Bécsi béke (1606)

A békéről (különösen annak vallási rendelkezéséről) megemlékező felirat a reformáció genfi emlékművén

Az 1606-os bécsi béke Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amelyben többek között Bocskai kötelezi II. Rudolfot arra, hogy kössön békét a törökökkel. Ezzel a békével zárul a tizenöt éves háború és a Bocskai István által vezetett felkelés.

A békében szereplő feltételek:

• szabad vallásgyakorlás Magyarország területén;
• ismét választhatott az Országgyűlés nádort (ez 1608-ban meg is történt);
• a legfontosabb magyarországi tisztségekre magyarokat kellett kinevezni;
• a Szent Koronát Magyarország területén kellett őrizni;
• a magyar városok megtarthatták korábban szerzett jogaikat;
• Erdély különválása elismerést nyer (Bocskai és férfiági utódainak uralma alatt), azonban a magyar nemzet egységesnek nyilvánítja magát a törökkel szemben.
• a törökökkel békét kellett kötni (ez az 1606-os zsitvatoroki békében meg is valósult)

Lásd még

• A reformáció Magyarországon
• Bocskai-felkelés

További információk

• Nemes Elek: Az 1606-ki bécsi békekötés létrejöttének története. Erdélyi Múzeum, VI. évf. 1. sz. (1879. január 1.)
• Az 1606. évi bécsi és zsitvatoroki béke. Bocskay halála. In Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Arcanum. 2001. ISBN 963 86118 7 1  
• A bécsi és zsitvatoroki béke. In A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest: Arcanum. 2002. ISBN 963 9374 26 1