Bálna
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Alrendek | ||||||||||||||||||
|
A bálna nem rendszertani elnevezés. Szűkebb értelemben általában a szilásceteket hívják bálnának, tágabb értelemben azonban a delfinek kivételével a fogasceteket is bálnáknak nevezik nagy méretük alapján (a kardszárnyú delfin esetében használt „gyilkos bálna” kifejezés a köznyelv egyik tévedése).
Tartalomjegyzék |
Elnevezései [szerkesztés]
A bálna szó a latin balena származéka. A régi magyar nyelvben baléna alakban szerepelt, a nyelvújítás korában Bugát Pál módosította bálna formára (a márna, málna, pálma szavak mintájára).
A bálna másik régi elnevezése cet vagy cethal volt. A cethal ma már elavult szó, a cet név pedig szinte csak tudományos rendszertani elnevezésként használatos (a köznyelv pl. az ámbráscet szót használja gyakran). A szó a latin cetus („bálna”) szóból származik, amely a Bibliában, Jónás próféta történetében szerepel, és cethal néven fordították magyarra.[1]
A bálnák kicsinyét olykor bálnaborjúnak nevezik.
Anatómia és életmód [szerkesztés]
A bálnák nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2-30 méter, tömegük 30 ezer és 150 ezer kilogramm között változhat. Közülük kerül ki minden idők egyik legnagyobb állata, a kék bálna.
Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröccsölik az anyatejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs szőrzetük.
Etimológia [szerkesztés]
A bálna szó a latin ballaena és a görög φάλαινα szóból származik , ez a bálnafélék duzzadt és hengeres testalkatára utal.
A bálnák fajai [szerkesztés]
Az egyes fajok súlyát és méretét lásd a Sziláscetek és a Fogascetek szócikkekben.
- Sziláscetek (Mysticeti) alrendje
- Simabálnák (Balaenidae) családja
- Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
- Északi simabálna (Eubalaena glacialis)
- Déli simabálna (Eubalaena australis)
- Szürke bálnák (Eschrichtiidae) családja
- Szürke bálna (Eschrichtius robustus)
- Barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családja
- Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)
- Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)
- Tőkebálna (Balaenoptera borealis)
- Bryde-bálna (Balaenoptera edeni)
- Kék bálna (Balaenoptera musculus)
- Közönséges barázdás bálna (Balaenoptera physalus)
- Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae)
- Törpe simabálnák (Neobalaenidae) családja
- Törpe simabálna (Caperea marginata)
- Simabálnák (Balaenidae) családja
- Fogascetek (Odontoceti) alrendje
- Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea)
- Ámbráscetek (Physeteridae) családja
- Ámbráscet (Physeter macrocephalus)
- Törpe ámbráscetek (Kogiidae) családja
- Ámbráscetek (Physeteridae) családja
- Csőröscetfélék öregcsaládja (Ziphioidea)
- Csőröscetek (Ziphiidae) családja
- Arnoux-féle csőröscet (Berardius arnuxii)
- Baird-féle csőröscet (Berardius bairdii)
- Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)
- Déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons)
- Mesoplodon bahamondi
- Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)
- Andrews-féle csőröscet (Mesoplodon bowdoini)
- Hubb-féle csőröscet (Mesoplodon carlhubbsi)
- Blainville-féle csőröscet (Mesoplodon densirostris)
- Gervais-féle csőröscet (Mesoplodon europaeus)
- Ginkgofogú csőröscet (Mesoplodon ginkgodensis)
- Gray-féle csőröscet (Mesoplodon grayi)
- Hector-féle csőröscet (Mesoplodon hectori)
- Kapocsfogú csőröscet (Mesoplodon layardii)
- True-féle csőröscet (Mesoplodon mirus)
- Longman-féle csőröscet (Mesoplodon pacificus)
- Perui csőröscet (Mesoplodon peruvianus)
- Stejneger-féle csőröscet (Mesoplodon stejnegeri)
- Tasmán csőröscet (Tasmacetus shepardi)
- Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)
- Csőröscetek (Ziphiidae) családja
- Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea)
Ember és bálna [szerkesztés]
Az Egyesült Királyságban a Prerogativa Regis[2] a királyi előjogról szóló, valószínűleg II. Eduárd király korából származó törvény, mely a korábbi szokásjogot kodifikálta, kijelenti, hogy a királyé az összes tengerben vagy máshol elejtett bálna és tokféle (a bálnák, tokfélék, delfinek és barna delfinek „királyi halaknak” számítanak[3]) A hagyomány szerint a tengeren elfogott bálnák feje a királyé, míg a farka a királynőé, és a test a halászé; a megosztás állítólag onnan fakad, hogy a királynő ruhatárát ellássák halcsonttal; az ősi magyarázat azonban nem veszi figyelembe, hogy a halcsont a bálna másik felében van.[4][5]
A királyi előjog következtében az összes bálnát és tokfélét fel kell kínálni az uralkodónak és az ő engedélye nélkül nem lehet tőlük megszabadulni. Ez kényelmetlen lehet, különösen a partra mosott bálnák esetében, melyek azonnali cselekvést igénylő közegészségügyi problémát jelenthetnek.[5]
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121 Online hozzáférés
- ↑ Prerogativa Regis. Of the King's Prerogative (temp. incert.) (1322) (c. 13). Statute Law Database. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
- ↑ 80 facts about The Queen > 71 to 80. The Queen's 80th birthday celebrations, 2006. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
- ↑ „No More Whales' Tails For Her Majesty”, TIME, 1971. február 8. (Hozzáférés ideje: 2008. június 28.)
- ^ a b Law Commission’s Statute Law Revision team: Legal Curiosities. Law Commission, 1998. 11. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
