Bátky Károly (tanító, 1794–1859)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bátky Károly
Született1794. június 29.[1]
Beje[2]
Elhunyt1859. április 30. (64 évesen)[2]
Kecskemét[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Lövői és felsőbátkai Bátky Károly (Beje, 1794. június 29.[3]Kecskemét, 1859. április 30.) református tanító, tankönyvíró, mezőgazdasági szakíró, ifj. Bátky Károly tanító édesapja.

Élete[szerkesztés]

Bátki András kovácsmester és Ragályi Erzsébet fiaként született, 1794. július 3-án keresztelték Bején. Sárospatakon a későbbi líceumi osztályoknak megfelelő tanfolyamot elvégezvén, 1817-ben Monorra, azután 1820-ban Gyömrőre, majd 1827-ben Alsónémedire, végül 1841-ben Kecskemétre ment tanítónak, ahol a református iskolában a leányokat tanította. Neje Czeglédi Eszter volt.

Munkássága[szerkesztés]

Ő volt az írva-olvasás tanításának egyik előharcosa. A német Friedrich Adolph Wilhelm Diesterweg módszereit követte a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításában. Pestalozzi módszereit népszerűsítette a számtantanításban. Elemi olvasókönyve 25 kiadást ért meg. Az árvízvédelem, a dohánytermesztés és a futóhomok megkötésével is foglalkozott. Javasolta akác, fűz, lícium, jegenye és bodza ültetését a körülárkolt parcellákra.

Munkái[szerkesztés]

  • A tökéletes dohánytermesztésnek hosszas tapasztaláson épült leirása. Pest, 1837.
  • Elemi olvasókönyv. Kecskemét. 1841. (2. kiadása: Kézi ábécé és elemi olvasó könyvecske czimmel. Uo. 1845. 3. kiadása: Kecskeméti ábéce és elemi olvasókönyv czímmel 1844. 4. k. 1845. 6. k. 1849. 9. k. 1852. Uo. azután Budán. ABC és elemi olvasókönyv czímmel 1855. 1856. 1860. 1869-ig összesen 25-ször 135 ezer példányban.)
  • Rövid útmutatás a magyar nyelvtudományra. Kecskemét, 1842.
  • Futó-homok megfogása és használása módjáról. Pest, 1842.
  • Gyors olvasó táblák 17 gyakorlatban. Uo. 1843.
  • Erkölcsi kalauz növendék gyermekek számára. Kecskemét, 1843. (2. kiadás. Uo. 1847., még két kiadást ért 1857-ben is.)
  • Mulatva oktató könyvecske. Uo. 1845.
  • Budapestnek árviz elleni megovásáról. Pest, 1845. (Pályamű.)
  • Rövid általános földleirás, különösen Európa országairól, bővebben magyar és Erdély testvérországokról. Növendék gyermekek számára. Pest, 1847.
  • Gyermekbarát. Kecskemét, 1852.
  • Bibliai történetek. Buda, 1854.

Kisebb munkálatai megjelentek az Erdélyi Házi Segéd (1840) c. naptárban, továbbá az Athenaeum (1842), Magyar Gazda (1845–46, 1848) és a Társalkodó (1846–1847) című lapokban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Magyar nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Pedagógiai Lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Bp., Keraban Könyvkiadó, 1997. 3 db.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.