Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A korábbi magyar Büntető Törvénykönyv (1978. évi V. törvény) a XV. fejezetében rendelte büntetni az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, és a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. Ezek a tényállások az államigazgatás és az igazságszolgáltatás törvényes és zavartalan működése, valamint a közélet tisztasága érdekében helyeznek kilátásba szankciókat. Elhatárolásuk az államellenes bűncselekményektől azon alapul, hogy ezek nem az államot támadják, alapjánál fogva. Ma a ezeket büntetni.

A közélet tisztasága elleni bűncselekmények kifejezést a hatályos Btk-ban (2012. évi C. törvény) a korrupciós bűncselekmények kifejezés váltotta fel.

Tényállások[szerkesztés]

A Büntető Törvénykönyv nyolc különböző címet nevesít.

A választás, a népszavazás, és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény[szerkesztés]

Ez önmagában egy törvényi tényállás, a 211. §.

A rendészeti bűncselekmények[szerkesztés]

  • Egyesülési joggal visszaélés (212. §.)
  • Sajtórendészeti vétség (213. §.)
  • Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (214. §.)
  • Jogellenes tartózkodás elősegítése (214/A.§.)
  • Földmérési jel megrongálása (215. §.)
  • Műemlék megrongálása (216. §.)
  • Kulturális javak megrongálása (216/A.§.)
  • Visszaélés kulturális javakkal (216/B.§.)
  • Embercsempészés (218. §.)
  • Határjelrongálás (220. §.)

Visszaélés minősített adattal[szerkesztés]

  • Visszaélés titkos és szigorúan titkos minősítésű adattal (221. §.)
  • Visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal (222/A.§.)
  • Visszaélés bizalmas minősítésű adattal (222. §.)

Hivatali bűncselekmények[szerkesztés]

  • Hivatali visszaélés (225. §.)
  • Bántalmazás hivatalos eljárásban (226. §.)
  • Kényszervallatás (227. §.)
  • Jogosulatlan titkos információgyűjtés (227/A.§.)
  • Jogellenes fogvatartás (228. §.)

A hivatalos személy elleni bűncselekmények[szerkesztés]

  • Hivatalos személy elleni erőszak (229. §.)
  • Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §.)
  • Hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §.)
  • Nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §.)

Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények[szerkesztés]

  • Hamis vád (233. §.)
  • Hatóság félrevezetése (237. §.)
  • Hamis tanúzás (238. §.)
  • Hamis tanúzásra felhívás (242. §.)
  • Hatósági eljárás akadályozása (242/A.§.)
  • Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés (242/B.)
  • Mentő körülmény elhallgatása (243. §.)
  • Bűnpártolás (244. §.)
  • Fogolyszökés (245. §.)
  • Fogolyzendülés (246. §.)
  • Ügyvédi visszaélés (247. §.)
  • Zugírászat (248. §.)
  • Zártörés (249. §.)
  • Bírósági végrehajtás akadályozása (249/A.§.)
  • Nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (249/B.§.)

A közélet tisztasága elleni bűncselekmények[szerkesztés]

  • Passzív hivatali vesztegetés (250. §.)
  • Passzív gazdasági vesztegetés (251-252. §.)
  • Aktív hivatali vesztegetés (253. §.)
  • Aktív gazdasági vesztegetés (254. §.)
  • Hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés (255. §.)
  • Vesztegetés feljelentésének elmulasztása (255/B.§.)
  • Befolyással üzérkedés (256. §.)
  • Közérdekű bejelentő üldözése (257. §.)

A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények[szerkesztés]

  • Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (258/B-D. §.)
  • Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban (258/E.§.)

Források[szerkesztés]

  • Csemáné Váradi Erika - Görgényi Ilona - Gula József - Lévay Miklós - Sántha Ferenc: Magyar büntetőjog. Különös rész, 2. kötet. CompLex Kiadó, 2006. ISBN 963-224-867-8
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_államigazgatás,_az_igazságszolgáltatás_és_a_közélet_tisztasága_elleni_bűncselekmények&oldid=21789021”