Ausztria szövetséges megszállása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztria szövetséges megszállása
19451955
Ausztria szövetséges megszállása címere
Ausztria szövetséges megszállása címere
Ausztria szövetséges megszállása zászlaja
Ausztria szövetséges megszállása zászlaja
Ausztria megszállási övezetei
Ausztria megszállási övezetei
Általános adatok
FővárosaBécs
Népesség6 793 000 fő (1945)
6 947 000 fő (1955) fő
Hivatalos nyelveknémet (osztrák német), osztrák-bajor, alemann, horvát, osztrák jelnyelv
PénznemOsztrák schilling (ATS)
Kormányzat
Államformaszövetségi parlamenti köztársaság, a szövetséges ellenőrző tanácsnak megfelelően
Államfő
Kormányfő
ElődállamUtódállam
 Harmadik BirodalomAusztria 
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztria szövetséges megszállása témájú médiaállományokat.

Ausztria megszállása 1945-től, a Vörös Hadsereg benyomulásától 1955-ig, az osztrák államszerződés aláírásáig tartott.

Bécs felszabadítása után a Vörös Hadsereg tovább nyomult nyugat felé, miközben nyugatról és északról a szövetséges csapatok is behatoltak Ausztriába. Még folytak a harcok, amikor az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt.

Története[szerkesztés]

Bécs megszállási övezetei: az 1. kerületben a nagyhatalmak havonta váltakoztak; a 2., 4., 10., 20., 21. és 22. szovjet, a 3., 5., 11., 12. és 13. brit, a 6., 14., 15. és 16. francia, a 7., 8., 9., 17., 18. és 19. amerikai megszállás alatt állt. A 23. kerület, valamint a 10., 11., 13., 14., 19., 21. és 22. kerületek egyes külső területei a megszállási törvény szerint Alsó-Ausztriához tartoztak.
Bécs megszállási övezetei
Az I. kerületben a nagyhatalmak havonta váltakoztak. A világosabb külső terület a megszállási törvény szerint Alsó-Ausztriához tartozott

A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották a négy megszállási övezetre osztott Ausztriát. Ausztriára a háború után nem Németországgal együttműködő, hanem Németország által leigázott államként tekintettek. Ez a magyarázata annak, hogy az ország megtarthatta 1938-as határait, és nem kellett kártérítést fizetnie sem.

Egy kommunista irányítású hatalomátvételi kísérlet (Koplenig-puccs, 1950) kudarca után 1955-ben a Szovjetunió bejelentette, hogy hajlandó kivonulni, de cserébe meg kell tiltani Ausztriának a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülését, és az újrafelfegyverzést. Németországot pedig kötelezni kell, hogy lemondjon minden Ausztriát érintő igényéről. Ezzel a nyugati szövetségesek is egyetértettek. 1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását.[1] A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BBC History Magazin: Miért nem lett Ausztria is a keleti blokk része?. Index.hu, 2015. október 27.

További információk[szerkesztés]