Az utolsó cserkész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az utolsó cserkész
(The Last Boy Scout)
Rendező Tony Scott
Producer Michael Levy
Joel Silver
Műfaj bűnügyi film
akciófilm
haver film
Forgatókönyvíró Shane Black
Főszerepben Bruce Willis
Damon Wayans
Chelsea Field
Noble Willingham
Zene Michael Kamen
Operatőr Ward Russell
Gyártás
Gyártó Warner Bros.
Silver Pictures
Geffen Pictures
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Időtartam 105 perc
Forgalmazás
Forgalmazó USA Warner Bros.
magyar InterCom
Bemutató USA 1991. december 13.
magyar 1992. május 29.
Korhatár USA R
Bevétel USA $59 509 925[1]
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

Az utolsó cserkész (The Last Boy Scout) egy 1991-es amerikai akciófilm, főszereplői Bruce Willis, egy volt titkosügynök szerepében – aki most magándetektívként tevékenykedik – és Damon Wayans, aki egy visszavonult profi futballjátékost alakít; ketten együtt próbálják megakadályozni egy korrupt amerikai szenátor meggyilkolását. A Warner Bros. égisze alatt készült film producere Joel Silver, rendezője Tony Scott.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang
Joseph Cornelius 'Joe' Hallenbeck Bruce Willis Sörös Sándor
James Alexander 'Jimmy/Jim' Dix Damon Wayans Sinkovits Vitay András
Sarah Hallenbeck Chelsea Field Szerencsi Éva
Sheldon 'Shelly' Marcone Noble Willingham Bodor Tibor
Milo Taylor Negron Varga Tamás
Cory Halle Berry Kökényessy Ági
Mike Matthews Bruce McGill Melis Gábor

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joe Hallenbeck magánnyomozó és az Egyesült Államok titkosszolgálatának visszavonult ügynöke felfedezi, hogy felesége megcsalja a legjobb barátjával és alkalmi üzlettársával, Mike Matthews-zal. Még azon a reggelen Matthews meghal egy rejtélyes autórobbanásban, miután tájékoztatta Joe-t új megbízásáról: egy Cory nevű sztriptíztáncosnő testőrének kell szegülnie. Joe azonnal összeütközésbe kerül Cory féltékeny barátjával, a nemrégiben visszavonult futballsztárral, Jim Dixszel. Mikor orgyilkosok támadnak Joe-ra, és Jimmy szeme előtt megölik Coryt, a két férfi együttes erővel fog neki a nyomozásnak.

Rövidesen kiderül: az eseményeknek köze van mind Jimmy, mind Joe múltjához. Fény derül arra, hogy Jimmy sportsérülése miatt a fájdalomcsillapító-függő lett, s emellett bizonyos illegális fogadások adóssága is közrejátszott karrierje végében. Joe korábban a titkosszolgálat megbecsült ügynöke volt, egy alkalommal még Jimmy Carter elnök életét is megmentette, mielőtt pályafutásának befellegzett azzal, hogy arcon ütött egy feljebbvalót, miután ráébredt, hogy a korrupt Calvin Baynard szenátor fizikai visszaélést követett el egyik egyéjszakás kalandja során.

Jimmy és Joe rövidesen rájön, hogy Cory birtokában volt a bizonyíték arra, hogy Baynard szenátor részese egy összeesküvésnek, ami a sportfogadások legalizálására irányul, azonban a többi érintett a szenátor meggyilkolása mellett döntött, minthogy tovább folytassák a megvesztegetését. Jimmy és Joe mindent megpróbál, hogy megakadályozzák a bűncselekményt.

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Shane Black volt az első forgatókönyvíró, aki egymillió dollárért értékesítette szkriptjét.[2] Az eredeti írás ellenben jócskán eltér a kész filmtől. Az utolsó harmad teljességében a vízen játszódik. Hallenbeck indulata Baynard szenátor felé szintén egészen különbözik a végső változattól. Ezen változatban Hallenbeck a Baynard családnál dolgozik biztonsági emberként, mikor Louis Baynard, Baynard elnök fia megöl egy anyát és gyermekét ittas vezetése következtében. Mikor Joe visszautasítja a falazást, fél kiló kokaint helyeznek el a házában. Louis Baynard szintén gonosztevő szerepét tölti be, s apjával együtt meghal a film végén.[2] A film, amit Joe lánya néz a tévében, a Halálos fegyver, szintén Shane Black tollából való.[2]

Michael Kamen ki nem állhatta a filmet, mikor először látta. Csupán Joel Silverrel és Bruce Willisszel való személyes barátsága miatt vállalta el a filmzene megalkotását.[2]

Nyelvezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bemutatója idején Az utolsó cserkész bekerült azon mainstream filmek közé, melyek a „fuck” (baszd meg és más formái) szó sokszori elhangzásával kitűntek társaik közül. Ezen szó, akár igeként vagy melléknévi igenévként, 102 alkalommal hangzik el a film során.[2] A korhatárát a Motion Picture Association of America „R” (17 év alatt szülői kísérettel) minősítéssel határozta meg, a United States Conference of Catholic Bishops' Office for Film and Broadcasting pedig „O”, azaz „morálisan offenzív” kategóriába sorolta, aminek egyértelmű oka a verbális közönségesség példa nélküli mennyiségben való előfordulása (emellett megemlítendő a számottevő szexuális és erőszakos tartalom is). Ma már nem olyan meglepő, hogy számos film messze túlszárnyalta ezt az akkor kirívó példát; az 1997-es Éhkoppon című brit film 470 alkalommal vulgarizál 128 perce alatt, s ez csupán a tárgyalt szó gyakorisága a továbbiak mellett.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film baljós, lehangoló tónusa és kiugró erőszakossága taszítónak bizonyult a mozilátogatók számára a bemutatókor, 1991 karácsonyán, azonban a közepes kezdést követően végül zajosabb sikerré lépett elő, különösen Bruce Willis előző filmjéhez, a Hudson Hawkhoz viszonyítva.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


  • film Filmportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap