Atlanti ördögrája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Atlanti ördögrája
Thaiföld vizeiben
Thaiföld vizeiben
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Rájaalakúak (Rajiformes)
Család: Sasrájafélék (Myliobatidae)
Nem: Manta
Bancroft, 1829
Faj: M. birostris
Tudományos név
Manta birostris
(Walbaum, 1792)
Szinonimák
  • Brachioptilon hamiltoni Hamilton & Newman, 1849
  • Cephaloptera stelligera Günther, 1870
  • Cephalopterus manta Bancroft, 1829
  • Cephalopterus vampyrus Mitchill, 1824
  • Ceratoptera alfredi (non Krefft, 1868)
  • Ceratoptera ehrenbergi Müller & Henle, 1841
  • Ceratoptera ehrenbergii Müller & Henle, 1841
  • Ceratoptera johnii Müller & Henle, 1841
  • Manta alfredi (non Krefft, 1868)
  • Manta americana Bancroft, 1829
  • Manta brevirostris Auctorum
  • Manta ehrenbergii (Müller & Henle, 1841)
  • Manta hamiltoni (Hamilton & Newman, 1849)
  • Manta raya Baer, 1899
  • Raja birostris Walbaum, 1792
  • Raja manatia Bloch & Schneider, 1801
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Atlanti ördögrája témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Atlanti ördögrája témájú kategóriát.

Az atlanti ördögrája (Manta birostris) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a rájaalakúak (Rajiformes) rendjébe, ezen belül a sasrájafélék (Myliobatidae) családjába tartozó faj.

A Manta halnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Úszása a repüléshez hasonlít

Az atlanti ördögrája az Atlanti-óceánbann, a Csendes-óceánban és az Indiai-óceánban, partközelben és a nyílt tengeren egyaránt megtalálható. Elterjedésének az északi határát a Rhode Island, az Azori-szigetek, a Sínai-félsziget, Kalifornia déli része és Japán alkotják. Míg délen Perunál, Uruguaynál, a Dél-afrikai Köztársaságnál és Új-Zélandnál van az előfordulásának a határa. Mozambik vizeiben megossza területét, rokonával a Manta alfredival.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az atlanti ördögrája hossza 3-5 méter, úszófesztávolsága 4,5-7 méter, de akár 9,1 méter is lehet. 380-460 centiméteresen már felnőttnek számít. Testtömege a 2 tonnát is eléri; ritkán akár 3 tonna is lehet. A rája fejének két oldalán két óriási úszó van, amelyek úgy néznek ki, mint két hatalmas, puha szárny. Arra használja őket, hogy táplálékát közvetlenül széles pofájába terelje. A rájának nincs foga – a legtöbb táplálékot (plankton) „élő levesként” veszi fel –, ám pofája belül egészen érdes. Körülbelül öt pár kopoltyúját lélegzés mellett szűrőrendszerként is használja. Testének felső része fekete, nagy, fehér foltokkal; hasi része fehéres néha sötét foltokkal. Hatalmas testéhez képest, farka rövid és vékony.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy példányok egyedül, a kisebbek 5-6 halból álló csoportban élnek, táplálékban gazdag helyeken. Általában 0-120 méteres mélységekben tartózkodik. Tápláléka túlnyomórészt plankton és garnélák, de olykor kis halak is, mint például a tengeri pérhalfélék. Az ördögrája békés planktonevő, ám ha megtámadják, hatalmas testével és gyors szárnyalásával az ember veszélyes ellenfelévé is válhat. Főleg ősszel ki-kiugrik a vízből, azonban még nem sikerült megállapítani, hogy miért; meglehet, hogy az udvarláshoz tartozik ez a szokása.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak egész évben tart. Ivarérettek csak akkor lesznek, ha elérték a 4-4,5 méteres úszófesztávolságot. Az atlanti ördögrája álelevenszülő. Egyszerre csak egy utódot hoz a világra.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel az ördögrája csekély kereskedelmi értékkel bír, és a sporthorgászok sem tekintik különösebben mutatós zsákmánynak, általában békén hagyják. Csak kis mértékben halásszák. Az állomány pontos számáról nincsenek adatok. A tonhalászok gyakori mellékfogása.

Rokon faja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az atlanti ördögrája legközelebbi rokona és a Manta nem másik faja a Manta alfredi (Krefft, 1868).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]