Bánk (Debrecen)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Bánk | |
| Közigazgatás | |
| Település | Debrecen |
| Irányítószám | 4079 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1000 fő (2011)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Bánk
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 31″, k. h. 21° 44′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 31″, k. h. 21° 44′ 03″ | |
Bánk Debrecen egyik különálló városrésze, a város központjától mintegy 7 kilométerre délkeletre, a Létavértesre vezető 4814-es út mellett.
Története[szerkesztés]
Az Árpád-korban keletkezett falu eleinte nemesi birtok volt. 1570 után fokozatosan elnéptelenedett. Debrecen 1674-ben vette zálogba, már pusztaként. 1854-ben a debreceni kommunitás tulajdonába került. 1935-ben akáccal vegyes tölgyerdeje a szántókkal, rétekkel és legelőkkel 3600 holdat tett ki. Régi vízfolyásai a Sikéres, Szárcsás voltak. Ma Debrecen kedvelt kiránduló- és pihenőhelye. Középkori templomának alapfalait feltárták. Itt létesült a Bemutatóház és Arborétum, az Erdőspuszta egyik legérdekesebb része. A táj növény- és állatvilágának bemutatása mellett a történelmi múlt és a tanyai élet emlékei láthatók itt.
Látványosságai[szerkesztés]
A bánki Tájház és Arborétum bemutatóháza azt mutatja be, hogyan éltek régen az erdős pusztán. Láthatóak a múlt mezőgazdasági eszközei, az erdők-mezők-vízpartok állatvilága és a növények világa is.
A Tájháztól nem messze található egy templomrom. A faluban található a Debrecen-Bánki Missziói egyházközség református temploma.[2]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ KSH
- ↑ Bánki templomok