Az apostol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az apostol
Apostol Santiago el Menor El Greco.jpg
Szerző Petőfi Sándor
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Téma Egy forradalmár élete.
Műfaj elbeszélő költemény
Kapcsolódó film Az apostol MTV
Kiadás
Kiadás dátuma első hiteles kiadás 1870-es évek [1]
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben

Az apostol[2] Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, vagy Szerb Antalt idézve: „költői elbeszélés”.[3] A versforma ritmusos (időmértékes) szabadvers.[4] [5] A költemény a kiemelkedő egyéniség és a társadalom viszonyát gondolati síkon fogalmazza meg.

A keletkezés ideje, körülményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Petőfi Sándor születési bejegyzés

Az óra nyelve éjfélt hirdetett.
Kegyetlen téli éj vala,
A téli éjszakák két zsarnoka
Uralkodott:
A hideg és sötétség.
Födél alatt volt a világ,
Ki is kisértené az istent
Ilyenkor szabad ég alatt?

A mű Pesten született 1848 júniusa és szeptembere között.[6] Petőfi Sándor szabadságharc alatt szerzett műveinek egy része, köztük Az apostol is önéletrajzi ihletésű, illetve bizonyos értelemben a szerző saját sorsát kivetítő mű. Köztudott, hogy a költő egy hideg szilveszter éjszakán jött a világra, miként ezen művének főhőse is. A költő életkörülményei ebben az időszakban nehezedtek:

  • felesége várandós volt Petőfi Zoltánnal,
  • betegeskedő szüleit felhozatta Vácról Pestre, az általuk lakott különszobát ő fizette,
  • a márciusi eseményekhez képest csalódott a forradalomban, nézetei egyre radikálisabbak lettek, ami miatt támogatókat vesztett,
Szegény haza, fiaidat
Hasztalanul hivogatod:
Az egyik rész gaz áruló,
A másik rész földönfutó.
  • politikai karrierje sikertelen volt, Szabadszálláson 1848. júniusában[7][8] elveszítette a képviselőválasztási harcot a református Nagy Károllyal[9] szemben, melynek következményeként a parókiát is ellenségének tekintette a költeményben:


De két ház volt a faluban, mely
Az ifju apostol fejére
Átkot mondott áldás helyett,
Az a két ház, hol a pap és
Az uraság lakott,
A kastély s a parókia.

A költemény története prózában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet felfogható példázatnak [10] vagy példabeszédnek, amely „a dolgok közepébe vágva” [11] kezdést alkalmaz.

Az első négy ének (1-4.) a főhős, egy forradalmi lelkületű [12] egyéniség húszas éveiről, mint jelenéről szól. A család nyomorúságos otthonát,

Nagy itt, nagy itten a nyomor,
Alig hogy elfér e kicsiny szobában

a gyermekek és felnőttek éhezését, valamint a családfenntartó éjszakai látomását mutatja be. Istennel folytat gondolati párbeszédet elhivatottságáról és a világ legnagyobb bűnének tartott szolgaságról, illetve ennek megszüntetéséről.

A következő kilenc énekben (5-14.) a költő felidézi Szilveszter múltját: születését, kisgyermek-, gyermekkorát és ifjúságát. Édesanyja – „Koldúsnő-e vagy úri hölgy?” – a főhőst újszülött korában egy bérkocsiba tette, hogy megszabaduljon tőle. A bérkocsis később egy úri párt szállít, akik kifizetik, s szólnak a talált csecsemőről neki, de az ő szívük nem esik meg kisdeden. A bérkocsis egy külvárosi kocsma küszöbére teszi a gyermeket. Egy erősen italos ember (a tolvaj) megtalálja (küszöbmonológ: „Az a küszöb nőtt tennap óta…”), hazaviszi (kőmonológ: „…Sikítő kő ez…”). A szomszédasszonnyal együtt otthon Szilveszter névre keresztelik, s nevelni kezdi a maga módján (tolvajlásra tanítja). Mindössze négy évesa gyermek, mikor „pártfogója” bitófán végzi, a szomszédasszonyból lett keresztanya pedig elzavarja, hogy ne pusztítsa a kenyerét. A gyermek elindul a semmibe, s egy vén koldusasszony fogadja be. Kutyája barátja lesz a kis Szilveszternek, ám a vénasszony csak koldulás fejében tartja őt magánál. A gyermeket jószerencséje egy uraság útjába veti, aki hisz a rimánkodásának, hogy a koldusasszony nem szülője néki, és csak kihasználja őt, s felfogadja saját fia mellé szolgának. Ez a munka rendkívül megalázó a kis Szilveszteren uralkodó fiú rossz természete miatt. Elviselhetővé teszi a helyzetet, hogy az uraság gyermekéhez felfogadott tanítótól Szilveszter is folyamatosan tanulhat, s értelmesen beszélgethet a nevelővel. Szilveszter kamaszkorában fellázad állapota ellen, s tizenhat évesen elhagyja az uraság házát. Az urasági oktató utánaszalad és további tanulásra biztatja,s ehhez tőkeként egyévi jövedelmét ajándékozza Szilveszternek. Egyidejűleg figyelmezteti, hogy ő népét hivatott szolgálni. Az uraság birtokáról távozva a természet szépségeit csodálva látja Isten nagyságát (Isten nagy monológ: „Imádlak, isten…”). A nevelőtől kapott pénzt a tanács szerint használja fel, s a francia enciklopédisták (Voltaire, Montesquieu, Jean-Jacques Rousseau) („Világtörténet”,lásd: Szőlőszemmonológ) munkáin nevelkedik tovább elméje, történésznek készül. Bizonyítványai megszerzése után egy falu jegyzője lesz, ahol oktatja, tanítja a szegény embereket a francia forradalom eszméire. A falu népe meg is kedveli az ifjú, lánglelkű, igazszavú jegyzőt, ám a falu földesura, s papja ellenségként kezeli. A kastélyból egyetlen ember kedveli, a birtokos leánya, akivel titkon találkozgatnak. Szilveszter megismerteti vele eddigi nehéz életét, s gondolatait a szabadságért folytatott küzdelméről. A falu hatalmasai végül is Szilveszter ellen hangolják a lakosokat (pl. a pap istentagadónak nevezi beszédeit), akik elüldözik őt. A kastély kisasszonya búcsúzóul gyűrűt ajándékoz neki, majd elválnak útjaik. A főhős a fővárosba utazik, s kibérel egy kis padlásszobát. A nagy nyomorban egyetlen vígasza van, a kisasszony megtalálja őt a városban, s társa lesz:


Együtt maradtak,
mint férj s feleség,
Nem pap kötötte össze őket,
Hanem az isten és a szerelem."

Boldogan, de szegényesen élnek, ám a „házi gond” mellett is ír Szilveszter, majd összetépi és újra ír.Végül gondolatait könyvbe foglalja, majd házalni kezd, hogy kiadja valaki. Mikor kiadót talál, a cenzor nem engedi a felforgató gondolatokat megjelentetni. Kénytelen félretenni világmegváltó gondolatait és másolásból eltartani az feleségét és két gyermekét.

A költemény harmadik részének (15. ének) elején újra a képzelt jelenben vagyunk. A látomásos éjszaka hajnalán a csecsemő meghal, az anya csodálatos monológban (anyamonológ: „Alszol kicsiny…”) kesereg felette. A temetési kiadásokat a feleségétől kapott jegygyűrű árából tudják fedezni.

A történet további részeiben (16-19. ének) Szilveszter életének későbbi szakaszait ismerjük meg. A főhős egy titkos nyomdában kiadatja művét, ám a hatalom emberei rájönnek, hogy ki a szerző, s bebörtönzik őt. Feleségétől és gyermekétől el sem búcsúzhat (búcsút kérő, majd átkot szóró monológ). A börtönben eleinte siratja családját, s az elvesztett szabadságát, majd letargiába zuhan. Rabsága idején látomása támad arról, hogy neje meghalt (meghasonlás istenátok-monológ), felmerül benne, hogy fia miért nem látogatta meg („Fiam még él…” monológ). Tíz év után se szó, se beszéd, csak úgy szabadon engedik (madárka monológ).
Az apostol könyvborítója (1920)
Keresi családját, ám a szomszédok a gyermekről mit sem tudnak; az asszony halálát közlik Szilveszterrel, a sír helye ismeretlen. Szilveszter látja, hogy hosszú raboskodása ideje alatt a társadalom mit sem változott, a nép rabszolga maradt. Szilvesztert saját vesztesége, és a társadalmi igazságtalanságok változatlansága szinte az őrületbe kergeti. Gondolatai anarchikus fordulatot vesznek, az uralkodót hibáztatja.


Meddig tart még, beteg világ,
Meddig tart még a nyavalyád?
Királyfene rágja tested,
Agyonrág, ha ki nem metszed!

Bosszút áll a királyon mindenért, rálő. A merénylet kudarcba fullad, a kor szellemének megfelelően kivégzik a főhőst. A kivégzés előtt a tömeg megalázza, miként Krisztust is.

A negyedik rész (20. ének) jövőképet vizionál egy tiszta forradalomról, majd szabad társadalomról ahol megbecsülik a régi idők apostolait.

A mű feldolgozásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Margócsy István: „Az apostol” sorsa
  2. Digitized by the Internet Archive in 2010 with funding from University of Toronto LaEurP4924ja 614737 8.755
  3. Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet V. kiadás Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1972 337. oldalról Kilenc nagyobb költői elbeszélést írt:(..., Az apostol)
  4. „Verselés: szabadversbe átjátszó jambikus lejtésű sorok.”http://www.literatura.hu/irok/romantik/petofi.htm
  5. http://enciklopedia.fazekas.hu/verstan/Szabad_vers.htm
  6. Az apostol 783. oldal MEK
  7. 1848. évi V. törvénycikk az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról
  8. 1848. június 14.Országgyűlési képviselő-választás.
  9. [1]„1848-ban Petőfi ellenjelöltje a követválasztáson a lelkész fia, Nagy Károly lett”
  10. „példázatszerű történet” Petőfi Sándor: Az apostol
  11. idegen kifejezéssel: in media res(a dolgok közepébe vágva)
  12. „forradalmi látomásköltészet”Legeza könyvismertetője
  13. (rendező: Szécsi Lajos; főbb szereplők: Bitskey Tibor, Kovács P. József)[2]
  14. MTV 1991(rendező: Balogh Zsolt, operatőr: Marton Frigyes; főbb szereplők: Andorai Péter, Balkay Géza, Bán János, Csomós Mari, Kaszás Gergő)[3]
  15. (rendező: László Péter; főbb szereplők: Varga Miklós, Mikó István, Törtei Tünde, Keresztes Ildikó)[4]
  16. MTV videótárAz egyik legismertebb szereplő Törőcsik Mari

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]