Aszalay László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aszalay László
Életrajzi adatok
Születési névAszalay László
Született1794. április 8.
Leszenye
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1869. január 29.
Eger
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Felavatás1817

Szendrői Aszalay László (Leszenye, 1794. április 8.Eger, 1869. január 29.) magyar katolikus pap, plébános, mizslei prépost, egri kanonok és táblabíró. Aszalay József (1798–1874) író, térképész és királyi helyhatósági titkár bátyja.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Szendrői Aszalay László 1794-ben született. 1807-ben a kalocsai piarista gimnázium keretei között folytatta iskolai tanulmányait. Ebben az időben jelent meg szintén Kalocsán a Csendes érzékenységek… Majthényi László neve napjára… unokái című munkája, mely öccsével, Aszalay József későbbi íróval és tisztviselővel közös írásban bocsátottak ki. A munka egy köszöntő beszédet és egy verset tartalmaz. Ezt követően Erdőkövesd településen tevékenykedett mint plébános. 1817-ben szentelték fel katolikus pappá. Kis idő múlva Nógrád vármegye és Heves vármegye táblabírájaként dolgozott. 1824-ben Bécsben jelentették meg Szent Istvánnak Magyarország első királyának és apostolának tiszteletére intézett beszéd című művét. 1827-ben Perczel Ádám, Hajós Sámuel, Jeszenszky György, Gindly Antal és Csapó Dániel mellett jelölték Tolna vármegye alispáni posztjára, a hivatalt viszont végül Csapó nyerte el és viselte további kilenc éven keresztül.

1847-ben volt egy pere bonyhádi Perczel Ignáccal. 1861-ben őt nevezték ki az egri kanonoki tisztségre. Ennek az alkalomnak a tiszteletére Sebestyén Gábor (1794–1864) ügyvéd, főtörvényszéki tanácsos és színműíró Alagya, melyet főtisztelendő és nagyságos szendrői Aszalay László, … ünnepélyes beiktatása alkalmára, évszámokat jelentő versekben, készített Sebestyén Gábor címmel saját elégiáját adta ki. Művét Eger városában jelentette meg 1862-ben. Közel száz darabból felépülő festőművészeti jellegű magángyűjteményét az Egri Képtár számára ajándékozta. Bartakovics Flóris, Bartakovics Béla, illetve Kovács Mihály festőművész özvegyének adományai mellett az ő ajándéka számít a képtár egyik alapjának, melynek napjainkban a Dobó István Vármúzeum ad helyet. 1869. január 29-én hunyt el Egerben. Fiát szintén Aszalay Lászlónak hívták.

Munkái[szerkesztés]

  • Csendes érzékenységek… Majthényi László neve napjára… unokái – köszöntő beszéd és vers; társszerző, bátyjával, Aszalay Józseffel. Kalocsa, 1807.
  • Szent Istvánnak Magyar Ország első királyának és apostolának tiszteletére intézett beszéd. Mellyet a nemes magyar nemzet jeles ünneplése alkalmatosságával, Bétsben a tisztelendő capuczinus atyák templomában 1824-ik esztendőben Kissaszszony hovának 22-ikén tartott S. A. L. Bécs: Pichler Antal, 1824.

Források[szerkesztés]

Katalógusok

További információk[szerkesztés]