Bálint Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bálint Zoltán (Nagyvárad, 1871. március 6.Budapest, 1939. január 17.) magyar építész.

[szerkesztés] Életpályája

1888-1892 között a Műegyetemen tanult, majd tanulmányúton járt Nyugat-Európában. Hazatérve Korb Flóris Nándor és Giergl Kálmán irodájában dolgozott, részt vett a millenniumi építkezéseken, és ennek kapcsán nagyobb művet is írt az ekkor készült épületekről. A kiállításon önálló színháztervét is bemutatta (1895), továbbá tervet készített a pusztaszeri emléktárgyak kiállítási pavilonjához.

1897-ben Jámbor Lajossal társult. Műveiken Lechner Ödön hatása érezhető, ám attól elsősorban tömegkomponálás, felülettagolás tekintetében sokszor eltértek. Budapesten több épületet emeltek, például Zala György műtermes villáját (1898-1899); a Lederer-palotát (1903-1904); Bálint Zoltán és Jámbor saját bérházát; kislakásos bérházakat (1925), továbbá a Thököly úti Felsőkereskedelmi iskolát és az Állami Számvevőszék épületét.

Bálint Zoltán sírja Budapesten. Kerepesi temető: 41-1-50.

Gyakran tervezett középületeket vidéki városokban, például Nagykanizsán a rendházat és a főgimnáziumot (1903); Fiuméban a főgimnáziumot (1913). Nagyon szép, magyaros szecessziós épületük a Szatmárnémetiben álló Pannónia (Dácia) szálló. Terveik szerint készült Bornemissza Elemér szilvágyi kastélya. Részt vettek az Erzsébet-emlékmű különböző pályázatain (1902, 1903, 1910, 1913). 1902-ben Zala Györggyel közösen első díjat, és az 1910-es tervükért szintén első díjat kaptak. Ők készítették a budapesti Vörösmarty-szobor építészeti részét (1902). Iparművészeti tevékenységük is számottevő. Bálint Zoltán 1919-ben részt vett a Főváros május 1-jei díszítő munkálataiban. Jámbor Lajossal együtt tervezte több nagy nemzetközi kiállítás magyar pavilonját (1898, 1905).

[szerkesztés] Emlékezete

[szerkesztés] Források

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken