Az őslakosok jogai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az őslakosok jogai közé tartoznak azok a jogosultságok, amely az őslakos népeket illetik meg különleges helyzetük figyelembevételével: nem csak a minden embert megillető emberi jogok, hanem az őslakos társadalom fennállásából következő gazdasági, szociális és kulturális jogokat (pl. őseik földjének, nyelvének, vallásának és kultúrájának megőrzése). Az őslakosok jogait kifejezheti az alkotmány vagy nemzeti jogszabály, illetve elismeri a nemzetközi jog is, amely az őslakosokat a kormányzat vagy magánérdekek túlkapásai ellen védelmezi.

Meghatározása és történelmi háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őslakosok jogai azokat illetik meg, akik az őslakosokhoz tartoznak, vagyis egy adott terület eredeti lakosai voltak a térség gyarmatosítása előtt.[1][2][3][4] Az, hogy ki tartozik egy adott országban az őslakosok közé, rengeteg vita tárgyát képezte, de legáltalánosabb definíciója[5] azokra a társadalmakra utal, amelyek egy adott területen éltek a nyugat-európai gyarmatosítók megjelenése előtt. Az őslakosok jogai éppen ezeket a társadalmakat, illetve azok maradványait védelmezik.

Az őslakosok meghatározása országonként eltérő lehet, ezért vita tárgyát képezheti, hogy kit illetnek meg az őslakosok jogai: ebben a vonatkozásban a túlságosan megengedő definíciót éppolyan hátrányosnak tekintik, mint a túlságosan szigorút.[4][6]

Az európai gyarmatosítás története során már a Reneszánsz idején felmerült az őslakosok jogainak védelme: a gyarmatosítók küldetését elfogadva is voltak olyanok, akik felemelték hangjukat az őslakosokkal szembeni embertelen bánásmód ellen és társadalmuk, kultúrájuk megőrzése mellett.[7]

Az őslakosok jogainak elismertetése és védelme sok esetben kapcsolódott össze más jogvédő mozgalmakkal: gazdasági és társadalmi helyzetük, illetve lakhelyük miatt az őslakosok védelme sokszor kapcsolódott szociális és környezetvédelmi mozgalmakhoz.[8][9][10] Egyes tudósok és szervezetek (mint pl. a Rainforest Foundation) véleménye szerint az őslakosok jogainak, társadalmának, hagyományos életformájának megőrzése szorosan kapcsolódik az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, a kulturális és a biodiverzitás megőrzéséhez.[11][12][13]

Az őslakosok jogainak képviselete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őslakos társadalmak emberi és más jogainak, követeléseinek, illetve az őslakosok identitásának képviselete minden országban más és más módon valósul meg. Számos szervezet létezik nemzeti és nemzetközi szinten (ld. pl. Finnugor Népek Világkongresszusa), amely valamilyen módon az őslakosok képviseli, és az őslakos nemzetek is számos helyen hozták létre saját kulturális, szociális, politikai vagy egyéb célú intézményeiket[14].

Nemzetközi szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos nemzetközi önkéntes szervezet (mint pl. Friends of Peoples Close to Nature, Survival International és Cultural Survival) célja az őslakosok jogainak képviselete. Ezek a szervezetek az őslakosok földjeinek, nyelvének, kultúrájának, szokásainak védelmével, üldöztetésük ellen harcolnak, illetve azt akarják megakadályozni, hogy az őslakosokra rákényszerítsék a nyugati kultúra elvárásait.[15][16]

Az Egyesült Nemzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őslakosok jogainak képviseletét az Egyesült Nemzetek Szervezetében az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó munkacsoportjaWorking Group on Indigenous Populations (WGIP) végzi. 2000-ben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (United Nations Human Rights Council) határozatot hozott, hogy egy állandó tanácsadó testületet (United Nations Permanent Forum on Indigenous Issues (PFII)) hoz létre az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (United Nations Economic and Social Council) mellett. 2004. decemberben az ENSZ közgyűlése a 2005 - 2014 közötti évtizedet a világ őslakos népeinek második évtizedévé nyilvánította. Az évtized célja az őslakos népeket sújtó problémák elleni jobb nemzetközi összefogás elősegítése, elsősorban a kultúra, az oktatás, az egészségügy, az emberi jogok, a környezetvédelem, illetve a társadalmi és gazdasági fejlődés területén.

2007. szeptember 13-án, több mint 25 éves előkészítő munka után, az ENSZ közgyűlése nyilatkozatot fogadott el az őslakos népek jogairól és azok védelméről[17][18][19]. A nem-kötelező nyilatkozat meghatározza az őslakosok egyéni és csoportos jogait, illetve a kultúrához, nyelvhez, foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és más területekhez fűződő specifikus jogaikat. A nyilatkozat ellen szavazott négy, jelentős őslakos populációval rendelkező ország: az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland és Ausztrália. 11 ország tartózkodott, íg 143 ország támogatta a nyilatkozatot.

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. sz. ajánlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (International Labour Organisation) 169. számú ajánlása a foglalkoztatáspolitikáról[20] is foglalkozik az őslakos népekkel, illetve az őslakosok munkához és foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogaival, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmával. Az ajánlás elismeri a földtulajdonhoz való jogaikat, egyenlőségüket és szabadságukat, illetve jogukat az őslakosokat érintő döntések meghozatalában való részvételre.[21][22][23]

Amerikai Államok Szervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001. óta foglalkozik az AÁSZ az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozat megszövegezésével.[24]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lindholt, Lone. Human Rights in Development Yearbook 2003: Human Rights and Local/living Law. Martinus Nijhoff Publishers (2005). ISBN 9004138765 
  2. Gray, Andrew. Indigenous Rights and Development: Self-Determination in an Amazonian Community. Berghahn Books (2003). ISBN 1571818375 
  3. Keal, Paul. European Conquest and the Rights of Indigenous Peoples: The Moral Backwardness of International Society. Cambridge University Press (2003). ISBN 0521824710 
  4. ^ a b Kuppe, Rene. Law & Anthropology: "Indigenous Peoples, Constitutional States And Treaties Of Other Constructive Arrangements Between Indigenous Peoples And States". Brill Academic Publishers (2005). ISBN 9004142444 
  5. Ld. pl.
  6. http://www.culturalsurvival.org/ourpublications/voices/article/recognizing-indigenous-peoples-human-rights
  7. Anaya, S. James. Indigenous Peoples in International Law. Oxford University Press (2004). ISBN 0195173503 
  8. http://www.ciesin.columbia.edu/TG/PI/RIGHTS/indig.html
  9. http://www.wcl.american.edu/hrbrief/v2i3/suagee23.htm
  10. http://web.archive.org/web/20100620122606/http://www.law.uoregon.edu/org/jell/docs/211/OEL105.pdf
  11. http://www.treehugger.com/files/2008/10/indigenous-rights-reduced-emissions-deforestation.php
  12. Stevens, Stanley. Conservation through cultural survival: indigenous peoples and protected areas. Island Press (1997). ISBN 1559634499 
  13. United Nations, State of The World's Indigenous Peoples – UNPFII report, First Issue, 2009
  14. Pl. Ausztráliában az Aboriginal and Torres Strait Islander Commission (ATSIC), az Egyesült Államokban az Inter-Tribal Environmental Council (ITEC), New Age Frauds and Plastic Shamans (NAFPS), illetve az egyes államokban, illetve szövetségi szinten elismert törzsek
  15. friends of Peoples close to Nature website – Our Ethos and statement of principles
  16. Survival International website – About Us
  17. IWGIA: Declaration on the Rights of Indigenous Peoples
  18. Transindex -- Világ -- ENSZ-nyilatkozat az őshonos népek védelméről
  19. A nyilatkozat teljes szövege angolul: Declaration on the Rights of Indigenous Peoples
  20. 169. számú ajánlás a foglalkoztatáspolitikáról
  21. UNPO – ILO 169: 20 years later
  22. Survival International – ILO 169
  23. Jones, Peris: When the lights go out. Struggles over hydroelectric power and indigenous rights in Nepal [1] NIBR International Blog 11.03.10
  24. Ld. Working Group to Prepare the Draft American Declaration on the Rights of Indigenous Peoples

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]