Az ón izotópjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kémiai elemek közül az ónnak (Sn) van a legtöbb stabil izotópja (tíz, bár három közülük feltehetően radioaktív, de bomlásukat mindeddig nem figyelték meg), ami valószínűleg kapcsolatban van azzal a ténnyel, hogy a protonok száma (50) mágikus szám. Ezenkívül 29 további instabil izotópja ismert, köztük a duplán mágikus ón-100 (100Sn) (felfedezés éve: 1994)[1] és ón-132 (132Sn). A leghosszabb élettartamú radioizotópja a 126Sn (felezési ideje 230 000 év), a többi izotóp felezési ideje egy évnél rövidebb.
Standard atomtömeg: 118,710(7) u

Táblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

nuklid
jele
Z(p) N(n)  
izotóptömeg (u)
 
felezési idő bomlási
mód(ok)[2][m 1]
leány-
izotóp(ok)[m 2]
magspin jellemző
izotóp-
összetétel
(móltört)
természetes
ingadozás
(móltört)
gerjesztési energia
99Sn[m 3] 50 49 98,94933(64)# 5# ms 9/2+#
100Sn[m 4] 50 50 99.93904(76) 1,1(4) s
[0,94(+54−27) s]
β+ (83%) 100In 0+
β+, p (17%) 99Cd
101Sn 50 51 100,93606(32)# 3(1) s β+ 101In 5/2+#
β+, p (ritka) 100Cd
102Sn 50 52 101,93030(14) 4,5(7) s β+ 102In 0+
β+, p (ritka) 101Cd
102mSn 2017(2) keV 720(220) ns (6+)
103Sn 50 53 102,92810(32)# 7,0(6) s β+ 103In 5/2+#
β+, p (ritka) 102Cd
104Sn 50 54 103,92314(11) 20,8(5) s β+ 104In 0+
105Sn 50 55 104,92135(9) 34(1) s β+ 105In (5/2+)
β+, p (ritka) 104Cd
106Sn 50 56 105,91688(5) 115(5) s β+ 106In 0+
107Sn 50 57 106,91564(9) 2,90(5) perc β+ 107In (5/2+)
108Sn 50 58 107,911925(21) 10,30(8) perc β+ 108In 0+
109Sn 50 59 108,911283(11) 18,0(2) perc β+ 109In 5/2(+)
110Sn 50 60 109,907843(15) 4,11(10) óra EC 110In 0+
111Sn 50 61 110,907734(7) 35,3(6) perc β+ 111In 7/2+
111mSn 254,72(8) keV 12,5(10) µs 1/2+
112Sn 50 62 111,904818(5) Látszólag stabil[m 5] 0+ 0,0097(1)
113Sn 50 63 112,905171(4) 115,09(3) nap β+ 113In 1/2+
113mSn 77,386(19) keV 21,4(4) perc IT (91,1%) 113Sn 7/2+
β+ (8,9%) 113In
114Sn 50 64 113,902779(3) Stabil[m 6] 0+ 0,0066(1)
114mSn 3087,37(7) keV 733(14) ns 7−
115Sn 50 65 114,903342(3) Stabil[m 6] 1/2+ 0,0034(1)
115m1Sn 612,81(4) keV 3,26(8) µs 7/2+
115m2Sn 713,64(12) keV 159(1) µs 11/2−
116Sn 50 66 115,901741(3) Stabil[m 6] 0+ 0,1454(9)
117Sn 50 67 116,902952(3) Stable[m 6] 1/2+ 0,0768(7)
117m1Sn 314,58(4) keV 13,76(4) nap IT 117Sn 11/2−
117m2Sn 2406,4(4) keV 1,75(7) µs (19/2+)
118Sn 50 68 117,901603(3) Stabil[m 6] 0+ 0,2422(9)
119Sn 50 69 118,903308(3) Stabil[m 6] 1/2+ 0,0859(4)
119m1Sn 89,531(13) keV 293,1(7) nap IT 119Sn 11/2−
119m2Sn 2127,0(10) keV 9,6(12) µs (19/2+)
120Sn 50 70 119,9021947(27) Stabil[m 6] 0+ 0,3258(9)
120m1Sn 2481,63(6) keV 11,8(5) µs (7−)
120m2Sn 2902,22(22) keV 6,26(11) µs (10+)#
121Sn[m 7] 50 71 120,9042355(27) 27,03(4) óra β 121Sb 3/2+
121m1Sn 6,30(6) keV 43,9(5) év IT (77,6%) 121Sn 11/2−
β (22,4%) 121Sb
121m2Sn 1998,8(9) keV 5,3(5) µs (19/2+)#
121m3Sn 2834,6(18) keV 0,167(25) µs (27/2−)
122Sn[m 7] 50 72 121,9034390(29) Látszólag stabil[m 8] 0+ 0,0463(3)
123Sn[m 7] 50 73 122,9057208(29) 129,2(4) nap β 123Sb 11/2−
123m1Sn 24,6(4) keV 40,06(1) perc β 123Sb 3/2+
123m2Sn 1945,0(10) keV 7,4(26) µs (19/2+)
123m3Sn 2153,0(12) keV 6 µs (23/2+)
123m4Sn 2713,0(14) keV 34 µs (27/2−)
124Sn[m 7] 50 74 123,9052739(15) Látszólag stabil[m 9] 0+ 0,0579(5)
124m1Sn 2204,622(23) keV 0,27(6) µs 5−
124m2Sn 2325,01(4) keV 3,1(5) µs 7−
124m3Sn 2656,6(5) keV 45(5) µs (10+)#
125Sn[m 7] 50 75 124,9077841(16) 9,64(3) nap β 125Sb 11/2−
125mSn 27,50(14) keV 9,52(5) perc 3/2+
126Sn[m 10] 50 76 125,907653(11) 2,30(14)·105 év β (66,5%) 126m2Sb 0+
β (33,5%) 126m1Sb
126m1Sn 2218,99(8) keV 6,6(14) µs 7−
126m2Sn 2564,5(5) keV 7,7(5) µs (10+)#
127Sn 50 77 126,910360(26) 2,10(4) óra β 127Sb (11/2−)
127mSn 4,7(3) keV 4,13(3) perc β 127Sb (3/2+)
128Sn 50 78 127,910537(29) 59,07(14) perc β 128Sb 0+
128mSn 2091,50(11) keV 6,5(5) s IT 128Sn (7−)
129Sn 50 79 128,91348(3) 2,23(4) perc β 129Sb (3/2+)#
129mSn 35,2(3) keV 6,9(1) perc β (99,99%) 129Sb (11/2−)#
IT (0,002%) 129Sn
130Sn 50 80 129,913967(11) 3,72(7) perc β 130Sb 0+
130m1Sn 1946,88(10) keV 1,7(1) perc β 130Sb (7−)#
130m2Sn 2434,79(12) keV 1,61(15) µs (10+)
131Sn 50 81 130,917000(23) 56,0(5) s β 131Sb (3/2+)
131m1Sn 80(30)# keV 58,4(5) s β (99,99%) 131Sb (11/2−)
IT (0,0004%) 131Sn
131m2Sn 4846,7(9) keV 300(20) ns (19/2− és 23/2− között)
132Sn 50 82 131,917816(15) 39,7(8) s β 132Sb 0+
133Sn 50 83 132,92383(4) 1,45(3) s β (99,97%) 133Sb (7/2−)#
β, n (0,0294%) 132Sb
134Sn 50 84 133,92829(11) 1,050(11) s β (83%) 134Sb 0+
β, n (17%) 133Sb
135Sn 50 85 134,93473(43)# 530(20) ms β 135Sb (7/2−)
β, n 134Sb
136Sn 50 86 135,93934(54)# 0,25(3) s β 136Sb 0+
β, n 135Sb
137Sn 50 87 136,94599(64)# 190(60) ms β 137Sb 5/2−#
  1. Rövidítések:
    EC: Elektronbefogás
    IT: Izomer átmenet
  2. A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
  3. Az ismert legnehezebb nuklid, melyben több proton van, mint neutron
  4. Az ismert legnehezebb nuklid, melyben ugyanannyi proton és neutron van
  5. A várakozások szerint β+β+-bomlással 112Cd-vé alakul
  6. ^ a b c d e f g Elméletileg spontán maghasadásra képes
  7. ^ a b c d e Hasadási termék
  8. A várakozások szerint ββ-bomlással 122Te-vé alakul
  9. A várakozások szerint ββ-bomlással 124Te-gyé alakul több mint 1·1017 év felezési idővel
  10. Hosszú felezési idejű hasadási termék

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
  • A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
  • A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Identification and decay spectroscopy of 100Sn at the GSI projectile fragment separator FRS, K. Sümmerer et al., Nucl. Phys. A616, 341 (1997).
  2. http://www.nucleonica.net/unc.aspx

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of tin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Az indium izotópjai Az ón izotópjai Az antimon izotópjai
Izotópok listája