Szabadtéri atlétikai világbajnokság

Szabadtéri atlétikai világbajnokság (IAAF World Championships in Athletics)
Adatok
Sportág	Atlétika
Kontinens	Nemzetközi (IAAF)
Időpont	kétévente (páratlan években)
Első esemény	1983
Honlap	Hivatalos honlap

A szabadtéri atlétikai világbajnokságot a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) által szervezett, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi atlétikaverseny. Az első világbajnokságot 1983-ban rendezték, 1993 óta kétévente kerül sor az eseményre.

A következő világbajnokságra 2013-ban kerül sor Moszkvában.

Helyszínek

Év	Dátum	Város	Ország	Helyszín	Verseny- számok	Versenyzők
1983	augusztus 7. – augusztus 14.	Helsinki	Finnország	Olimpiai Stadion	41	1355
1987	augusztus 28. – szeptember 6.	Róma	Olaszország	Olimpiai Stadion	43	1451
1991	augusztus 23. – szeptember 1.	Tokió	Japán	Olimpiai Stadion	43	1517
1993	augusztus 13. – augusztus 22.	Stuttgart	Németország	Mercedes-Benz Arena	44	1689
1995	augusztus 5. – augusztus 13.	Göteborg	Svédország	Ullevi Stadion	44	1804
1997	augusztus 1. – augusztus 10.	Athén	Görögország	Olimpiai Stadion	44	1882
1999	augusztus 20. – augusztus 29.	Sevilla	Spanyolország	Estadio Olímpico de la Cartuja	46	1821
2001	augusztus 3. – augusztus 12.	Edmonton	Kanada	Commonwealth Stadium	46	1677
2003	augusztus 23. – augusztus 31.	Párizs	Franciaország	Stade de France	46	1679
2005	augusztus 6. – augusztus 14.	Helsinki	Finnország	Olimpiai Stadion	47	1688
2007	augusztus 24. – szeptember 2.	Oszaka	Japán	Nagai Stadion	47	1981
2009	augusztus 15. – augusztus 23.	Berlin	Németország	Olimpiai Stadion	47	2101
2011	augusztus 27. – szeptember 4.	Tegu	Dél-Korea	Tegu Stadion	47	1867
2013	augusztus 10. – augusztus 18.	Moszkva	Oroszország	Luzsnyiki Stadion
2015	augusztus 22. – augusztus 30.	Peking	Kína	Pekingi Nemzeti Stadion
2017	augusztus 5. – augusztus 13.	London	Nagy-Britannia	Olimpiai Stadion

Versenyszámok

Az első világbajnokságon 41 versenyszámot rendeztek.

Síkfutásban a férfiaknál 100, 200, 400, 800, 1500, 5000, 10 000 méteres, a nőknél 100, 200, 400, 800, 1500, 3000 méteres távokat, illetve a férfiaknál és a nőknél is egyaránt 4x100 méter és 4x400 méter váltófutást is rendeztek. A férfiaknál 3000 méteres akadályfutás versenyszám is volt. Gátfutásban a férfiaknál a 110 és 400 méteres, a nőknél a 100 és 400 méteres távok szerepeltek a programban. Gyaloglásban csak a férfiaknál rendeztek versenyeket, 20 és 50 km-es távokon. Maratonfutásban a férfiak és nők számára is rendeztek versenyt.

Az ügyességi számokban a férfiaknál és a nőknél is már az első világbajnokságon szerepelt a súlylökés, magasugrás, távolugrás, gerelyhajítás és a diszkoszvetés. Csak a férfiaknál rendeztek azonban hármasugrás, rúdugrás, és kalapácsvetés versenyszámokat. Összetett versenyként a férfiaknál a tízpróba, a nőknél a hétpróba szerepelt a programban.

• 1987-ben a programba került a női 10000 m-es síkfutás, és a női 20 km-es gyaloglás.
• Az 1993-as világbajnokságon női hármasugrásban is már világbajnokot avattak.
• 1995-től a női 3000 m-es síkfutást felváltotta az 5000 méteres táv.
• 1999-ben a női kalapácsvetés és a rúdugrás is bekerült a programba. A női 20 km-es gyaloglást rövidebb, 10 km-es táv váltotta fel.
• 2005-ös világbajnokságon egy újabb versenyszám, a női 3000 m-es akadályfutás került a versenyszámok közé.

Jelenleg összesen 47 versenyszámot rendeznek a világbajnokságon.

Magyar szereplés a világbajnokságokon

Év	Helyezés az éremtáblázaton	Ország	1 Arany	2 Ezüst	3 Bronz	Összesen
2011	21.	Magyarország	0	1	0	1
2009		Magyarország	0	0	0	0
2007		Magyarország	0	0	0	0
2005	33.	Magyarország	0	0	1	1
2003	26.	Magyarország	0	2	0	2
2001		Magyarország	0	0	0	0
1999	29.	Magyarország	0	1	0	1
1997		Magyarország	0	0	0	0
1995	36.	Magyarország	0	0	2	2
1993	29.	Magyarország	0	0	1	1
1991	18.	Magyarország	0	1	1	2
1987		Magyarország	0	0	0	0
1983		Magyarország	0	0	0	0

Összesen:

Magyarország

0

5

5

10

További információk

• A Nemzetközi Atlétikai Szövetség

Kapcsolódó szócikkek

• Atlétikai világbajnokok listája (férfiak)
• Atlétikai világbajnokok listája (nők)