Böblingen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Böblingen
Böblingen south view MichaD.jpg
A város látképe dél felől
Böblingen címere
Böblingen címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kormányzati kerület Stuttgart
Kerület Böblingen
Rang Große Kreisstadt (1962 óta)
Kerületei Kernstadt (városmag) és Dagersheim
Polgármester Wolfgang Lützner (CDU)
Irányítószám 71032, 71034
Körzethívószám 7031
Rendszám BB
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 46 488 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 1205,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 464 m
Terület 39,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Böblingen  (Németország)
Böblingen
Böblingen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 41′ 08″, k. h. 9° 00′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 08″, k. h. 9° 00′ 55″
Böblingen weboldala

Böblingen város és kerületi székhely Németország Baden-Württemberg tartományában, Stuttgarttól délre. Lakossága 2011-ben 47 074 fő volt. A város az azonos nevű kerület székhelye. Nevét a Bobilo nemesi család nevével hozzák összefüggésebe, az -ingen végződés tipikus alemann forma.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az Obere Gäu északkeleti szélén, a Schönbuch dombvidék egyik utolsó kiemelkedésén helyezkedik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Böblingen a 20. század első felében

A terület a bronzkor (Kr.e. 1100 körül) óta lakott, később a kelták is megtelepedtek a vidéken (a maradványok tanúsága szerint a késői Hallstatt- illetve La Tène-időszakban, Kr.e. 400 körül). A név első írásos említése 1100 körülre datálható, a "Bebelingen" akkor még mint egy nemesi nemzetség neve fordul elő. A mai város alapítása a 13. századra tehető, 1272-ben már a tübingeni palotagrófok egy mellékágának székhelye, akik valószínűleg az alapítók is voltak. A várdombon elterülő, ovális alakú belváros elrendezése az ő tervezésük eredménye. A grófok rossz anyagi helyzetük miatt kénytelenek voltak a környéket 1344-ben ill. 1357-ben eladni Württembergnek. A város hamarosan egy württembergi hivatal székhelye lett.

1525. májusában a német parasztháború württembergi felkelői mintegy nyolcezren Stuttgartból Böblingenbe vonultak, és május 12-én a város mellett döntő vereséget szenvedtek.

A város fejlődésének következő szakasza csak az ipari fejlődéssel és a vasút 1879-es megépítésével kezdődött el. 1915. augusztus 16-án katonai repülőteret avattak a város területén, 1925-től ez lett Württemberg állami repülőtere. A második világháború súlyos károkat okozott, a város épületeinek 40%-a, köztük a régi templom és a kastély elpusztult. Az újjáépítés csak 1948-ban kezdődött el. A nagyvállalatok megjelenése (IBM: 1949, Hewlett-Packard: 1959) munkahelyeket teremtett a város számára, ami a népesség növekedésével is járt.

Az 1971-es férfi kosárlabda Európa-bajnokság B csoportja Böblingenben játszotta a mérkőzéseit.[2] Az 1982-es férfi kézilabda-világbajnokság két mérkőzését is a városban rendezték meg, Magyarország is játszott itt egy találkozót.

A város a szomszédos Sindelfingennel együtt 2002-ben visszavásárolta a repülőtér területét. Azóta itt is jelentős fejlesztések zajlanak, nem utolsó sorban az itt lakáshoz jutó 700 főnek köszönhető az új népességrekord.

Dagersheim[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykor önálló település nevét 1075-ben említik először oklevelek. Eredetileg Calw grófjainak birtoka volt, majd 1357-ben Böblingennel együtt Württemberghez került. A 15. században említik először a malmokat és a gyógyfürdőt, ekkor zajlott a templom átépítése is. A 16. században már iskolája is van.

1952 óta ismét van katolikus temploma. 1965-re még elkészül az új városháza, ám egy népszavazást követően 1971. szeptember 1-jén csatlakozott Böblingenhez.[3]

Ma körülbelül 6000 lakos él a falu korábbi területén. Részlegesen önálló igazgatása van, a tanácsban a Freie Wähler 4, a CDU 3, az SPD 2, a zöldek pedig egy széket birtokolnak.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Altes Rathaus
  • Altes Rathaus (Régi városháza): a fő téren álló épület 1952-ben épült
  • Stadtkirche: a város régi temploma a második világháborúban jelentős károkat szenvedett
  • Német Parasztháború Múzeum (Deutsches Bauernkriegsmuseum): A német parasztok 1525-ös felkelésének és az abban résztvevők hétköznapi életének szentelt gyűjtemény
  • Az 1525-ös böblingeni csata emlékműve[4]: Lutz Ackermann emlékműve a város szélén egy kis parkban áll
  • Hentesmúzeum (Fleischermuseum): Kurt Nagel professzor 1984-ben, a főtér egyik 16. századi házában megnyitott múzeuma a mai napig egyedülálló az országban
  • Városi galéria (Städtische Galerie): a 20. század württembergi képzőművészeire koncentráló gyűjtemény
  • Gyógyfürdő (Mineraltherme)

Híres szülöttei és lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sportvereinigung Böblingen e.V.[5]: 7000 tagjával és 28 szakosztályával a tartomány egyik legnagyobb egyesülete. 1945 óta működik
  • TSV Dagersheim[6]: az 1908-ban alapított, majd a háború után újra felállított egyesület ma 9 szakosztályt működtet.
  • IBM Klub Böblingen e.V.[7]: az 1952-ben alapított, nem csak IBM-alkalmazottak számára nyitott klub inkább szabadidős tevékenységek szervezésében aktív, amelybe sportrendezvények is beletartoznak
  • TV 1845 Böblingen[8]: a környék legidősebb sportegyesülete ma öt szakosztállyal működik

A város 1925 és 1963 között síugró-sánccal is rendelkezett, ám ezt a ritka használat miatt elbontották.[9]

Közigazgatás és politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Stadtkirche

A város polgármestere 2009 óta Wolfgang Lützner (CDU). A város igazgatását a következő frakciók alkotják:

  • CDU: 10 hely (29,4%)
  • SPD: 8 hely (23,5%)
  • Freie Wähler: 7 hely (20,6%)
  • Zöldek: 5 hely (14,7%)
  • FDP: 4 hely (11,8%)

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A buszpályaudvar épülete

Böblingen megközelíthető autóval az A81-es autópályán, amelyen három kijárata is van (északkelet felől: Böblingen-Ost, Böblingen-Sindelfingen, Böblingen-Hulb). A városközpontban mélygarázs várja az autósokat.

A város helyi közlekedését a stuttgarti elővárosi közlekedési társaság (VVS) és a Stadtverkehr Pflieger vállalat működteti. Ebbe beletartozik az S1 (Herrenberg-Stuttgart-Kirchheim) és az S60 (Böblingen-Maichingen) S-Bahn vonal, valamint 40 autóbuszjárat.[10] A buszközlekedés kizárólag legfeljebb négy éves Mercedes Benz Citaro járművekkel zajlik, ezzel a környék flottája különösen fiatal.

Vasúton a Stuttgartból dél felé induló vonatok jó része is megáll itt. 20 kilométerre található Stuttgart nemzetközi repülőtere.[11]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Statistische Berichte Baden-Württemberg (német nyelven) (PDF), 2012. augusztus 16
  2. EuroBasket Men 1971 (angol nyelven). FIBA. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  3. Dagersheimer Geschichte (német nyelven). Böblingen honlapja. (Hozzáférés: 2012. január 23.)
  4. A böblingeni csata emlékműve (angol nyelven). Mark R. Hatlie. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  5. S.V. Böblingen (német nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  6. TSV Dagersheim (német nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  7. IBM Klub Böblingen e.V. (német nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  8. TV 1845 Böblingen (német nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  9. Die Geschichte der Böblinger Schischanze (német nyelven). Böblingen honlapja. (Hozzáférés: 2012. január 23.)
  10. Linien des Stadtverkehr Böblingen-Sindelfingen (német nyelven). Stadtverkehr Pflieger. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  11. Anreise und Verkehr (német nyelven). Böblingen régi honlapja. (Hozzáférés: 2012. január 23.)