Bérczy Károly
| Bérczy Károly | |
 | |
| Született | Stand Károly 1821. március 2. Balassagyarmat |
| Elhunyt | 1867. december 11. (46 évesen) Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bérczy Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.[1]
Életpályája[szerkesztés]
Édesapja Bérczy János volt.[2]
.jpg)
Jogász végzettségével a Helytartótanács munkatársaként fogalmazó volt 1842–1849 között, így 1847-től Széchenyi István irányításával dolgozott a közlekedési osztályon, ahol gróf Széchenyi István oldalán teljesített titkári szolgálatot. Betegsége miatt megvált a hivataltól és újságíró lett.
1846-ban tagja volt a Tízek Társaságának. Részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. 1854-től a Politikai Újdonságok főmunkatársa volt. Előbb a Pesti Napló külpolitika rovatát vezette, majd ő indította meg 1857. január 15-én az első magyar nyelvű sportlapot, Lapok a lovászat és vadászat köréből címmel. (A lap címe 1858-tól 1918-ig Vadász és Versenylap volt.) Német vonatkozású vadászati szótárt is publikált. Madách Imréről, akinek barátja volt, Bérczy írta meg az első életrajzot. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1862-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. 1867-ben nemességet kapott.
Munkássága[szerkesztés]
Madách Imre barátja és első életrajzírója volt.[3] Amikor az akadémia 1863-ban tagjává választotta Madáchot, akkor a A nőről, különösen aesthetikai szempontból[4] című székfoglaló értekezésének kéziratát Bérczy Károly olvasta fel, mivel Madách ekkor már súlyos beteg volt.[5] Bérczy lírája szentmentális: gyakori témája a halálvágy, a természetbe menekülés, a sorsszerűség. Gazdag szépirodalmi hagyatékából kiemelkednek műfordításai. Főleg Dickens műveit fordította és Puskin Anyegin című művét 1866-tól az ő fordítása népszerűsítette.[6]
Művei[szerkesztés]
- Bitorlott szerelem (1840)
- Az apostol (1848)
- Élet és ábránd I.-II. (elbeszélések, 1852)
- Élet-útak (1853)
- Világ folyása I.-II. (elbeszélések, 1854)
- Világkrónika. Népszerű eléadása az 1855. september elejétől 1856. october végeig történt nevezetesebb eseményeknek; Heckenast, Pest, 1856
- Az őrült nő sziklája
- Magyar-német és német-magyar vadász-műszótár (szerkesztő, 1860)
- Hazai és külföldi vadászrajzok; Emich, Pest 1863
- Magyar méneskönyv Magyarországon volt és lévő angol telivér lovak jegyzéke és származása. Egy függelékkel; szerk. Bérczy Károly; Emich Ny., Pest 1865
- Madách Imre emlékezete (1866)
- A gyógyult seb; (1880)
- Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest (1882)
- Balogh Károly: B.K. ismeretlen naplója (1935)
- Feltámad a múlt; Siményi, Budapest, 1943
- Kísért a múlt...; Napsugár, Budapest, 1944 (Napsugár könyvek)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig - Márciusi ifjak, mek.oszk.hu
- ↑ Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről, Bérczy János főorvos munkásságáról Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, orvostortenet.hu
- ↑ Madácsy Piroska: Újabb adalékok Bérczyről és Madáchról Archiválva 2018. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, madach.hu
- ↑ Madách Imre: A nőről, különösen esztétikai szempontból Székfoglaló értekezés az Akadémián, madach.hu
- ↑ MADÁCH IMRE (1823–1864), mek.oszk.hu
- ↑ Gyergyai Albert: Bérczy Károly, epa.oszk.hu
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Madácsy Piroska: Egy XIX. századi polihisztor: Bérczy Károly (1821–1867). Magyar Irodalmi Társaság (Szeged), 2014. [2016. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 11.)
További információk[szerkesztés]
- Arany László: Bérczy Károly emlékezete. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (5. 10). Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó, Budapest, 1876.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 186. o.
- Gyergyai Albert: Bérczy Károly
- Balogh Károly: Bérczy Károly ismeretlen naplója
- A magyar irodalom története Bérczy Károly
