Az afrikaans és a holland nyelv összehasonlítása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Holland és afrikaans

Az afrikaans a holland származéknyelve[1][2][3][4][5] (Dél-Afrikában 1983-ig nem is különböztették meg a két nyelvet egymástól!) és – ellentétben a belgiumi, hollandiai és surinamei hollanddal – önálló nyelv és nem nyelvjárás.[6][7][8] Az afrikaans szókincs kb. 90-95%-a holland eredetű,[9][10][11] található kevés eltérés a két nyelv szavai közt;[12] viszont az afrikaans sokkal szabályosabb az alaktan,[8] nyelvtan és helyesírás terén.[13] Kölcsönös érthetőség áll fenn a két nyelv között,[8][14][15] főként írásos alakban.[7][13][16]

Az afrikaans számos szó- és mondattani alakot kölcsönzött a szomszédos maláj, koiszan, portugál,[17] és bantu nyelvekből,[18] valamint kisebb mértékben a franciából. Mindazonáltal, a holland beszélők kevesebb nem rokon szóval találkozhatnak egy afrikaans szövegben, mint fordítva.[16] Ezáltal a kölcsönös érthetőség nem egyforma mértékű, a hollandul beszélők könnyebben megértik az afrikaans szövegeket, mint az afrikaansul beszélők a hollandot.[16] Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a kölcsönös érthetőség magasabb fokú a holland és az afrikaans között, mint a holland és fríz között,[19] vagy a dán és a svéd között.[16]

Az afrikaans kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dél-afrikai holland kolóniákon a hivatalos nyelv egyedül a holland volt.

A nagy vándorlás (De Grote Trek) idején alakult ki egy egyszerűsített holland nyelvváltozat, ami az emberek mindennapi kapcsolataikban használtak. Ennek megerősödése során kialakult egy kétnyelvű állapot, a hivatalos állam és kormányzati nyelv a holland maradt, emellett a mindennapi kapcsolatok nyelve az újonnan kialakult afrikaans lett. Egészen 1875-ig nem változott ez az állapot. Ekkor indultak olyan mozgalmak, amelyek az afrikaans félhivatalossá tételét tűzték ki céljukul, hogy így legalább a kevésbé művelt emberek is boldogulhassanak a „nehéz” holland használata nélkül is. Nagyobb sikerekre azonban egészen 1905-ig várni kellett. Ekkor bevezettek egy egyszerűsített holland helyesírást,[20] mely rögtön nagyon sikeres lett,[21] számos helyi újság (pl. a Die Burger, a Huisgenoot és a Volksblad) is bevezette.

Ebben az időszakban a holland használata a felsőbb és tanultabb körökben presztízzsé vált. Sokan úgy tartották, hogy az afrikaans kevésbé kifejező, tudományos témák leírására alkalmatlan, arra csak a sokkal logikusabb és kifejezőbb holland alkalmas.[22]

1917-ben a Dél-afrikai Akadémia hivatalos nyelvvé tette az afrikaanst. Mai szabályzását is ők végzik.

Eltérések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyesírási eltérések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két nyelv közötti helyesírási eltérések az afrikaans fonetikai változásai valamint az egyszerűsített helyesírása miatt alakultak ki. Ezen kívül az eltérések egy része a modern kori holland nyelv konzervatívabb ortográfiájának köszönhető.

Afrikaans egyszerűsítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A holland ij digráf y-ra egyszerűsödött az afrikaansban, de kiejtése ugyanaz maradt, [ɛi], például a holland prijs (ár) szót az afrikaansban prys-nek írják. Ugyanakkor a holland -lijk végződés az afrikaansban -lik lett, nem *-lyk, például a holland lelijk (csúnya) lelik az afrikaansban, és mindkettő kiejtése [lək], egy elmosott hanggal (svával).
  • Az afrikaans k-t használ a holland „kemény” c helyett, mindkettőt [k]-nak ejtve, például: holland cultuur (kultúra) – afrikaans kultuur. Ez utóbbi a '90-es évekbeli helyesírási reformokig a hollandban is elfogadott volt.
  • A holland -tie és -cie végződéseket az afrikaans összemossa a -sie végződésben. Bár a holland -tie kiejtése [tsi], ez nem jelenik meg az afrikaansban. Példák: provincie (tartomány) és politie (rendőrség) az afrikaansban provinsie és polisie.
  • Hasonlóan a holland -tion (kiejtése régiótól függően [tsiɔn], [siɔn] vagy [ʃon] lehet) az afrikaansban -sion lett, például: nationaal (nemzeti) – nasionaal.
  • Az afrikaans összevonta az azonos ejtésű holland ou, ouw, au, és auw betűkapcsolatokat egyetlen ou kapcsolatban, például vrouw (asszony) – vrou, dauw (harmat) – dou. Ez alól kivétel csak a nevekben maradt, pl: Australië (Ausztrália).
  • A szó végi holland -en (kiejtése [ə]) végződésből az afrikaans általában elhagyja az -n-t: leven (élet) – lewe, és mensen (nép) – mense.

Fonetikai okok miatti különbségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az afrikaans igen gyakran leegyszerűsítette a mássalhangzó-csoportokat, amelyek a hollandban máig megmaradtak.

  • Mivel az afrikaansban nincs [z] hang, ezért a holland z és s betűket összevonta az s-ben, melynek kiejtése mindig [s]. Hasonló hangváltozás található Észak-Hollandiában is. Így a holland zorg (érdek) sorg lesz az afrikaansban.
  • Szavak belesében az afrikaans összevonja a holland v és w betűket egy [v] hangba, amit a w betűvel jelöl: haven (kikötő) – hawe, mindkettő kiejtése [ɦaːvə]. Hasonló összevonás figyelhető meg az északi holland nyelvjárások kiejtésében, ahol a w-t [ʋ]-nek, a v-t [v]-nek ejtik.
  • Az afrikaans – azonos [χ] kiejtésük miatt – összevonta a holland ch kapcsolatot és a g-t, mely hangot a g betűvel jelöl. Észak-Hollandiában is hasonló változás hallható, míg Belgiumban és Surinaméban a megkülönböztetés megmaradt.[23]
  • Szókezdetben az afrikaans sk-t ír (kiejtése [sk]), ahol a holland sch-t használ (kiejtése [sx] vagy [sç]): school (iskola) – skool. Néhány holland nyelvjárásban, főként a nyugat-flamandban is gyakran hallani [sk]-t.
  • A szó végi -cht és -st kapcsolatok az afrikaansban -g-re és -s-re egyszerűsödtek: lucht (levegő, kiejtése [lʏxt]) – lug (kiejtése [ləχ], dienst (szolgálat, szolgáltatás, kiejtése [dinst]) – diens (kiejtése [dins]).
  • A magánhangzóközi -g- és -v- az afrikaansban eltűnt: dagen (napok) – dae, hoger (magasabb) – hoër, regenreën. Ahol az így egymás mellé kerülő két magánhangzó az afrikaans helyesírás szerint önálló betűt alkotna, a második betű fölé tréma kerül, ami jelzi, hogy a két betűt különálló hangként kell ejteni.
  • Egyes szavakban a szó végi -g lekopott az afrikaansban, az előtte álló magánhangzó nyílt szótagba került, hosszan ejtik, és tetős ékezettel (circumflex) jelölik: zeg (mond, kiejtése [zɛɣ]) – (kiejtése [sɛː]).
  • Az afrikaans helyesírás sajátja a tetős ékezet (circumflex), sokkal gyakrabban használják, mint a hollandban, ahol csak francia eredetű szavakban fordul elő. Az így jelölt betűk (ê, ô, û) kiejtése mindig hosszú és sosem lehet kettőshangzó ([ɛː], [ɔː], [œː]), mint jelöletlen párjaiké ([eə], [oə], [y]). Ezek az ékezetes betűk gyakran azt jelölik, hogy a holland szó egy betűje lekopott az afrikaansban. Példák: wereld (világ) – wêreld, morgen (reggel) – môre, bruggen (hidak) – brûe.
  • Az afrikaans -tjie kicsinyítőképző kiejtése [ki], míg a holland eredeti képző, a -tje kiejtése [cə]. Megjegyzendő, hogy Dél-Hollandiában és Belgiumban a beszélt nyelvben gyakran ejtik ezt a képzőt [kə] formában, ami alapja lehet az afrikaans kiejtésnek.

Fonetikai eltérések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az afrikaans nyelv kiejtése a dél-hollandiai (leginkább a zoetenmeer-i) népnyelv kiejtéséhez áll legközelebb. [5]

  • Szó elején az afrikaans [f]-nek ejti a v-vel jelölt betűket. Ez a jelenség megtalálható az amszterdami kiejtésben is, de ott minden zöngés hangot zöngétlenül eljenek szó elején. Példa: ver (messze) kiejtése hollandul [vɛr], afrikaansul [fɛr].
  • Az afrikaans w kiejtése is különbözik az összes holland nyelvjárástól. A werk (munka, mű) szó kiejtése afrikaansul [vɛrk], hollandiai hollandul [ʋɛrk], belgiumi és surinamei hollandul [wɛrk].

Nyelvtani különbségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyelvtani különbségek adják vitathatatlanul a legnagyobb eltérést a két nyelv között.

  • Az afrikaansban – ellentétben a hollanddal – nincsenek nyelvtani nemek. Ezért az afrikaansban csak egyetlen határozott névelő van, a die, míg a hollandban kettő, a de és a het (a dél-holland népnyelvben pedig három, a den, a de és a het).
  • Az afrikaans ige jelen ideje – néhány kivételtől eltekintve – megegyezik a főnévi igenév alakjával és nincs személyragozása. A folyamatos múlt idő (imperfect) 8 ige kivételével nem használatos, helyette szövegkörnyezettől függően befejezett múltat, vagy jelent használnak. Ugyanígy nincs régmúlt (pluperfect) sem.
  • Befejezett jelenben (perfect) nincs különbség a zijn és a hebben igékkel való képzése között.
  • Többes számban nem különböztetik meg a személyes névmás alanyesetű és tárgyesetű alakját sem.
  • Az afrikaans szenvedő alakok képzése mindig az is igével történik, míg a hollandban ezt a zijn és worden igével is képezhető.
  • Az afrikaansban él a kettős tagadás, amely Hollandiában csak – valószínűleg francia hatásra – a nyugat-flandriai nyelvjárásban maradt meg.[24] Például: holland Ik spreek geen Engels (Nem beszélek angolul) afrikaansul Ek praat nie Engels nie vagy Ek praat geen Engels nie. Ez franciául a következőképp hangzik: Je ne parle pas anglais, nyugat-flandriában pedig: Ek 'n praten geen Engels, dél-hollandiai nyelvjárásokban: Ik praat geen Engels nie.
  • A hollandhoz hasonlóan, néhány kivételtől eltekintve, az afrikaans melléknév ragozódik, de csak jelzői helyzetben (mikor megelőzi a főnevet), állítmányiban nem. A hollandtól eltérően ez csak a melléknév helyétől függ, nem a főnév nemétől.

Más nyelvi hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maláj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori fokvárosi Cape Malay közösségéből számos maláj eredetű szó került az afrikaansba. Néhány szó a hollandba is bekerült az egykori indonéz délkelet-ázsiai gyarmatbirodalom örökségeként. A legismertebb maláj eredetű afrikaans szavak:[25]

  • Piesang – jelentése „banán”; hollandban a banaan szó mellett megvan ennek egy változata, a pisang is.
  • Baie – jelentése „nagyon”, általánosan használt szó, holland megfelelője a veel.
  • Baadjie – jelentése „kabát”; holland megfelelője a baadje, de ez ma már nagyon archaikus, irodalmi alak, helyette a modernebb jas vagy vest szavakat használják.

Portugál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány szó portugál eredetű, mint pl. a Kraal (karám) a portugál curral szóból, vagy a Mielie (kukorica) a portugál milho szóból. Ezeket a szavakat széles körben használják, akárcsak a többi szomszédos afrikai nyelvben, az egykori portugál gyarmatosítás örökségeként.[25]

Koiszan nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gogga szó (jelentése: rovar) a koiszan xo-xo szóból ered. Számos hasonló szó ered a koiszan nyelvekből, mint például: assegaai (dárda), karos (állatbőr takaró), dagga (marihuána).[25]

Bantu nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő néhány bantu eredetű szó megtalálható az afrikaansban, de a dél-afrikai angolban is:[25]

  • chana – a zulu umtshana szóból származik, egy barátra utal;
  • fundi – a zulu umfundisa szóból származik, egy adott téma szakértőjét jelöli;
  • tjaila / tjailatyd – a zulu chaila szóból származik, jelentése: hazamenni.

Néhány szó és kifejezés összehasonlítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afrikaans Holland Magyar
Verstaan jy my? Versta je mij? Értesz engem?
Ek verstaan dit Ik begrijp het
kevésbé általános: Ik versta het
Értem.
Wat is jou naam? Hoe heet jij?
kevésbé általános: Wat is jouw naam?
Hogy hívnak?
Wat maak jy? Wat ben je aan het doen? Mit csinálsz?
Ek is lief vir jou
Ek het jou lief
Ik hou van je/jou.
kevésbé általános  : Ik heb je lief.
Szeretlek.
Is jy honger? Heb je honger? Éhes vagy?
Dié boek is vir jou Dit boek is voor jou Ez a könyv a tiéd.
Ek het al geëet Ik heb al gegeten Már ettem.
Stem jy saam? Ben je het daarmee eens?
kevésbé általános: Stem jij daarmee in?
Egyetértesz?
Stem jy [daartoe] in? Ga je daarmee akkoord? Egyetértesz vele?
Oop vanaand Open vanavond Nyisd ki ma este.
Hulle woon hier Ze wonen hier Ők itt élnek.
Kan ons die middestad besoek? Kunnen we de binnenstad bezoeken? Megnézhetjük a városközpontot?
piesang banaan banán
baadjie
jas
jasje, vest kabát
Ek is halfpad daar Ik ben halverwege Félúton vagyok.
Hierdie vrug smaak sleg Deze vrucht smaakt slecht Ennek a gyümölcsnek rossz az íze.
Het jy dit gesê? Heb jij dat gezegd? Azt mondod?
Hy het op die lughawe aangekom Hij is op de luchthaven aangekomen Megérkezett a repülőtérre.
As dit reën, sal dié sambreel jou beskerm Als het regent, zal deze paraplu je beschermen Ha esik az eső, ez az esernyő megvéd.
'n Lemoen is 'n oranje kleurige vrug Een sinaasappel is een oranje kleurige vrucht A narancs narancssárga színű gyümölcs.
'n Lemmetjie is 'n klein groen sitrus vrug Een limoen is een kleine groene citrusvrucht A lime egy kis zöld citrusféle.
Ons hou daarvan om te braai Wij houden ervan om te barbecueën Szeretünk grillezni.
Ek kan dit nie glo nie Ik kan het niet geloven Nem tudom elhinni.

Egy egyszerű szöveg összehasonlítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alább olvasható a Die Stem van Suid-Afrika című vers, mely egykor a Dél-afrikai Köztársaság nemzeti himnusza volt (holland és magyar fordítással).

Afrikaans Holland Magyar (szó szerinti) fordítás
Uit die blou van onse hemel, Uit het blauw van onze hemel A mi egünk kékjéből,
Uit die diepte van ons see, Uit de diepte van onze zee, A mi tengerünk mélyéből,
Oor ons ewige gebergtes Over onze eeuwige gebergtes, A mi örök helyeink felett,
Waar die kranse antwoord gee. Waar de rotsen antwoord geven. Ahol a sziklák adják a választ.
Deur ons vêr verlate vlaktes Door onze ver verlaten vlaktes Keresztül a sivatagos síkságokon
Met die kreun van ossewa. Met het gekreun van ossenwagens Az ökrös-szekér nyögésével.
Ruis die stem van ons geliefde, Ruist de stem van ons geliefde, Szólít szerelmünk hangja,
Van ons land Suid-Afrika. Van ons land Zuid-Afrika. A mi országunké, Dél-Afrikáé.
Ons sal antwoord op jou roepstem, We zullen antwoorden op je roepen Válaszolunk a hívásodra,
Ons sal offer wat jy vra: We zullen offeren wat jij vraagt Feláldozzuk, amit kérsz,
Ons sal lewe, ons sal sterwe, We zullen leven, we zullen sterven Élni fogunk, halni fogunk,
Ons vir jou, Suid-Afrika. Wij voor jou, Zuid-Afrika. Mi, érted, Dél-Afrika.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The influence of spelling conventions on perceived plurality in compounds. A comparison of Afrikaans and Dutch.. Written Language & Literacy 10:2. Radboud University Nijmegen, 2007. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  2. Acquisition of Dutch phonology: an overview.. Speech Science Research Centre Working Paper WP10. Queen Margaret University College, 2006. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  3. Booij, Geert: Constructional idioms and periphrasis: the progressive construction in Dutch.. Paradigms and Periphrasis. University of Kentucky, 2003. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  4. The study of dialect convergence and divergence: conceptual and methodological considerations.. Lancaster University, 2005. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  5. ^ a b Wilbert Heeringa, Febe de Wet: The origin of Afrikaans pronunciation: a comparison to west Germanic languages and Dutch dialects pp. 445–467. Groningeni Egyetem, 2007. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  6. Pluricentric languages: differing norms in different nations. Walter de Gruyter (1992). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  7. ^ a b Sebba, Mark. Spelling and society: the culture and politics of orthography around the world. Cambridge University Press (2007). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  8. ^ a b c Holm, John A.. Pidgins and Creoles: References survey. Cambridge University Press (1989). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  9. Mesthrie, Rajend. Language and Social History: Studies in South African Sociolinguistics. New Africa Books (1995). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  10. The Dutch Language: A Survey. Brill Archive (1985). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  11. Mesthrie, Rajend. Language in South Africa. Cambridge University Press (2002). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  12. Sebba 1997, p. 161
  13. ^ a b Sebba, Mark. Contact languages: pidgins and creoles. Palgrave Macmillan (1997). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  14. Encyclopedia of bilingualism and bilingual education. Multilingual Matters Ltd. (1997). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  15. Language change: contributions to the study of its causes. Walter de Gruyter (1987). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  16. ^ a b c d The Contribution of Linguistic Factors to the Intelligibility of Closely Related Languages. Journal of Multilingual and Multicultural Development, Volume 28, Issue 6 November 2007 pp. 445–467. University of Groningen, 2007. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  17. Language Standardization and Language Change: The Dynamics of Cape Dutch. John Benjamins Publishing Company (2004). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  18. Phonetic analysis of Afrikaans, English, Xhosa and Zulu using South African speech databases, 459–474. o (2005) 
  19. Receptive Multilingualism: Linguistic analyses, language policies and didactic concepts. John Benjamins Publishing Company (2007). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  20. Handelingen en mededeelingen van de Maatschappij der Nederlandsche Letterkunde te Leiden, over het jaar 1903-1904.. Leiden: Digitale Bibliotheek voor de Nederlandse Letteren, 74. o (1904). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  21. Zietsman, P.H.. Die Taal is Gans die Volk, woelinge en dryfvere in die stryd om die Afrikaner se taal. Pretoria: Universiteit van Suid-Afrika (1992) 
  22. Afrikaans hoort by Nederlands: Ons Afrikaanse taalverdriet. www.afrikaans.nu, 1995
  23. De harde en de zachte g, de spelling gh versus g voor voorklinker in het veertiende-eeuwse Middelnederlands. (Dutch nyelven). Taal en Tongval, 52 pp. 159–181, 2000. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  24. Negative sentences in the languages of Europe: a typological approach.. Walter de Gruyter (2007). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14. 
  25. ^ a b c d http://www.safariafrica.co.za/tourist-information/afrikaans.htm Retrieved 3 April 2010

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Comparison of Afrikaans and Dutch című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.