Bögölyalakúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bögölyalakúak
A szudéta bögöly (Tabanus sudeticus)
A szudéta bögöly (Tabanus sudeticus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Endopterygota
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Bögölyalakúak (Tabanomorpha)
Családok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bögölyalakúak témájú kategóriát.

A bögölyalakúak (Tabanomorpha) a kétszárnyúak rendjének (Diptera), a rövidcsápúak vagy légyalkatúak alrendjének (Brachycera) egyik alrendága. Korábbi rendszerekben (pl. a DudichLoksa-féle állatrendszer, Urania Állatvilág könyvsorozat rendszere) egyáltalán nem szerepelt ilyesféle kategória, bár azokat a családokat, melyek ma ebbe az alrendágba tartoznak, már korábban is igen közeli rokonoknak tartották.

A korábbi osztályzás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bögölyalakúak alrendága illetve a valódilégy-alakúak kivételével a többi alrendág is az egyenes-bábrésű legyek (Orthrrhapha) között szerepelt. A bögölyök családja már akkor is az Orthorrhaphák legjelentősebb csoportja volt. Parafiletikussága miatt azonban az Orthorrapha csoportot felbontották több alrendágra.

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alrendág két legjelentősebb családja a bögölyfélék (Tabanidae) és a kószalégyfélék (Rhagionidae). A bögölyök a légyalkatúak között is az egyik legközismertebb, leginkább tanulmányozott és legjelentősebb csoport. Vérszívó ektoparaziták lévén főképp közegészségügyi, járványtani és állatorvoslási jelentőségük emelendő ki. Ugyanakkor köztük találjuk a legnagyobb mérsékelt övi légyfajokat. Európa legnagyobb légyfaja, a szudéta bögöly (Tabanus sudeticus), mely elérheti a 30 mm-es hosszúságot.

A légyalkatúak rendjén belül a kullancslegyek öregcsaládján kívül csak a bögölyök alrendágában találkozhatunk vérrel való táplálkozással – hematofágiával –, de ez természetesen független fejlődés eredménye.

Lárváik általában vízi vagy félig vízi, nedves környezetet kedvelő szervezetek (pl. a kószalegyek korhadó–bomló növényi részekbe helyezik petéiket), életmódjukat tekintve ragadozók, kisebb férgeket és lárvákat zsákmányolnak. Viszonylag nagy termetűek, a valódi bögölyök lárvája elérheti a 4 cm-es méretet is. Testfelületükön gyakran kiemelkedések, szemölcsök találhatók.

Filogenetikai bizonytalanságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes rendszerekben összevonják a bögölyalakúak és Vermileonomorpha alrendágát, mert legtöbbször a két taxon egymás testvércsoportjaként jelentkezik a kladogramon. Más rendszerekben a bögölyöket az rablólégyalakúak (Asilomorpha) recésszárnyú legyek öregcsaládjával (Nemestrinoidea) tekintik közeli rokonnak, bár ez széles körben nem elfogadott és használt.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Urania Állatvilág II. – Rovarok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1970.
  • Dudich Endre – Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tabanomorpha című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.