Astrid Lindgren

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Astrid Lindgren
Astrid Lindgren 1924.jpg
Született
1907. november 14.
Elhunyt
2002. január 28. (94 évesen)
Stockholm
Születési neve Astrid Anna Emilia Ericsson
Foglalkozása forgatókönyvíró
szerző
regényíró

Astrid Lindgren az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Astrid Lindgren témájú médiaállományokat.
Lindgren 1960.jpg

Astrid Anna Emilia Lindgren (eredetileg Astrid Anna Emilia Ericsson; Vimmerby, 1907. november 14.Stockholm, 2002. január 28.) svéd gyermekkönyv- és forgatókönyvíró.

2013 májusában a világ 18. legtöbbet fordított írója, könyveit 88 nyelvre fordították le és 144 millió példányban keltek el. Számos történetét megfilmesítették. Történeteinek legismertebb figurái Harisnyás Pippi, Háztetey Károly és Juharfalvi Emil.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyerekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Astrid Anna Emilia Ericsson a Näs nevű farmon született Vimmerby közelében, Svédország Småland nevű részén, Samuel August Ericsson és Hanna Jonsson második gyermekeként. Iskoláit Vimmerbyben járta ki. Bár jó tanuló volt, rebellis viselkedésével sokszor kivívta szülei haragját. Szívesen járt a városba táncolni és elsőként vágatta rövidre a haját.

Ifjúsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érettségit követően 1924-ben a Vimmerby Tidning nevű helyi lapnál helyezkedett el. A cikkek korrektúrázása mellett kisebb írásai jelentek meg a helyi eseményekről.

1926-ban Stockholmba költözött, ahol gyors- és gépírást kezdett tanulni. December 4-én megszületett Lars nevű fia, aki egy időre nevelőszülőkhöz került Koppenhágába.

1928-ban Astrid Ericsson állást kapott a Királyi Automobil Klubnál és 1931-ben Sture Lindgrenhez – az autóklub irodavezetőjéhez – ment feleségül. 1930-ban Lars fia hazakerült Svédországba, és az esküvőt követően Astrid – aki háziasszonyként otthon maradt – magukhoz vette.

1933-ban Astrid Lindgrennek több karácsonyi elbeszélése is megjelent napilapokban. 1934. május 21-én megszületett Karin nevű lánya.

Főállású anyaként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Második gyermekének születése után Astrid Lindgren legtöbb idejét gyerekeinek szentelte. Ez alól jelentett kivételt, hogy 1940-től éjszakánként a titkosszolgálat cenzúrahivatalában kapott egy titkos állást, ahol a behívott katonák külföldi levelezését ellenőrizte.

1941-ben a tüdőgyulladással betegeskedő Karin lánya kérte, hogy meséljen neki Harisnyás Pippiről. Ekkor egymás után születtek a mesék egy furcsa szeplős kislányról, aki egy lóval és egy majommal lakott egy nagy házban. 1944-ben egy baleset után Astrid Lindgrennek egy hétig ágyban kellett maradnia és ekkor írta le a történeteit Pippiről, amiket már korábban elmesélt Karinnak és a barátainak. A kézirat egy példányát próbaképpen elküldte a Bonniers kiadónak, ahol azonban nem talált fogadtatásra. Szeptemberben második díjat nyert az újonnan alakult Rabén & Sjögrens kiadó lányregény pályázatán, és 1945-ben a kiadó gyerekkönyv-pályázatára beadta az átdolgozott Harisnyás Pippi könyvet. Ezúttal megnyerte a versenyt.

Írói pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Harisnyás Pippi igen jó fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind az olvasóközönség részéről. Ezt követően sorban jelentek meg könyvei a 80-as évekig.

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1944 - Britta kiönti a szívét (Britt-Mari lättar sitt hjärta)
  • 1945 - Kerstin och jag
  • 1945 - Harisnyás Pippi (Pippi Långstrump)
  • 1946 - Harisnyás Pippi hajóra száll (Pippi Långstrump går ombord)
  • 1946 - Az ifjú mesterdetektív / Kalle nyomozni kezd (Mästerdetektiven Blomkvist)
  • 1947 - Alla vi barn i Bullerbyn
  • 1948 - Harisnyás Pippi a Déltengeren (Pippi Långstrump i Söderhavet)
  • 1949 - Mera om oss barn i Bullerbyn
  • 1949 - Nils Karlsson-Pyssling (novellagyűjtemény)
  • 1950 - Kati in Amerika
  • 1950 - Kajsa Kavat (novellagyűjtemény)
  • 1951 - Veszélyben a nagymufti kincse / Kalle nem ijed meg az árnyékától (Mästerdetektiven Blomkvist lever farligt)
  • 1952 - Bara roligt i Bullerbyn
  • 1953 - Kalle és Rasmus (Kalle Blomkvist och Rasmus)
  • 1954 - Mio, édes fiam (Mio, min Mio) - 1987-ben film készült belőle, melynek angol címe: Mio in the Land of Faraway
  • 1955 - Öcsi és a repülő bácsika / Háztetey Károly és kisöcsi (Lillebror och Karlsson på taket)
  • 1956 - Rasmus på luffen
  • 1957 - Rasmus, Pontus och Toker
  • 1958 - Barnen på Bråkmakargatan
  • 1959 - Sunnanäng (novellagyűjtemény)
  • 1960 - Pirosházi történetek (Madicken)
  • 1961 - Lotta på Bråkmakargatan
  • 1962 - Háztetey Károly újra repked (Karlsson på taket flyger igen)
  • 1963 - Juharfalvi Emil (Emil i Lönneberga)
  • 1964 - Vi på Saltkråkan
  • 1966 - Juharfalvi Emil újabb csínyei (Nya hyss av Emil i Lönneberga)
  • 1968 - Háztetey Károly még egyszer (Karlsson på taket smyger igen)
  • 1970 - Juharfalvi Emil még egyszer (Än lever Emil i Lönneberga)
  • 1973 - Oroszlánszívű testvérek (Bröderna Lejonhjärta)
  • 1976 - Madicken och Junibackens Pims
  • 1981 - Ronja, a rabló lánya / A rabló lánya (Ronja Rövardotter)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Astrid Lindgren témájú médiaállományokat.

astridlindgren.se