Auguste Comte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Auguste Comte

Auguste Comte (ejtsd: ógüszt kont; teljes neve Isidore Marie Auguste François Xavier Comte; Montpellier, 1798. január 17. – 1857. szeptember 5.) francia filozófus, a pozitivizmus átfogó rendszerré fejlesztője

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Munkássága
3 Bibliográfia
4 Magyarul is megjelent művei
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Hivatalnok családban született. Részt vett a Napóleon melletti küzdelemben, majd filozófiával kezdett foglalkozni. Nagyon erőteljes szellemi munkát folytatott, ami kimerítette az energiáját és megzavarta az elméjét. Öngyilkosságot is megkísérelt. A későbbiekben elvesztette állását és tisztelői adományaiból élt. Majd egy újabb házasság átsegítette a nehézségein.

[szerkesztés] Munkássága

[szerkesztés] Pozitivizmus

Egy új vallás akart megalapítani, az emberiség vallását, melynek ő volt a főpapja és a legfőbb törvényhozója. Ennek érdekében létrehozta a Pozitív Társaságot. Metafizikának tekintett és bírált minden olyan elméletet, amely elismeri a tapasztalható dolgokon túli objektív valóság létezését és megismerhetőségét, bár ő is feltételezte a külvilág létezését. Korszerű filozófia szerinte csak a pozitivista filozófia lehet, amely azon a felismerésen nyugszik, hogy csak a jelenségeket és egymáshoz való viszonyukat ismerhetjük meg. A dolgok, jelenségek lényege, végcélja azonban ismeretlen marad előttünk. Ismeretünk és tudásunk mindenkor viszonylagos (relatív). Meg kell elégedni a jelenségek külalakjának leírásával. Az emberi tudásnak határai vannak.

Filozófiájának alapelve, hogy a tényekből, a pozitív tapasztalatokból kell kiindulni. A tény nem más, mint a tudományos igazság. A tudomány feladata:

Jelenségek csoportosítása, leírása, rendszerezése.
Feltételek kutatása, amelyek között a jelenségek végbemennek.

A pozitivizmus csak a természet törvényeit ismeri el, melyekből minden jelenség ered. Abból az elvből indul ki, hogy a tudományok alapját a természettudományok alkotják. A filozófiának is a természettudományok képezik az alapját. A tudományok új osztályzását vezette be, az egyszerűséget és az általánosságot érvényesítette. Az általa elismert hat tudomány:

A tudományoknak ez a történeti sorrendje, ugyanakkor minden egyes tudomány a rákövetkezőnek az előfeltétele, az előző nélkül egyik sem létezhet. A tudományok között rangsor van, amely a legáltalánosabbtól halad (matematika) a legkonkrétabb, legtudományosabb felé (szociológia, társadalomtudomány). A szociológia vizsgálja az emberi társadalom fejlődését, struktúráját.

[szerkesztés] Szociológia

Szerinte a szociológiának a természettudományokhoz hasonló tudománnyá kell válnia, mert a társadalmat determinisztikus törvények uralják. Hitt abban, hogy az új tudomány hozzájárul majd az emberiség jólétéhez. Úgy gondolta, hogy a szociológia képes előre látni a szükségszerűen bekövetkező változásokat és feladata, hogy előremozdítsa, könnyebbé tegye a változásokat. A természettudományokkal való hasonlóság hangsúlyozása miatt nevezte magát pozitivistának, és tekintik ma is ezen irányzat első képviselőjének. A pozitivizmus célja olyan objektív, semleges filozófiai és tudományos szemléletmód kialakítása volt, ami mentes az idealizmustól és a materializmustól.

Fontos társadalmi alapelvekként a következőket jelölte meg:

Az ember társas mivolta, természete
A társadalom alapja a család
A társadalom lényege az együttműködés, a munkamegosztás
Az emberiség az a nagy „lény”, akit tisztelnünk kell

Comte szerint a halál átváltozás, az ember halhatatlanná válik, mert tovább él az utódok emlékezetében.

[szerkesztés] Történelemszemlélete

Comte szerint az emberi társadalom története három szakaszra osztható:

Katonai társadalom
- tekintélyuralom, a cselekvést feltétlen tekintélyek uralják,
- a termelőmunkát a jobbágyok és a rabszolgák végzik,
- a vallás nagy szerepet kap,
- a politikai változásokhoz a természetfeletti princípiumokat hívják segítségül,
- az uralkodó politikája jut kifejezésre.
Átmeneti szakasz
- az előző felbomlasztása révén jön létre,
- jogászok uralma dominál,
- forradalmak, nyugtalanság, középréteg előretörése jellemzi.
Pozitív szakasz – ipari társadalom
- a főszerep a gazdasági tevékenységé, a gazdasági eszköz az uralkodó,
- itt jön létre a harmónia,
- az ipari társadalom az emberiség normális állapota, meghatározza a szeretet, a rend, a progresszió,
- a világi hatalom birtoklói: a gyakorlati munka végzői, az iparosok, és a tanárok,
- a szellemi hatalom képviselői: a tudósok, az intellektuális elit,
- a társadalom, tudományosan szervezhető és irányítható.

A fentiekkel párhuzamosan az emberi szellem fejlődésének szerinte három foka a teológia (fiktív), a metafizika (absztrakt) és a pozitív (tudományos) fok. A három fejlődési fokra a következők jellemzőek:

Teológia foka: az emberiség gyermekkora, az uralkodó gondolkodásmód a fantázia, a világjelenségeket természetfeletti lények művének tulajdonítja.
Metafizika foka: a gondolkodás a jelenségek okát absztrakt fogalmakban jelöli meg (erő, képesség).
Pozitív fok: Fontos a megismerés, ami relatív. Ez a tudományos gondolkodás időszaka. Megfigyelés, kísérlet, kutatás a gondolkodás fő módszere.

A teológiai korszakban az isteni lényeg beavatkozásával magyarázták a jelenségeket, a metafizikai korszakban elvont gondolatokkal magyarázták őket, végül a pozitív korszakban természettudományos módszerekkel kimutatott törvényekkel magyarázzák őket. Elmélete szerint a pozitív korszakban a filozófusok és tudósok kormányozzák a társadalmat. Mesteréhez, Saint-Simonhoz hasonlóan az ipari társadalomról azt gondolta, hogy ebben a korszakban mindenki a neki megfelelő és megérdemelt társadalmi pozícióba kerül, ezért ez a társadalom igazságos lesz.

[szerkesztés] Bibliográfia

Henri Gouhier, La vie d'Auguste Comte, Gallimard, 1931 ;
Jean Delvolvé, Réflexions sur la pensée comtienne, Félix Alcan, 1932 ;
Henri Gouhier, La jeunesse d'Auguste Comte et la formation du positivisme, tome 1 : sous le signe de la liberté, Vrin, 1932 ;
Henri Gouhier, La jeunesse d'Auguste Comte et la formation du positivisme, tome 2 : Saint-Simon jusqu'à la restauration, Vrin ;
Henri Gouhier, La jeunesse d'Auguste Comte et la formation du positivisme, tome 3 : Auguste Comte et Saint-Simon, Vrin, 1941 ;
Henri Gouhier, Oeuvres choisies avec introduction et notes, Aubier, 1941 ;
Georges Canguilhem, « Histoire des religions et histoire des sciences dans la théorie du fétichisme chez Auguste Comte », Études d'histoire et de philosophie des sciences, Vrin, 1968 ;
Angèle Kremer-Marietti, Le projet anthropologique d'Auguste Comte, SEDES, 1980, réédition L'Harmattan, 1999 ;
Angèle Kremer-Marietti, L'anthropologie positiviste d'Auguste Comte, Lib. Honoré Champion, 1980 ;
Angèle Kremer-Marietti, Entre le signe et l'histoire. L'anthropologie positiviste d'Auguste Comte, Klincksieck, 1982, réédition L'Harmattan,1999 ;
Angèle Kremer-Marietti, Le positivisme, Coll."Que sais-je?", PUF, 1982 ;
Angèle Kremer-Marietti, Le concept de science positive. Ses tenants et ses aboutissants dans les structures anthropologiques du positivisme, Méridiens Klincksieck, 1983 ;
Angèle Kremer-Marietti, Le positivisme d'Auguste Comte", L'Harmattan, 2006 ;
Pierre Macherey, Comte. La philosophie et les sciences, PUF, 1989 ;
Gertrud Lenzer, Auguste Comte: Essential Writings (1975), New York Harper, Paperback, 1997 ;
Raquel Capurro, Le positivisme est un culte des morts : Auguste Comte, Epel, 1999 (traduit en français en 2001) : l'étude la plus récente sur la vie d'Auguste Comte, la vision sans complaisance d'une psychanalyste de l'école de Lacan ;
Auguste Comte, Positive Philosophy of Auguste Comte, Part I (1855), translated by Harriet Martineau, Kessinger Publishing, Paperback, 2003 ;
Pierre Laffitte (1823–1903): Autour d'un centenaire, in Revue des Sciences et des Techniques en perspective, 2ème série, vol. 8, n°2, 2004, Brepols Publishers, 2005 ;
Zeïneb Ben Saïd Cherni, Auguste Comte, postérité épistémologique et ralliement des nations, L'Harmattan, 2005 ;
Mary Pickering, Auguste Comte: An Intellectual Biography, Cambridge University Press (1993), Paperback, 2006 ;