Bády Ferenc
| Bády Ferenc | |
| Született | 1912. július 21.[1] Nagycétény[1] |
| Elhunyt | 1984. július 19. (71 évesen)[1] Budapest[1] |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Óbudai temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bády Ferenc (Nagycétény, 1912. július 21. – Budapest, 1984. július 19.) prelátus, protonotárius kanonok.
Élete[szerkesztés]
Édesapja Bády Ferenc (1879-1957) főjegyző.[2]
A teológiát Esztergomban végezte. 1932-ben Kuchta János pilismaróti plébános 40 éves ünnepi miséjén segédkezett.[3] 1936. június 21-én szentelték pappá. 1936-1940 között az Országos Központi Katolikus Legényegylet prefektusa és az Országos Actio Catholica ifjúsági titkára. Kánonjogból doktorált. 1938-ban a budapesti 34. Eucharisztikus világkongresszust megelőzően a leventéknek tartott lelkigyakorlatokon elítélte a háborút, ezért a Honvédelmi Minisztérium kérésére egyházi hatósága beszédtilalommal büntette. 1938-tól kánonjogi doktor.
1938 végén részt vett Kölnben a Legényegyleti Világkongresszuson. A nácik letartóztatták, és Németország mielőbbi elhagyására késztették. 1940-től Budapest-Zuglóban, 1942-től Budapest-Ferencvárosban káplán volt. 1943. február-november között tartalékos tábori lelkész volt egy kórházvonaton.[4] 1944-től mint Bakáts téri káplán szolgált, a svéd követségről és a vatikáni nunciatúráról sok zsidónak szerzett menlevelet, és lakásán is menedéket adott. A nyilasok elfogták, de elmenekült, s a letartóztatás elől bujkálni kényszerült.
1947-1950 között az Országos Központi Katolikus Legényegylet elnöke, az Országos Actio Catholica főtitkára, 1950-től a Szent Erzsébet Karitász Központ igazgatója. 1951-től óbudai plébános és apát, majd az ekkor alapított Ecclesia Szövetkezet elnöke. 1956-1957 között az esztergomi Hittudományi Főiskola rektora. 1957-től Budapesti-újlaki plébános. 1977-től kanonok, 1978-tól esperes, 1982-től budai főesperes és a pasztorális bizottság elnöke. 1983-tól érseki helynök. Az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának budapesti alelnöke.
Lékai László bíboros temette kívánságához híven az Óbudai temetőbe a szülei mellé.[5]
Írásai főleg a Katolikus Szóban jelentek meg.
Művei[szerkesztés]
- 1952 Pax vobis. Imakönyv. Budapest
- 1984 Az örök ádvent felé. Budapest
- 25 éves a katolikus papi békemozgalom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Új Ember (magyar nyelven). Magyar Kurír Szerkesztősége és Kiadóhivatala, 1984. augusztus 5. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Esztergom és Vidéke 53/101, 2 (1932. december 25.)
- ↑ Tartalékos Katolikus tábori lelkészek 1914-1950 között
- ↑ Beke 1989, 156.
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon
- Schematismus Strigoniensis 1938, 159; 1982, 337.
- Katolikus Szó 1982/15. sz., 1984:/2. sz., 16. sz.
- Új Ember 1984/32. sz.
- Hetényi Varga Károly 1985: Akiket üldöztek az igazságért. Papi sorsok a horogkereszt és nyilaskereszt árnyékában. Budapest, 505. (†júl. 19.)
- Beke Margit 1989: Esztergomi kanonokok (1900-1985). Unterhaching, 156.
További információk[szerkesztés]
- 2000 Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum. Budapest
- ujlakitemplom.hu
