Azara-aguti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Azara-aguti
Azara-aguti egy franciaországi állatkertben
Azara-aguti egy franciaországi állatkertben
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Cavioidea
Család: Agutifélék (Dasyproctidae)
Nem: Dasyprocta
Illiger, 1811
Faj: D. azarae
Tudományos név
Dasyprocta azarae
Lichtenstein, 1823
Szinonimák
  • Dasyprocta acuti (Cuvier, 1812)
  • Dasyprocta aurea Cope, 1889
  • Dasyprocta catrinae Thomas, 1917
  • Dasyprocta caudata Lund, 1841
  • Dasyprocta felicia Thomas, 1917
  • Dasyprocta paraguayensis Liais, 1872
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Azara-aguti témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Azara-aguti témájú kategóriát.

Az azara-aguti (Dasyprocta azarae) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az agutifélék (Dasyproctidae) családjába tartozó faj.

A faj a nevét Félix de Azara spanyol természettudósról kapta.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Argentína, Brazília és Paraguay területén honos.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az azara-aguti testmérete megegyezik egy nagyobb nyúléval. Testtömege 4 kilogramm. Testhossza 70 centiméter. Sűrű, tömött szőre fényes, színe sárgás-barna.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az azara-aguti nappali életmódot folyat, bár emberközeli élőhelyeken, ahol esetleg megzavarhatják, szívesebben jön elő üregéből éjjelente. Alkonyattájt nekivág az erdőnek: élelemszerző körútjain midig ugyanazokon az útvonalakon halad. Üregéből sugár alakban kiinduló járatok vezetnek az erdő mélyére. Étrendjének alapját lényegében növények alkotják. Virágokat, füvet, gumókat, gyümölcsöt és különböző növények zsenge szárát fogyasztja. Az azara-aguti érdekes módon veszi magához a táplálékot és a vizet: általában hátsó lábain ülve mancsával szedi össze és emeli szájához a táplálékot és folyadékot. A gyökerek között és a cserjék rejtekén titkos járatokat váj, ezekben tölti idejének jelentős részét. Ha üregén kívül veszélyt sejt, szőrzetének rejtőszínében bízva ösztönösen összegömbölyödik, majd az alkalmasnak ítélt pillanatban cikázva elinal, és bemenekül az útjába eső első rejtekhelyre.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény az üregben egy levelekkel és puha szőrszálakkal bélelt fészket készít. 64-100 napig tartó vemhesség után általában 2, ritkábban 4 utód jön világra. Az újszülöttek 200 grammot nyomnak. Születésükkor szemük már kinyílt, testüket szőr borítja, és alig néhány óra elteltével már tudnak járni, és anyjukat követve előmerészkednek az üregből. Az anyaállat, ha veszélyt érez, a kicsinyeket szelíden, nyakuknál fogva megragadva biztonságosabb helyre viszi.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]