Bálint
A Bálint[1] a latin Valentinus családnévből származó férfinév. A Valentinus alapszava, a valens jelentése erős, egészséges.[2] Női párja a Valentina.
A Bálint név latin alakból való kialakulásának sorrendje: Valentinus→ Valentin→ Valent→ Balent→Bálint. A v-b betűk felcserélődése más nyelvekben is megfigyelhető, például az angolban a Vilmost becéző Willy→Billy alakoknál.[3]
Rokon nevek[szerkesztés]
Gyakorisága[szerkesztés]
A Bálint nevet már az Árpád-korban is ismerték, de soha nem volt gyakori név, bár a 15–16. században gyakrabban használták. 1967-ben mindössze 97-en kapták ezt a nevet, a 80-as években a 39. leggyakoribb név volt.[3] Az 1990-es években a Bálint igen gyakori, a Valentin és a Valentínó igen ritka név volt, a 2000-es években a Bálint a 6-16. leggyakoribb férfinév, a Valentin és a Valentínó nem szerepel az első százban.[2][4][5][6]
Névnapok[szerkesztés]
- Bálint: január 7.,[2] február 14.,[2] március 16.,[2] november 3.[2]
- Valentin: január 7.,[4] február 14.,[4] március 16.,[4] július 25.,[4] november 3.[4]
Névnapi szokások[szerkesztés]
A Felvidéken voltak olyan helyek, ahol Bálint napon az emberek kimentek az egykori Szent Bálint templom helyére, és megmosdottak a hóban, hogy egész évben egészségesek maradjanak.[3]
A horvát néphit szerint a madarak ilyenkor tartják a menyegzőjüket, ezért a Rába mellett Bálintot tréfásan a verebek védőszentjének is nevezik.[3]
Máshol azt figyelték meg, hogy Bálint napkor, vagy akörül a vadgalambok visszaérkeznek, jelezve a tavasz kezdetét. Sok szőlősgazda ilyenkor kezd a szőlőmetszéshez, hogy a következő évi Bálint napra bőven legyen bora.[3]
Az angoloknál is Bálint napon (St. Valentine's Day) kezdenek a madarak párt választani, és a szerelmesek is ekkor vallanak szerelmet, ezért ezt a napot széles körben megünneplik úgy, hogy akit szeretnek, kedvelnek, annak ajándékot, üdvözlőkártyát küldenek. Az utóbbi években Magyarországon is meghonosodtak a Valentin-napi szokások.[3]
Budapesten ezen a napon adják át 1997 óta a Molnár Pál által alapított irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot.
Idegen nyelvi változatai[szerkesztés]
Híres Bálintok, Valentinok és Valentínók[szerkesztés]
Bálintok[szerkesztés]
- Bacsó Bálint orvos
- Bajner Bálint labdarúgó
- Bakfark Bálint lantművész és zeneszerző
- Balassi Bálint költő
- Balogh Bálint jezsuita szerzetes
- Barna Bálint színész
- Dobai Bálint kortárs költő
- Farkas Bálint színész
- Hóman Bálint oktatásügyi miniszter
- Kiss Bálint festőművész
- Kocsi Csergő Bálint református tanár, iskolaigazgató, a gályarab-irodalom jeles alakja
- Magyar Bálint politikus, miniszter
- Mantskovits Bálint lengyel nyomdász, a teljes Szent Biblia magyarul elsőnek kinyomtatója
- Szent Bálint
- Tárkány-Kovács Bálint zenész
- Tóth Bálint kortárs költő
- Török Bálint főnemes
- Vécsei Bálint labdarúgó
Valentinok[szerkesztés]
- Novák Valentin író, költő
- Valentin Greff Bakfark, azaz Bakfark Bálint, magyar zeneszerző és lantos
- Valentin Miculescu román válogatott labdarúgó
- Valentino Rossi olasz motorversenyző
- Valentin Trotzendorf (vagy Valentin Friedland) német pedagógus
- Valentin Vasziljovics Szilvesztrov ukrán zeneszerző
Egyéb Bálintok[szerkesztés]
Irodalomban[szerkesztés]
- Csokonai Vitéz Mihály 1798-ban Komáromban írt verset Bálint napja címmel.
- Török Bálint főnemesről több török időkben játszódó könyvben lehet olvasni, például Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében, Kemény Zsigmond Zord idő vagy Herczeg Ferenc A fogyó hold című regényében is, de Arany János is írt Török Bálint című verset.
- Köpe Bálint Déry Tibor Feleletének egyik fő alakja.
Földrajzi névként[szerkesztés]
- Bálintfa szlovák település
- Törökbálint város Budapest mellett
Közszóként[szerkesztés]
- bálinthal, bálinhal: egy bizonyos édes vízi hal neve több tájnyelvben,[3]
- bálintkeszeg: keszegfajta, amit a bálinthálóval vagy bálinhálóval fognak ki,[3]
- bálintalma: a Dunántúlon az alma egyik fajtáját hívják így.[3]
Hadiipar[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f Ladó-Bíró, 35. old.
- ↑ a b c d e f g h i Fercsik-Raátz, 74. old.
- ↑ a b c d e f g Ladó-Bíró, 124. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250