Bálint
A Bálint [1] a latin Valentinus családnévből származó férfinév. A Valentinus alapszava, a valens jelentése erős, egészséges.[2] Női párja a Valentina.
A Bálint név latin alakból való kialakulásának sorrendje: Valentinus→Valentin→Valent→Balent→Bálint. A v-b betűk felcserélődése más nyelvben is megfigyelhető, például az angolban a Willy→Billy alakoknál.[3]
Rokon nevek [szerkesztés]
Gyakorisága [szerkesztés]
A Bálint nevet már az Árpád-korban is ismerték, de soha nem volt gyakori név, bár a 15-16. században gyakrabban használták. 1967-ben mindössze 97-en kapták ezt a nevet, a 80-as években a 39. leggyakoribb név volt.[3] Az 1990-es években a Bálint igen gyakori, a Valentin igen ritka név volt, a 2000-es években a Bálint a 6-16. leggyakoribb férfinév, a Valentin nem szerepel az első százban.[2][4][5][6]
Névnapok [szerkesztés]
- Bálint: január 7.[2], február 14.[2], március 16.[2], november 3.[2]
- Valentin: január 7.[4], február 14.[4], március 16.[4], július 25.[4], november 3.[4]
Névnapi szokások [szerkesztés]
A Felvidéken voltak olyan helyek, ahol Bálint napon az emberek kimentek az egykori Szent Bálint templom helyére, és megmosdottak a hóban, hogy egész évben egészségesek maradjanak.[3]
A horvát néphit szerint a madarak ilyenkor tartják a menyegzőjüket, ezért a Rába mellett Bálintot tréfásan a verebek védőszentjének is nevezik.[3]
Máshol azt figyelték meg, hogy Bálint napkor, vagy akörül a vadgalambok visszaérkeznek, jelezve a tavasz kezdetét. Sok szőlősgazda ilyenkor kezd a szőlőmetszéshez, hogy a következő évi Bálint napra bőven legyen bora.[3]
Az angoloknál is Bálint napon (St. Valentine's Day) kezdenek a madarak párt választani, és a szerelmesek is ekkor vallanak szerelmet, ezért ezt a napot széles körben megünneplik úgy, hogy akit szeretnek, kedvelnek, annak ajándékot, üdvözlőkártyát küldenek. Az utóbbi években Magyarországon is meghonosodtak a Valentin-napi szokások.[3]
Idegen nyelvi változatai [szerkesztés]
Híres Bálintok, Valentinok [szerkesztés]
Bálintok [szerkesztés]
- Bacsó Bálint orvos
- Bakfark Bálint lantművész és zeneszerző
- Balassi Bálint költő
- Baló Bálint lelkész
- Balogh Bálint jezsuita szerzetes
- Barna Bálint színész
- Dobai Bálint kortárs költő
- Farkas Bálint színész
- Hóman Bálint oktatásügyi miniszter
- Kiss Bálint festőművész
- Magyar Bálint politikus, miniszter
- Valentino Rossi gyorsasági motorkerékpáros
- Szent Bálint
- Tárkány-Kovács Bálint zenész
- Tóth Bálint kortárs költő
- Török Bálint főnemes
- Bársony Bálint (zenész)
Valentinok [szerkesztés]
- Novák Valentin író, költő
- Valentin Greff Bakfark, azaz Bakfark Bálint, magyar zeneszerző és lantos
- Valentin Miculescu román válogatott labdarúgó
- Valentino Rossi olasz motorversenyző
- Valentin Vasziljovics Szilvesztrov ukrán zeneszerző
Egyéb Bálintok [szerkesztés]
Irodalomban [szerkesztés]
- Csokonai Vitéz Mihály 1798-ban Komáromban írt verset Bálint napja címmel.
- Török Bálint főnemesről több török időkben játszódó könyvben lehet olvasni, például Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében, Kemény Zsigmond Zord idő vagy Herczeg Ferenc A fogyó hold című regényében is, de Arany János is írt Török Bálint című verset.
Földrajzi névként [szerkesztés]
- Bálintfa szlovák település
- Törökbálint város Budapest mellett
Közszóként [szerkesztés]
- bálinthal, bálinhal: egy bizonyos édes vízi hal neve több tájnyelvben,[3]
- bálintkeszeg: keszegfajta, amit a bálinthálóval vagy bálinhálóval fognak ki,[3]
- bálintalma: a Dunántúlon az alma egyik fajtáját hívják így.[3]
Hadiipar [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ^ a b c d e f Ladó-Bíró, 35. old.
- ^ a b c d e f g h i Fercsik-Raátz, 74. old.
- ^ a b c d e f g Ladó-Bíró, 124. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
Források [szerkesztés]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)
