Automorfizmus (csoportelmélet)
Az absztrakt algebra csoportelmélet nevű ágában automorfizmus a neve az olyan bijektív leképezésnek, amely művelettartó és egy csoportot önmagára képez le.
Tartalomjegyzék |
Definíció [szerkesztés]
Legyen
egy csoport, és legyen
bijektív leképezés (azaz
különböző elemeihez
különböző elemeket rendel, és
minden eleme előáll
valamely elemének képeként). Ezt a leképezést automorfizmusnak nevezzük, ha bármely
-re
. Az automorfizmusok tehát olyan izomorfizmusok, amelyek egy csoportot önmagára képeznek le.
Példák [szerkesztés]
- Tetszőleges csoportnak automorfizmusa az identikus leképezés, vagyis az a leképezés, amely minden elemhez saját magát rendeli. Ezt az automorfizmust szokás triviális automorfizmusnak nevezni.
- A valós számok additív csoportjának automorfizmusa az a leképezés, amely minden valós számhoz a háromszorosát rendeli.
- A sík egybevágóságai által alkotott csoportnak automorfizmusa az a leképezés, amely minden
egybevágósághoz a
egybevágóságot rendeli, ahol
egy adott egyenesre való tükrözés.
Automorfizmus-csoport [szerkesztés]
Egy csoport automorfizmusai (a leképezések összetételével, mint művelettel) maguk is csoportot alkotnak. A
csoport automorfizmusainak csoportját
-vel jelöljük.
egységeleme az identikus leképezés.
Belső automorfizmusok [szerkesztés]
Legyen
, és jelölje
azt a leképezést, amely tetszőleges
-hez annak a
-vel vett
konjugáltját rendeli. Akkor
automorfizmusa
-nek. Az ilyen automorfizmusokat belső automorfizmusnak nevezzük.
Egy csoport belső automorfizmusai (a leképezések összetételével, mint művelettel) maguk is csoportot alkotnak. A
csoport belső automorfizmusainak csoportját
-vel jelöljük.
normálosztója
-nek. Az
faktorcsoportot
külső automorfizmus-csoportjának nevezzük és
-vel jelöljük.
különböző elemeiből származhat ugyanaz a belső automorfizmus. Speciálisan
, ha g centrumelem.
izomorf a
faktorcsoporttal, és így
akkor és csak akkor, ha
kommutatív.
Nemtriviális automorfizmus-csoportok [szerkesztés]
Az egy- és a kételemű csoport automorfizmus-csoportja triviális (csak az identikus leképezést tartalmazza). Minden más
csoport automorfizmus-csoportja nemtriviális. Ezt a következő gondolatmenet igazolja:
Ha
nem kommutatív, és például az
elemek nem kommutálnak, akkor x-nek a
belső automorfizmusnál vett képe x-től különböző, így
nem az identikus leképezés és ezért
nem triviális.
Ha
kommutatív, akkor
-nek eleme az a leképezés, ami tetszőleges
-hez annak
inverzét rendeli. Ez éppen akkor nem az identikus leképezés, ha van olyan
elem, hogy
vagyis
. Ha ilyen elem nincsen, azaz minden nemegység elem másodrendű, akkor
felfogható egy a kételemű
test feletti vektortér additív csoportjaként, és e vektortér bármely nemnulla determinánsú, nem-identikus lineáris transzformációja
-nek nemtriviális automorfizmusa.
Anti-automorfizmusok [szerkesztés]
Anti-automorfizmusnak nevezzük a
csoport olyan önmagára való
bijektív leképezését, amely a szorzás sorrendjét megváltoztatja, azaz amelyre
.
anti-automorfizmusainak halmazát
jelöli. Ha G Abel-csoport, akkor persze
egybeesik
-vel. Egyszerű példa anti-automorfizmusra az a leképezés, ami tetszőleges
-hez annak
inverzét rendeli, hiszen
.
csoportot alkot a leképezésszorzásra, mint műveletre nézve. Ebben a csoportban
direkt tényező.
Története [szerkesztés]
Csoportautomorfizmusokat először William Rowan Hamilton ír matematikus említett 1856-ban az Icosian Calculus című művében.[1]
Források [szerkesztés]
- ↑ Sir William Rowan Hamilton (1856.). „Memorandum respecting a new System of Roots of Unity”. Philosophical Magazine 12, 446. o.
- Pelikán József: Algebra (PDF/Postscript). összeállította Gröller Ákos. ELTE TTK
- Rose, John S. Group Theory (angol nyelven). New York: Dover Publications. ISBN 0-486-68194-7 (1994)


egybevágósághoz a
egybevágóságot rendeli, ahol
egy adott egyenesre való tükrözés.