Bíró Mihály (festő)
| Bíró Mihály | |
,_self_portrait.jpg) | |
| Önarcképe (1920 körül) | |
| Született | 1886. november 30. Budapest |
| Meghalt | 1948. október 6. (61 évesen) Budapest |
| Alkotott | 1901–1948 |
| Nemzetisége | magyar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró Mihály témájú médiaállományokat. | |
Bíró Mihály, olykor Biró Mihály, született Weinberger Mihály (Budapest, 1886. november 30.[1] – Budapest, 1948. október 6.) magyar festő, plakáttervező, grafikus és szobrász. Bíró Dezső féltestvére.[2][3]
Életpályája[szerkesztés]
Melinda út 16.
Weinberger Dávid fűszerkereskedő és Neu Róza fia. Budapesten az Iparművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjasként Berlinben, Párizsban és Londonban végezte tanulmányait. 1910-ben a The Studio plakátpályázatán első díjat nyert. Hazatérve szociális irányú plakátjaival tűnt fel, amelyek között a legismertebb a Népszava kalapácsos munkása. 1912–1913-ban a Művészházban, 1917-ben az Ernst Múzeumban rendezett kiállítást. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a május 1-i ünnepségek dekorációinak nagy részét is ő tervezte. A kommün bukása után Bécsbe költözött, ahol a Bühne című színházi lap rajzolója lett, emellett kereskedelmi és filmplakátokat is készített. 1925. augusztus 3-án Bécsben házasságot kötött Zechmann Janka Teréziával.[4] Berlinben, Pozsonyban és Nyitrán töltött emigrációs évei alatt a szociáldemokrata pártok részére falképeket, plakátokat készített. A náci terjeszkedés elől Párizsba menekült, 1947-ben tért vissza a magyar kormány hívására.
Díjai[szerkesztés]
- Pro Arte Érem (1947)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 2163/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- ↑ Az igazi kalapácsos ember. Népszava, 2011[halott link]
- ↑ Egy híres motívum nyomában. Népszava, 2011[halott link]
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest IV. ker. polgári akv. 75/1927. folyószáma alatt.. [2016. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
- Bíró Mihály[halott link]. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 28.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. Bp., Alinea Kiadó, 2000.
- Szendrei János-Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. Bp., 1915. Endrényi ny.
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Berény Róbert: B. M. (Szabad Műv. 1948. 7-8. sz.)
