Augustus De Morgan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Augustus De Morgan
De Morgan Augustus.jpg
Született
1806. június 27.
India
Elhunyt
1871. március 18. (64 évesen)
London
Foglalkozása matematikus
filozófus
Iskolái Trinity College

Augustus de Morgan (Madura, 1806. június 27.London, 1871. március 18.) angol matematikus. Bevezette a teljes indukció használatát és a De Morgan-azonosságnak nevezett szabályokat.

Augustus de Morgan Indiában született, családja ötödik gyermekeként. Nem sokkal születése után elvesztette egyik szeme világát, s amikor 7 hónapos volt, visszatértek Angliába. Az iskolában Augustus nem remekelt, és egészségügyi állapota miatt nem vett részt a közös játékokban, így hamar a gúnyolódások és gonoszkodások könnyű céltáblájává vált. 1823-ban, 16 évesen a cambridge-i Trinity College diákja lett, ahol többek között George Peacock is tanította.

A BA diploma után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megszerezte a BA diplomát, azonban egy teológiai teszt kellett az MA diplomával kapcsolatos tanulmányok elkezdéséhez, amit – bár az Anglikán Egyház tagja volt – erősen ellenzett. Ebből kifolyólag Cambridge-ben nem tudta folytatni a tanulmányait. 1826-ban visszatért londoni otthonába, és felvételt nyert a Lincoln's Inn-be, hogy jogot tanuljon. 1827-ben az újjáalapított londoni University College-ben megpályázott egy állást a Matematika Tanszéken, s annak ellenére, hogy addig nem jelent meg matematikai publikációja, meg is kapta az állást.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1828-ban az University College első matematika professzora lett. 1831-ben lemondott a posztjáról egy elvi vita miatt, azonban 1836-ban újra megkapta ugyanazt a tisztséget, amelyet aztán 1866-ig meg is tartott, amikor egy úgyjabb elvi vita miatt ismét lemondott.

Művei és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aritmetika elemei című könyve 1830-ban érte meg a második kiadást, amelyet még számos másik követett az idők folyamán. 1838-ban definiálta és bevezette az úgynevezett matematikai indukciót, ez a kifejezés először Induction (Mathematics) című művében jelenik meg, amit a Penny Cyclopedia-ba írt. Az évek során további 712 cikket írt ebbe az Enciklopédiába, melyet a Society for the Diffusion of Useful Knowledge jelentetett meg, ugyanaz a társaság ami a későbbiek folyamán London University-t alapították, s akik de Morgan másik híres művét, A differenciál- és integrálszámítás-t is kiadta. 1849-ben publikált még egy művet a komplex számok geometriai értelmezéséről, majd bevezette a ma De Morgan-azonosságként ismert szabályokat, melyekkel nagyban hozzájárult a matematikai logika megreformálásához.

Levelezések és egy híres tanítvány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

De Morgan levelezett Charles Babbage-dzsel, és oktatta Ada Lovelace-t. De Morgan Sir William Rowan Hamiltonnal is levelezett, és hozzá hasonlóan kísérletezett a kétdimenziós algebra 3 dimenzióra való kiterjesztésével.

Tagságok és kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1866-ban London Mathematical Society alapító tagja, és első elnöke, majd ugyanebben az évben Royal Astronomical Society tagjává választották. De Morgan sosem volt tagja a Royal Society-nek, mert nem engedte, hogy előterjesszék a tagságra. Egy tiszteletbeli diplomát is visszautasított, melyet Edinburgh-i Egyetem ajánlott fel neki.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

De Morgant mindig érdekelték a furcsa számtani tények, és 1864-es írásában megjegyezte, hogy éppen x éves volt az x^2-edik évben, ugyanis 43 éves volt 1849-ben. (43²=1849)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John J. O'Connor és Edmund F. Robertson De Morgan életrajza [1] a MacTutor History of Mathematics archívumban. (angol)