Aspazija

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elza Pliekšāne
Születéskori neve Johanna Emīlija Lizete Rozenberga
Született 1865. szeptember 11.
Jelgava melletti Zaļenieku majorság
Elhunyt (78 évesen) 1943. november 5.
Dubulti (ma Jūrmala része).
Nemzetisége Lett
Házastársa Rainis
Foglalkozása költő, író, műfordító és politikus
Művészneve Aspazija
Kitüntetései Három-Csillag Érdemrend

Aspazija (sz. Johanna Emīlija Lizete Rozenberga, férjezett nevén Elza Pliekšāne, 1865. március 16.Dubulti, 1943. november 5.) lett írónő, politikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elemi és középiskolai tanulmányait Jelgavában leányiskolában illetve leánygimnáziumban végezte. Az irodalom és a színház iránti érdeklődése korán megnyilvánult, és még diák korában tagja lett különböző ifjúsági szervezetnek is. A Jaunā strāva („Új Áramlat”) irodalmi-politikai szervezet tagjaként ismerkedett meg annak vezetőjével Jānis Pliekšānsszal (Rainis) aki ekkor mint fiatal költő és ügyvéd irodalmi folyóiratot adott ki. 1897-ben összeházasodtak. Előbb a litvániai Panenvėžysben, majd Moszkvában telepedtek le.

1905-ös forradalom elbukását követően a svájci Luganoba emigráltak. Innen 1920-ban tért férjével együtt Lettországba. 1920-tól Aspazija a Lett Szociáldemokrata Párt feminista platformjának a vezetője és parlamenti képviselő haláláig.

Irodalmi munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már középiskolai tanulmányai során felkeltette érdeklődését a nők helye a kor társadalmában. Irodalmi munkássága a női emancipáció kérdéséről írt színdarabjaival kezdődött. Első színdarabjával az „Atriebēja” (A bosszúálló nő) című drámával ugyan díjat nyert, de a cenzúra nem engedte bemutatni. Ez a darabot több dráma követte, amelyek központjában általában a romantikus lázadó nő állt.

A századfordulótól mint költő is ismerté vált, és egyre nagyobb sikereket ért el. Első verseskötete, a Sarkanās puķes (Piros virágok) 1897-ben jelent meg. Ez a kötet romantikus verseket tartalmazott, ahogy egyik kritikusa írta róla, Aspaziával lélek költözött a lett irodalomba.

1897-ben el kellett hagynia Lettországot. A száműzetés idején írt verseinek a hangja már jóval komorabb. Ezek a versek 1904-ben Dvēseles krēsla („A lélek alkonya”) címen jelentek meg.

1905-ben férjével, Rainisszal együtt Svájcba emigrált és Lugánóban telepedtek le. Aspazija Svájcban eltávolodott a társadalmi problémáktól, az itt írt versei leginkább lírai alkotások, a természetről, saját gyermekkoráról.

Miután 1920-ban visszatért Lettországba, aktív politikai tevékenységbe kezdett. Ezt követően írt verseiben megjelennek szatirikus hangok is. Ekkor írt drámái elsősorban történelmi drámák. Igen jelentős a publicisztikai tevékenysége. Dubultiban (ma Jūrmala része) halt meg.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Atriebēja (A bosszúálló nő) (1887
  • Vaidelote (Siránkozó) (1894)
  • Zaudētās tiesības (Elveszett jogok) (1894)
  • Ragana (A boszorkány) (1895)
  • Neaizsniegts mērķis (El nem ért cél) (1895)
  • Zeltīte (1901)
  • Sidraba šķidrauts (Ezüst fátyol) (1905)
  • Aspazija (1923)
  • Boass un Rute (Boáz és Ruth) (1925)
  • Torņa cēlājs (1927)
  • Zalša līgava (1928)
  • Pūcesspieģelis (Bagolyhuhogás) (1932)
  • Velna nauda (1933)

Költészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sarkanās puķes (Piros virágok) (1897)
  • Dvēseles krēsla (A lélek alkonya) (1904)
  • Saulainais stūrītis (Napos zug) (1910)
  • Ziedu klēpis (Egy nyaláb virág) (1911)
  • Izplesti spārni (Kibontott szárnyak) (1920)
  • Raganu nakts (Boszorkányéj) (1923)
  • Trejkrāsaina saule (Háromszínű nap) (1926)
  • Asteru laikā (Őszirózsa idején) (1928)
  • Dvēseles ceļojums (Lélekvándorlás) (1933)
  • Kaisītās rozes (Szétszórt rózsák) (1936)
  • Zem vakara zvaigznes (Esti csillag alatt) (1942)

Próza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • No atzīšanas koka (1919)
  • Zila debess (1924)
  • Zelta mākoņi (1928)
  • Rudens lakstīgala (periodika, 1933)

Publicisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Raksti (1904)
  • Raksti (1910)
  • Kopoti raksti 10 sēj. (1920–1924)
  • Mana dzīve un darbi 6 sēj. (nepabeigti) (1931–1940)
  • Raksti 5 sēj. (iUSA, 1963–1971)
  • Raksti 6 sēj. (1985–1988)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]