Arzenál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Porta Magna a velencei Arzenálban

Az Arzenál (olaszul Arsenale) Velence saját hajóépítő- és fegyverkészítő együttese volt. Ez volt felelős Velence haditengerészeti ellátásáért a második évezred közepén. Az Arzenál az egyik legelső nagyméretű ipari üzem volt a történelem folyamán.

Általános áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arzenál építése 1104 körül kezdődött, Velence köztársaság korában. Európa legnagyobb ipari komplexuma volt az ipari forradalom előtt, 45 hektár területen, azaz Velence mintegy 50%-án. A 3,2 km hosszú gáttal körülvett Arzenálban a munkások és hajóépítők folyamatosan építették a hajókat, amik a város kikötőjéből hajóztak ki később. Magas falak és őrök egyaránt védték a nyilvánosság elől. Minden hajóalkatrésznek és egyéb gyártott termékek alkatrészeinek külön gyártási helye volt az Arzenálon belül, mint a lőszereknek, köteleknek, stb. Ezeket az alkatrészeket összeszerelve egy hajó elkészítése mindössze egy napig tartott. A hajógyárnak külön fenntartott erdő állt rendelkezésére a Montello-dombon, ami teljes mértékben ellátta az Arzenál faszükségletét.

Az Arzenál gyártotta a legtöbb tengeri kereskedőhajót, biztosítva ezzel a város jóllétét és befolyását, ami egészen a köztársaság bukásáig tartott, mikor Napóleon seregei meghódították a területet 1797-ben. Velencén belül Castello negyedben található és jelenleg az olasz állam tulajdona.