Bóly (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bóly szócikkből átirányítva)
Bóly
Batthyány kastély Bóly.JPG
Batthyány-kastély
Bóly címere
Bóly címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Bólyi
Kistérség Mohácsi
Jogállás város
Polgármester Hárs József[1]
Irányítószám 7754
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 3915 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 157,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bóly (Magyarország)
Bóly
Bóly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 18° 31′ 06″
Bóly (Baranya megye)
Bóly
Bóly
Pozíció Baranya megye térképén
Bóly weboldala

Bóly (németül Bohl, horvátul Boja[3][4]) város Baranya megyében, a Bólyi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bóly Baranya megyében, Pécstől kb. 30 km-re kelet-délkeletre, Mohácstól kb. 15 km-re nyugatra, Nagynyárád és Borjád szomszédságában fekvő település. Az 57-es főúton közelíthető meg Szajknál, vagy a főváros felől az M6-os autópályán. Vasútállomása a Pécs–Mohács-vasútvonalon található, a településtől kb. 3,5 km-re. A környék gazdasági központja.

A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.

A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy(Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.

A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a hódoltság után újraindult az élet. 1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró (1662–1703) tulajdonába került. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovo hercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.

A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyarsváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércet kutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.[5]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011-ben lakosságának 82.4%-a magyar, 22.5%-a német, 0.8%-a horvát, 0.3%-a cigány, 0.1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

Népesség alakulása:

1990.01.01.: 3748 fő

1991.01.01.: 3801 fő

1992.01.01.: 3803 fő

1993.01.01.: 3815 fő

1994.01.01.: 3828 fő

1995.01.01.: 3939 fő

1996.01.01.: 3953 fő

1997.01.01.: 3980 fő

1998.01.01.: 3957 fő

1999.01.01.: 3982 fő

2000.01.01.: 3958 fő

2001.02.01.: 3712 fő

2002.01.01.: 3715 fő

2003.01.01.: 3770 fő

2004.01.01.: 3809 fő

2005.01.01.: 3851 fő

2006.01.01.: 3840 fő

2007.01.01.: 3885 fő

2008.01.01.: 3954 fő

2009.01.01.: 3970 fő

2010.01.01.: 4002 fő

2011.10.01.: 3992 fő

2012.01.01.: 4009 fő

2013.01.01.: 3974 fő

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légifotó a Batthyány-kastélyról

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Batthyány-Montenuovo Mauzóleum. Épült 1879 és 1894 között Carl Gangolf Kayser (1837–1895) osztrák építész tervei szerint
  • Batthyány-Montenuovo Mauzóleum
  • Csikós-rét, Karasica patak
  • Uradalmi Magtár
  • 42 000 kötetes Városi Könyvtár
  • Helytörténeti Múzeum
  • A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület)
  • Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum
  • 34000 ha-os vadászterület és vadászpanzió
  • Zsidó temető

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Emmausz-járás (húsvéthétfő)
  • Motoros találkozó (június)
  • KántoRock (július)
  • Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember)
  • Márton-napi újborünnep (november)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. horvát név 1
  4. horvát név 2
  5. Termálvíz hasznosítása fűtési célra Bólyban

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  • horvát név 2: Hrvatski Glasnik (pdf). Hrvatski glasnik br.15/2008., 2008. április 10. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bóly (Magyarország) témájú médiaállományokat.