- Acélszerkezetgyártás (VASÉP Kft.)
- Vegyipari gépészet (QUICK 2000 Kft.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Vasvári Pál Múzeum
- Dessewffy-kastély (klasszicista, 19. század első fele)
- Görög katolikus templom (barokk)
- Református templom (18. század)
- Kornis-kastély (Dogály-kúria)
- Római katolikus templom (Szent Eleonóra-harang)
- Tiszavasvári strandfürdő, mely nagyon híres, s népszerű volt a 80-90-es években a város határában található gyógyvíz forrás miatt, mely közelébe a strand épült.
- A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Tiszavasvári híres szülöttei[szerkesztés]
- Vasvári Pál - a márciusi ifjak egyik vezéralakja
- Kabay János - annak a ma is használt eljárásnak a feltalálója, mellyel a morfium a száraz máknövényből kinyerhető. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója.
- Kisszántói Pethe Ferenc - Az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője
Intézmények[szerkesztés]
A városban található oktatási és nevelési intézmények[szerkesztés]
Óvodák
- Egyesített Óvoda Intézmény:
- Minimanó Óvoda
- Kerek-Perec Óvoda
- Lurkó-Kuckó Óvoda
- Varázsceruza Óvoda
Általános iskolák
- Tiszavasvári Általános Iskoli Egység (3 iskola egysége: Kabay János, Pethe Ferenc és Vasvári Pál Általános Iskola)
Gimnázium
Szakközépiskola, kollégium, szakmunkásképző
- Tiszavasvári Középiskola, Szakiskola és Kollégium
- Tiszavasvári Digitális Középiskola
- Tiszavasvári Kollégium
Zeneiskola
- Hankó László Zeneiskola
Sportélet, Tiszavasvári Sport Egyesület (TSE)[szerkesztés]
Futball
- A 2010-2011-es bajnoki évadban, megye első osztályú csapat,
- A 2010-2011-es bajnoki évadban, megye harmad osztályú csapat
Kézilabda
- A 2010-2011-es bajnoki évadban az NB II Északkelet férfi felnőtt csoportjának 3. helyezett csapata[6]
- 1997-98-ben a város először jutott az NBI-be[7]
Rendezvények[szerkesztés]
Funreal[szerkesztés]
A Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Nagybánya, Románia (2006)[8]
Osmaniye, Törökország (2011)[9]
Jicsun, Kína (2011)[10]
Ardabil, Irán (2011)[11]
Képgaléria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Tiszavasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Tiszavasvári története a KSH helységnévtárában
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ A 2010-es választás eredménye
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ Újabb testvérvárosi kapcsolat. nagybanya.ro, 2006. augusztus 17. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
- ↑ "Ugyanúgy gondolkodunk". (Hozzáférés: 2011. október 8.)
- ↑ Kínai testvérvárosa lesz Tiszavasvárinak, 2011. július 22. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
- ↑ Pusztai Sándor: Tiszavasvári lehet a Magyar-Iráni gazdasági hídfőállás. szon.hu. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Tiszavasvári Önkormányzatának honlapja
- Tiszavasvári az utazom.com honlapján
- Funreal honlap
- Légifotók Tiszavasváriról
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||
