Augustus De Morgan
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Augustus de Morgan (Madura, 1806. június 27. – London, 1871. március 18.) angol matematikus. Bevezette a teljes indukció használatát és a De Morgan-azonosságnak nevezett szabályokat.
Augustus de Morgan Indiában született, családja ötödik gyermekeként. Nem sokkal születése után elvesztette szeme világát, s amikor 7 hónapos volt, visszatértek Angliába. Az iskolában Augustus nem remekelt, és egészségügyi állapota miatt nem vett részt a közös játékokban, így hamar a gúnyolódások és gonoszkodások könnyű céltáblájává vált. 1823-ban, 16 évesen a Cambridge-i Trinity College diákja lett, ahol többek között George Peacock is tanította.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A BA diploma után
Megszerezte a BA diplomát, azonban egy teológiai teszt kellett az MA diplomával kapcsolatos tanulmányos elkezdéséhez, amit – bár az Anglikán Egyház tagja volt – erősen ellenzett. Ebből kifolyólag Cambridge-ben nem tudta folytatni a tanulmányait. 1826-ban visszatért londoni otthonába, és felvételt nyert a Lincoln's Inn-be, hogy jogot tanuljon. 1827-ben az újjáalapított Londoni University College-ben megpályázott egy állást a Matematika Tanszéken, s annak ellenére, hogy nem addig nem jelent meg matematikai publikációja, meg is kapta az állást.
[szerkesztés] Pályafutása
1828-ban az University College első matematika professzora lett. 1831-ben lemondott a posztjáról egy elvi vita miatt, azonban 1836-ban újra megkapta ugyanazt a tisztséget, amelyet aztán 1866-ig meg is tartott, amikor egy úgyjabb elvi vita miatt ismét lemondott.
[szerkesztés] Művei és munkássága
Az Aritmetika elemei című könyve 1830-ban érte meg a második kiadást, amelyet még számos másik követett az idők folyamán. 1838-ban definiálta és bevezette az úgynevezett matematikai indukciót, ez a kifejezés először Induction (Mathematics) című művében jelenik meg, amit a Penny Cyclopedia-ba írt. Az évek során további 712 cikket írt ebbe az Enciklopédiába, melyet a Society for the Diffusion of Useful Knowledge jelentetett meg, ugyanaz a társaság ami a későbbiek folyamán London University-t alapították, s akik de Morgan másik híres művét, A differenciál- és integrálszámítás-t is kiadta. 1849-ben publikált még egy művet a komplex számok geometriai értelmezéséről, majd bevezette a ma De Morgan-azonosságként ismert szabályokat, melyekkel nagyban hozzájárult a matematikai logika megreformálásához.
[szerkesztés] Levelezések és egy híres tanítvány
De Morgan levelezett Charles Babbage-vel, és oktatta Ada Lovelace-t. De Morgan Sir William Rowan Hamiltonnal is levelezett, és hozzá hasonlóan kísérletezett a kétdimenziós algebra 3 dimenzióra való kiterjesztésével.
[szerkesztés] Tagságok és kitüntetések
1866-ban London Mathematical Society alapító tagja, és első elnöke, majd ugyanebben az évben Royal Astronomical Society tagjává választották. De Morgan sosem volt tagja a Royal Society-nek, mert nem engedte, hogy előterjesszék a tagságra. Egy tiszteletbeli diplomát is visszautasított melyet Edinburgh-i Egyetem ajánlott fel neki.
[szerkesztés] Érdekesség
De Morgan-t mindig érdekelték a furcsa számtani tények, és 1864-es írásában megjegyezte, hogy éppen x éves, és éppen az x2-edik évet írják, ugyanis 43 éves volt 1849-ben. !
1871. március 18-án, Londonban halt meg.
[szerkesztés] Forrás
John J. O'Connor és Edmund F. Robertson De Morgan életrajza [1] a MacTutor History of Mathematics archívumban. (angol)



