Bíbor kosbor
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Orchis purpurea Huds. |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Bíbor kosbor témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bíbor kosbor témájú médiaállományokat. |
A bíbor kosbor (bíboros kosbor; tudományos nevén: Orchis purpurea, Orchis purpurella) az orchideafélék vagy kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó védett növény.
Tartalomjegyzék |
Leírása[szerkesztés]
30–50 cm (kivételesen akár egy méter) magasra növő kosborfaj. Gyökere here alakú, és az ebből adódó képzettársítások eredményeként főzetét az ókortól máig szerelmi ajzószerként ajánlják.
Fényes tőlevelei tojásdad-lándzsásak.
Virágzata tömött, hengeres, sokvirágú. A nagyon változatos színű és alakú virágok nagyok: sisakká összeboruló külső lepelleveleik barnásvörösek, a mézajak háromkaréjú. A középső, visszás szív alakú karéj jóval szélesebb a szélsőknél, és felszínén apró, bíborszínű szőröcskék nőnek. A sarkantyú lefelé görbül. Murvalevelei aprók. Május–júniusban nyílik.
Élőhelye[szerkesztés]
Többnyire magánosan, szálanként nő. Jellemző élőhelyei:
Jellemzően a mélyebb, lazább talajú helyeken telepszik meg. Nyílt terepen gyakrabban virágzik, mint az erdők sötét talaján.
Kertbe áttelepíteni nem érdemes: nem marad meg.
|
|||||
Felhasználása[szerkesztés]
Kettős ikergumója salep néven az ókortól máig ismert patikaszer.
Forrás[szerkesztés]
- [1]
- Melyik betegségtől fél a legjobban a férfi?
- Bíboros kosbor (Orchis purpurea)
- Kiss G. et al. (szerk.): A Karancs–Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Nógrád és Gömör határán. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2007.
- Vendégváró: Bíboros kosbor (Orchis purpurea)
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 20.

