Büdöske
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
A büdöske vagy bársonyvirág (Tagetes) a őszirózsafélék családjába tartozó őszirózsaformák alcsalád (Asteroideae) egyik nemzetsége mintegy húsz fajjal. Népi nevei borsola, bársonyvirág, büdös rózsa – ez utóbbi erős szagára utal.
Tartalomjegyzék |
Származása, élőhelye [szerkesztés]
Amerika melegebb részeiről származik, de kerti virágként a világ nagy részén elterjedt. Európába már a 16. század közepén (1535 után, de 1560 előtt) áthozták. A 18. századra általánosan elterjedt a magyar kertekben, bár az előkelőek erős szaga miatt közönségesnek bélyegezték és mérgezőnek tartották.
Fontosabb fajai:
- Nagy büdöske (Tagetes erecta L. 1753) – egyéb neve: kassairózsa
- Tagetes glandulifera Schrank 1820
- Tagetes glandulosa Schrank ex Link 1822
- Lemmon-büdöske (Tagetes lemmonii)
- Fényes bársonyvirág (Tagetes lucida Cav. 1795-96)
- Tagetes minuta L. 1753
- Citromillatú büdöske (Tagetes nelsonii)
- Kis büdöske vagy alacsony büdöske (Tagetes patula L. 1753)
- Tagetes signata Bartl. 1837
- Törpe büdöske vagy apró büdöske (Tagetes tenuifolia Cav. 1793) – egyéb neve: szeldeltlevelű bársonyvirág
A Kárpát-medencében főként a nagy büdöske és a kis büdöske terjedt el.
Megjelenése, termesztése [szerkesztés]
Bóbitája pikkelyes; a sárga virágokat csövesen összeforrt fészeklevélkék fogják közre.
Felhasználása [szerkesztés]
Virágszirmaival gyógyteákat, salátákat, köreteket ízesíthetünk. A sáfrányt is helyettesíthetjük vele, és van citrom zamatú változata is. Összevágott szirmait rizshez, liszthez keverve és levesekbe is ajánlják. A T. paprika fűszeres ízű szirmaival fűszervajakat, főtt tésztákat ízesíthetünk.
