Börzsöny (hegység)

Börzsöny
A Börzsöny a nógrádi vár irányából
Hely	Magyarország, Pest megye és Nógrád megye
Hegység	Északi-középhegység, Északnyugati-Kárpátok
Legmagasabb pont	Csóványos (938 m)
Típus	vulkanikus
Terület	600 km2
Elhelyezkedése
Börzsöny Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ k. h. 19° 0′47.9166666667, 19
Térkép

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja. Egy kis része, a Kovácspataki-hegyek az Ipolyon túl, Szlovákiában található.

Földrajzi szempontból Magyarország egyik középtájának minősül az Északi-középhegységen mint nagytájon belül. Kistájai a Központi-Börzsöny, a Börzsönyi-kismedencék és a Börzsönyi-peremhegység.

Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.

A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.

Történelem

A hegység a Ganádi-szőlőhegyről (Nagybörzsöny)

A Börzsöny látképe Perőcsénytől dél felé nézve

A Börzsöny Zebegénynél

A Börzsöny kialakulása 15-18 millió évvel ezelőttre tehető, ezzel fiatal hegységnek számít. Nagyrészt vulkáni kőzetek alkotják. Aljzata néhol kristályos palákból áll, amelyre több rétegben üledékes kőzetek rakódtak a vulkanikus tevékenység előtt.

A Börzsöny alapját egy a miocén korban működő ősvulkán alkotja. Egykori formája mára jelentősen lekopott, köszönhetően az egykor a területen uralkodó szubtrópusi éghajlatnak.

Az emberek már évezredekkel ezelőtt letelepedtek a hegységben, a jelenlétüket a mai napig több emlék őrzi, ugyanis számos vár található a környéken, például Drégelyvár, Hont vára, Ipolydamásdi vár, Nógrádi vár.

Domborzat

A Börzsöny legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 8 található a Börzsönyben:

Sorszám	Hegycsúcs neve	Magasság (m)	Megjegyzés
19.	Csóványos	938	A Börzsöny legmagasabb csúcsa
27.	Magos-fa	916
54.	Nagy-Hideg-hegy	864
55.	Hangyás-bérc (1)	863
60.	Hangyás-bérc (2)	854
71.	Nagy-Inóc	826
72.	Korom-bérc	825
75.	Pogányvár	823

A hegység szerkezetileg négy részre tagolható: Magas-Börzsöny, Észak-Börzsöny, Nyugat-Börzsöny és Dél-Börzsöny.

Dél-Börzsöny

A Dél-Börzsöny a hegységnek Bőszobi- és a Medres-patak, a kóspallagi és a márianosztrai kismedencék, a Katalin-völgy, illetve a Duna által körülhatárolt területe. Üledékes kőzetek alkotják.

Magas-Börzsöny

A Magas-Börzsöny hegység központi része. Határait a Kemence-patak, az Ipoly völgye, a nagybörzsönyi Hosszú-völgy, illetve a Kóspallag-Szokolya vonal jelöli ki. Észak-dél irányú gerincén találhatók a legmagasabb csúcsok: a Csóványos (938 m), Magos-fa (916 m), Nagy-Hideg-hegy (864 m) és Nagy-Inóc (826 m). Az ősvulkán legaktívabb időszakában keletkezett.

Észak-Börzsöny

A hegység északi területét a Kemence-patak határolja el a Magas-Börzsönytől. Keletkezése nem annyira egyértelmű, mint a Magas-Börzsöny esetében, eltérő felépítésű hegycsoportok alkotják. Két fő részre osztható, melyeket egy völgy határol el egymástól. Az északi részt nagyrészt üledékes kőzetek alkotják, melyek még a vulkáni tevékenység előtt keletkeztek. A völgytől délre lávakőzetek a meghatározó építő anyagok.

Nyugat-Börzsöny

A Nyugat-Börzsöny a Nagybörzsöny-Márianosztra vonaltól nyugatra húzódik. Csúcsainak magassága a Nagy-Sas-hegy kivételével nem éri el a 600 métert. Lepusztult réteg- és kürtővulkánok alkotják.

Vízrajz

A Katalin-forrás

A Börzsöny-patak Nagybörzsönyben

Az évi mintegy 6–800 mm csapadék földrajzi megoszlása egyenlőtlen: a Nyugat-Börzsönyben viszonylag kevés hullik, míg a legtöbb a Királyháza - Csóványos - Királyrét - Kis-Inóc vonulatra jut. A bőséges csapadéknak köszönhetően a hegység vízviszonyai jók. Természetes eredetű állóvizei nincsenek, de területén mintegy 350 (erősen változó vízhozamú) forrás fakad, 40 közülük 600 m feletti magasságban. A Börzsöny peremein rétegvízforrások is előfordulnak, de a hegységben a résvízforrások a jellemzőek. A források nagy részének vize tiszta.

A terület vízrajzi (hidrogeográfiai) centruma a legmagasabbra kiemelkedő Csóványos tömbje, ahová a legjelentősebb vízhozamú és hosszúságú patakok és völgyeik (például Kemence-patak, Fekete-patak, Szén-patak) hátravágódnak. A hegység felszíni vízfolyásai a vulkanikus földtani adottságok és az ezzel járó tagolt felszín nyomán, általában rövidek és kis vízhozamúak. Ráadásul az országos szinten is jelentős arányú erdőborítottság miatt az éves csapadékösszeg, majd 60%-át elpárologtatja az erdő. A vízfolyások nagy része nem a szép számmal előforduló, de nagy részt rendkívül ingadozó és csekély vízhozamú résvízforrásokból, hanem a hóolvadásból, a tartósabb időintervallumú esőzések, nyári heves záporok, zivatarok csapadékából táplálkozik. A patakok gyors és gyakran látványos vízszintváltozásai a vulkanikus eredetű kőzetek – töredezettségük ellenére – csekély vízáteresztő képességéből adódik. A karsztos mészkőhegységekkel ellentétben a lehulló csapadék nagy része nem szivárog el az anyakőzet mélyebb részeibe.

A hegység leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása a Kemence-patak, (neve a szláv „kamenica” szóból ered és „köves medrűt” jelent) a Csóványos keleti oldalába vágódott völgyfőben felfakadó források vízéből születik. A patak hossza 25,6 km, teljes vízgyüjtő területe 107 km², átlagos vízhozama 294 l/sec.

A hegység geológiai adottságainak is köszönhetően, összesen 427 természetesen feltörő forrást tartanak nyilván a kataszterek. Ebből mintegy 350 mondható jelentősebb vízhozammal rendelkezőnek. Ezeket három fő típusba sorolhatjuk: a hegylábi területek üledékes kőzeteiből feltörő talajvízforrások, a hegységperem lealacsonyodó oldalain kibukkanó rétegforrások, és a hegység belsejében található résvízforrások. Az állandó résvízforrások közül mintegy 40 forrás 600 m tszf.-i magasságban fakad, míg a legmagasabban fekvő forrást a Csóványos keleti oldalában, 850-900 méterrel a tengerszint felett találjuk.

A hegyvidéken nincsenek természetes eredetű nagyobb állóvizek. A belső területekről kilépő patakokat a lankásodó hegylábfelszínek kisebb esésű völgyeiben, néhány településen mesterséges gátakkal zárták el, így alakítva ki különböző funkciók ellátására szolgáló duzzasztott, mesterséges tavakat. A néhány természetes eredetű, kisebb léptékű állóvíz közül – a nagyobb hóolvadások és csapadékosabb periódusok idején – a lefolyástalan területeken megjelenő időszakos tavakat érdemes megemlíteni. Ilyen található például a Só-hegy és a Nagy-Sas-hegy közötti nyeregben, a Nagy-réten. Emellett fontos, de antropogén eredetű vizes élőhelyet jelentenek a világháborús cselekmények nyomán kialakult bombatölcsérek is.

Élővilág

Őszi kikerics (Colchicum autumnale) a Szén-patak völgyében

Havasi cincér a Csóványos közelében

Foltos szalamandra Nagybörzsöny közelében

Növényvilág

A Déli Börzsöny a hegység fő tömege között húzódik a közép-dunai flóraválasztó: a Dél-Börzsönyt a Bakonyicum flóravidék visegrádi flórajárásához soroljuk, a hegység többi részét pedig a Matricum flóravidék nógrádi flórajárásához.

A Börzsöny nagy részét tölgyesek és bükkösök borítják. Az erdőterület százalékában:

• 35% tölgy,
• 28% bükk,
• 17% gyertyán,
• 2% fenyő,
• 18% egyéb fa, mint például magas kőris, hegyi szil és juharok is. Aljnövényzetében számos értékes faj bújik meg, mint például: kankalin, holdviola, farkasboroszlán. A hegyi réteken a virágokat fűfélék váltják fel, így a veres csenkesz, perje, aranyzab az uralkodó fajok.

Állatvilág

A térség állatvilága is jelentős természetvédelmi érték. A hegységben 16 emlősfajt tartanak nyilván. A vadászható nagyvadfajok közül itt él:

• gímszarvas,
• vaddisznó,
• őz és
• (a telepített) muflon,

továbbá

• hiúz (Lynx lynx)
• róka,
• mezei nyúl,
• közönséges görény,
• borz,
• menyét,
• vidra.

A madarak 117 faja fordul meg évente a hegységben; közülük 90 rendszeresen itt költ. Vadászható fajok:

• erdei szalonka
• vadkacsa (a patakok alsó folyásán)
• fácán,
• fogoly.

Védett fajok:

• békászó sas (Aquila pomarina),
• parlagi sas (Aquila heliaca),
• kerecsensólyom (Falco cherrug),
• kígyászölyv (Circaetus gallicus),
• uhu (Bubo bubo),
• holló (Corvus corax),
• császármadár (Tetrastes bonasia),
• gyurgyalag (Merops apiaster),
• fekete gólya (Ciconia nigra), melynek állománya jelenleg 6-8 pár.

Nem védett ragadozó a héja és a karvaly.

Legismertebb énekesmadarai a fülemüle, a rigó és a pacsirta.

A kétéltűek közül a leglátványosabb a foltos szalamandra, a hüllők közül pedig a haragos sikló (Coluber jugularis).

Nem fokozottan védett, de jelentős indikátor faj a kövi rák (Astacus torrentium). Ez a faj rendkívül érzékeny az élővíz tisztaságára, ezért a Börzsöny egyes patakjaiból kipusztult.

Turizmus

Nagybörzsönyi Erdei Vasút

A nagy-hideg-hegyi turistaház

A hegység több irányból megközelíthető. Verőcéről két irányból, délről és nyugatról is megközelíthetjük a kedvelt túraútvonalakat. Kismarosról erdei vasúttal kapaszkodhatunk fel Királyrétre, keleti irányból pedig a Verőce-Magyarkúton áthaladó balassagyarmati vonattal érdemes elmenni Diósjenőig, innen néhány óra alatt fel lehet érni a Csóványosra. A területen több kulcsos- illetve turistaház is található (néhol étkezési lehetőség is van). A Nagy-Hideg-hegyen sípálya is található; Magyarországon itt marad meg legtovább a hó a Bükkben található Bánkút után.^[forrás?]

A Szobon található Börzsöny Múzeum további érdekességekkel szolgál a régészet, a néprajz és a természettudomány terén: a folyamatosan bővülő gyűjtemény több mint 24 ezer tárgyat ölel fel. Az újkőkortól a török időkig nyerhetünk bepillantást Szob és a környező falvak történetébe az 1960-ban megnyílt állandó kiállítás régészeti részén belül. A kis hegyi falvak, így Nagybörzsöny szintén bővelkedik a látnivalókban. Itt található a 13. században épült Szent István-templom, melyet az egyik legszebb Árpád-kori falusi templomként tartanak számon, valamint az 1700-as években épült bányásztemplom. Ugyancsak érdemes felkeresni a 19. századi vízimalmot, amelynek lapátjait a Börzsöny-patak vize forgatja, és ahol a malomipar történetét bemutató kiállítás kapott helyet. Látogatásunkat színesítheti a Zebegényben található trianoni emlékmű és a Szőnyi István Emlékmúzeum is. Nem hagyható ki Márianosztra sem a helyi nevezetességek sorából, ahol a híres Magyarok Nagyasszonya búcsújáróhely július és december első hétvégéjén, valamint szeptember elején várja a zarándokokat.

A börzsönyi kisvasutak: Kemencei Erdei Múzeumvasút, Királyréti Erdei Vasút, Nagybörzsönyi Erdei Vasút, Börzsöny Kisvasút.

Települések

Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Nógrád, Nőtincs, Perőcsény, Rétság, Szob, Szokolya, Tésa, Verőce, Vác, Vámosmikola, Zebegény^[forrás?]

Források

• Torma (2008): Dr. Torma István: Börzsöny földrajzi helyzete (magyar nyelven). Börzsöny és Ipoly völgye turistakalauz. Cartographia / Ipolymente-Börzsöny Natúrpark Egyesület, 2008. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
• Saskó: Saskó István. Börzsönyi Tájvédelmi Körzet (magyar nyelven). Budapest: OKTH Budapesti felügyelősége (évszám nélkül) 

További információk

• Ipolymente-Börzsöny Natúrpark Egyesület (magyar)
• Börzsöny, Ipoly Erdő Zrt. (magyar)
• Egy ősvulkánunk, a Börzsöny, Élet és Tudomány (magyar)
• Börzsöny, Erdeiházak.hu (magyar)
• A Börzsönyről, Öregerdő Turistaház (magyar)
• Börzsöny linkgyűjtemény (magyar)
• Börzsöny turizmus, horgászat, programok, szálláshely (magyar)
• Börzsöny turisztikai információk, szállás, időjárás (magyar)
• Tavasz a Börzsönyben - a Főtér 500. adása, Magyar Televízió (magyar)
• Börzsönyi túraleírások (magyar)
• A Börzsöny a Facebookon (magyar)
• Börzsönyi gerinctúra (magyar)