Bél-kő

Bélkő-hegy
Ködbe burkolózó Bélkő-hegy
Magasság	815 m
Hely	Heves vármegye, Bélapátfalva
Hegység	Bükk-vidék
Elhelyezkedése
Bélkő-hegy Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 42″, k. h. 20° 22′ 29″48.045, 20.374722222222
Bélkő-hegy Pozíció Heves vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélkő-hegy témájú médiaállományokat.

A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén. A hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja.

Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény, emellett a Bélkő-hegy az egyik előfordulási helye az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfűnek és a Kárpát-medence mindössze öt másik területén előforduló, preglaciális pannóniai reliktum-endemizmusnak számító magyarföldi husángnak. Nevét az itt élő Bél nemzetségről kapta. Nevét számos formában találhatjuk leírva, azonban helyesen (mivel ez egy hegyet és nem pedig csúcsot jelöl) Bélkő-hegy nem pedig Bél-kő. Bár tulajdonnevében szerepel a "kő" szó, a kötőjeles Bél-kő alak a tulajdonnévként szereplő Bélkő alakra nézve helytelen írásmód. Térképeken, hivatalos leírásokban Bélkő-hegyként és nem Bél-kő -ként szerepel. A köznyelvi rövidülés okán gondolható, hogy megengedett a Bél-kő használata, azonban nyelvtanilag

Bélkő-hegy a képződmény pontos tulajdonneve, így ennek írásmódja az egyetlen, ami elfogadható. (Itt tehát nem érvényesül a -kő nyelvtani szabálya, mint az Írott-kő, Pes-kő, kizárólag a János-hegy, Bükk hegység).

A levágott hegy

A Bélkő-hegy oldalában 1963-ig folyt két mészkőbánya tölcséres művelése, ekkorra azonban a bányafal veszélyessé vált, ezért a termelést a hegygerinc tetején folytatták. A messziről is látható lépcsőket tehát kézzel, vájárok munkája alakította ilyen formájúvá. A felső kőbánya 2000-ig, a Bélapátfalvi Cementgyár bezárásáig üzemelt. Ezalatt gyakorlatilag legyalulták a Bélkő-hegy tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter hiányzik a hegyből.

Az égetett mész gyártása 1998-ban, míg a cementgyártás 2000-ben fejeződött be. A bánya bezárására a tájrendezés után, 2003-ban került sor. A négy helyrajzi számon lévő bányatelek egy része az ún. délnyugati orom már 1984-től a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozott. A művelés alatt állt két bányatelek, valamint a harmadik telek 2003-ban került a Bükki Nemzeti Park tulajdonába, és 2008 elején miniszteri rendelettel védetté nyilvánították a hegy 550 méter feletti „sapkáját”.

A hegy eredeti, bár lapos csúcsa áldozatul esett a cementgyártásnak, azonban egyik épen maradt ormáról fantasztikus panorámában lehet része a túrázóknak. Ez egy mesterségesen kialakított orom a csúcsra vezető Bélkő Tanösvény végén. Jól belátható innen a Bélapátfalvát körülvevő dombvidék, a Bükk-vidék csúcsrégiójának vonulatai Szarvaskő irányában, a távolban kéklő Mátra, valamint az alul elterülő felhagyott felső kőbánya. A tanösvényen visszaindulva pár száz méter után a Bükk-vidék csúcsrégiójának északi lejtői és csúcsai vehetők szemügyre, tiszta időben pedig akár a Tisza-tó és a Tátra havas vidéke is látszik innen. 2003-ban adták át a Bélkő Tanösvényt.

A lépcsők alatt lefalazott 2 nagyobb és egy kisebb barlang bejárata rejtette az ejtőaknában elhelyezett törőgépeket, amelyek az 1908-tól üzemelő régi, majd 1979-től üzemelő új Bélapátfalvi Cementgyár számára előtörték a követ. Ma a kivájt bányajáratban semmi sem található, a bent maradt betonozott tereptárgyak és ejtőaknák a balesetveszély miatt kerültek elfalazásra bejárataiknál. Későbbi hasznosításuk akár egy felvonó építésével felmerült, azonban ennek kivitelezése az utókorra hárulhat. Készültek tervek libegő felvonórendszerről, a település és a hegy teteje közé, valamint tervek születtek egy, a régi alsóbánya megmaradt épületei helyére építendő panoráma termál létesítményről. Mindmáig magas bekerülési értékük miatt tervezőasztalon lévő elképzelések csupán.

Sziklamászás és Via Ferrata

Az aktív bányászat leállítása után több próbálkozás is történt környékbeli sziklamászó egyesületektől a régi kőbánya szikláinak használatba vételére. 2002-től több sziklamászó utat is nyitottak a jogilag még bányaként nyilvántartott területen. A mesterséges mászóutak mellett több sport út nyitására is lehetőséget rejt a Magyarországon egyedülálló 150m magas és 700 m széles sziklafal. A sportutak közül az egyetlen nittelt út, a "Nittbetyár" 5 kötélhosszon keresztül majdnem 200 métert gyűr maga alá. A hatalmas sziklafalak és párkányok számtalan lehetőséget biztosítanak akár Via Ferrata vagy Klettersteig, vasalt utak kiépítésére is.

Sajnos 2008-as Nemzeti Parkos átvétel után minden sziklamászást és ehhez kapcsolódó fejlesztési lehetőséget betiltottak és jelenleg is tiltás alatt állnak.

A hatalmas sziklafalak a mai napig rengeteg utat rejtegetnek magukban, egy kis fejlesztéssel kétségtelenül Magyarország legnagyobb mászóparadicsomává válhatna.

Galéria

• 
  A Bél-kő érintetlen sziklavilága egy 19. századi metszeten
• 
  A Bél-kő 2015 őszén, esti fényben, Bélapátfalva felől
• 
  Bél-kő sziklái
• 
  Bél-kő 2019 nyarán a bélapátfalvai tó felől

Források

• Bél-kő TT - Bükki Nemzeti Park
• Bél-kő, a magyar sziklaparadicsom
• Bél-kő tanösvény (Bélapátfalva)

További információk

• Sziklamászás a Bükki Nemzeti Parkban
• A Bélapátfalva Idegenforgalmáért közhasznú egyesület honlapja
• Bél-kő, a magyar kősivatag (5:32) YouTube
• Bélapátfalva - Fehér sziklák (3:39) YouTube